182115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-helyettesítatt piranon-származékok előállítására
182.115 alkoholos vagy éteres oldószerben, bázis, például alkálifém-alkoxid vagy -hidrid jelenlétében reagáltatjuk. A terméket savval, például ásványi savval, igy sósavval kezelve a kívánt vegyülethez jutunk. A /X/ általános képletü intermediert úgy állíthatjuk elő, hogy egy E^CO-CHpCOCHp-R4' általános képletü ketont egy /R/0N-CH/ÖR/p általános kégietü diaikil-amid-díalkil-acetállal réagáltatunk; vagy egy P^GO-NB^CHi^ általános képletü vegyületet egy R^CI^COX.általános képletü, ahol X halogénatomot jelent, vagy egÿ /R^CHpCO/pO általános képletü acilezőszerrel reagál tatunk. Bár a /III/, /IV/, /V/, /VI/, /VII/ és /XIII/ általános képletü vegyületeket enol-formában mutattuk be, a megfelelő keto-vegyületek szintén léteznek és a legtöbb esetben a két forma tautomer elegye van jelen. Az /I/ és /II/ általános képletü vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik hasznosnak bizonyultak a túlérzékenységnek tulajdonítható betegségek, például asztma megelőzésében és kezelésében, valamint az asztmás állapot tüneteinek enyhítésében. A vegyületek toxíoltása csekély. A vegyületek aktivitását tengeri malacokon mutattuk ki, a "tengeri malac feldarabolt tüdőteazt"-et /Mongar és Schild, Journal of Physiology, London, 131, 207 /1956/ vagy Brocklehurst, Journal of Physiology, London, Tyl, 416 /1960// vagy a "Herxheimer" tesztet /Journal of .Physiology, London, 117 251 /1952// használtuk. A vegyületek az elsőkent említett tesztben a mediator felszabadulását több mint 15 íl-kal gátolták. A "Herxheimer" tesztben, amely tengeri malacokon kiváltott, erősen az emberi asztmára emlékeztető allergiás hörgő-görcsön alapul, a vegyületek 25 mg/kg és 200 mg/kg közötti dózisban bizonyultak hatásosnak. A vegyületek különféle módokon adagolhatok, bár különleges vonásuk, hogy orálisan adagolva hatásosak. így a vegyületek adagolása történhet orálisan vagy rektálisan, helyileg vagy parenterálisan, például injekció formájában, általában gyógyszerkészítmény formájában. E készítmények a gyógyszergyártásban jól ismert módszerekkel állíthatók elő, és általában legalább egy hatóanyagot illetve annak sóját tartalmazzák, egy gyógyászatiig elfogadható vivőanyag kíséretében. A készítmények előállítása során a hatóanyagot rendszerint elkeverjük vagy hígítjuk, a vívöanyaggal vagy bezárjuk a vlvőanyagba, ameiy kapszula, ostya, papírból vagy má3 anyagból készült tok is lehet. Ha a vivőanyag hígítóként szolgál, lehet szilárd, fél-szilárd vagy folyékony anyag, amely hordozóként vagy közegként szolgál a hatóanyag eloszlatásához. A készítmények kiszerelése történhet tabletták, ostyák, kapszulák, pasztillák, elixixek, szuszpenziók, aeroszolok /szilárd formában vagy folyékony közegben/, leufeljebb 10 suly% hatóanyagot tartalmazó kenőcsök, lágy és kemény zselatin kapszulák, kúpok, injekciós szuszpenziók és sterilen csomagolt porok formájában. Az alkalmas vivőanyagok közé tartozik a laktóz, dextróz, szacharóz, szőréitől, mannitol, keményítők, gumi-akácia, kalcium-foszfát, alginátok, tragant, zselatin, szirup, metil-cellulóz, rnetil- és propil-hidroxl-benzoát, talkum? magnézium-sztearát vagy ásványi olaj. A találmány szerint előállítható készítmények, a szakirodalomból ismert módon, gyors, tartós vagy késleltetett hatóanyag-leadásu formában készülhetnek. 7