182112. lajstromszámú szabadalom • Lehorgonyzás

182.112 A korszerűnek nevezhető megoldás is rendelkezik azonban fogyatékosságokkal. Nevezetesén hibája, hogy nem a lehorgony­zó kötőelemet, hanem ősapán annak csatlakozó idomát, a dübelt betonozzák be. Aránylag sok szerkezeti elemből áll, és dinami­kus hatások elviselésére kevéssé alkalmas. Kedvezőtlen áz is," hogy a dübel elhelyezése után már ninos lehetőség a kapcsolati hely akárcsak milliméter nagyságrendű korrekciójára sem. A találmány célja olyan lehorgonyzás kifejlesztése, amely egyrészt érzéketlen az építőiparban óhatatlanul előforduló sze­relési pontatlanságokra, másreszt nem csupán statikus, hanem di­namikus jellegű erők átadására is megbízhatóan képes. Feladata a találmánynak ezen belül annak megvalósítása is^ hogy az erőát­adás aránylag rövid szerkezeti hossz mentén történjék, A lehor­gonyzás kevés és egyszerű szerkezeti elemet tartalmazzon, a meg­valósítás pedig egyszerű eszközöket és technológiát kívánjon cs upán. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a lehor­gonyzó erőt nem tapadással, hanem korongszerü nyirótagok közve­títésével adjuk át az erőt fogadó szerkezeti résznek, mégpedig úgy, hogy ez utóbbinak a beton anyaga a számára kedvezőtlen hú­zóerők helyett csupán nyomóigénybeveteleknek legyen kitéve. A találmány szerinti lehorgonyzás szerkezeti elemek, főleg építőipari szerkezetek részei között statikus és/vagy dinamikus terhek, különösen húzóerők továbbítására, vagyis az erőt átadó szerkezeti rész és az erőt fogadó szerkezeti rész közötti kap­csolat létrehozására - amely lehorgonyzás az erőt átadó szerke­zeti rész felőli végén csavarmenettel ellátott lehorgonyzó ele­met, általában horgonyrudat tartalmaz, a lehorgonyzó elemek az ezzel ellentett, az erőt fogadó szerkezeti rész felőli vége az erőt fogadó szerkezeti részbe belenyulik, és számára ez utóbbi­ban fogadó fészek van, a fogadó fészek fala adott esetben kö­pennyel van határolva, a lehorgonyzó elemnek a fogadó fészken belüli része az erőátadó képesség fokozása és a húzóerők lega­lább egy részének nyomóerő formájában való átadhatósága érdeké­ben felületnövelő idomokkal, pl. tárcsákkal, gyűrűkkel, gallé­rokkal van ellátva, a fogadó fészeknek a lehorgonyzó elem és a felületnövelő tagok által szabadon hagyott belső tere utószilár­duló kötőanyaggal van kitöltve, a fogadó fészeknek pedig lega- * lább egy szakasza adott esetben a kihúzó erő irányában a befe­­szülést elősegítő, pl. ékszerü keresztmetszettel rendelkezik - oly móvon van kialakítva, hogy a fogadó fészeknek a fogadó szer­kezeti részhez illeszkedő külső palastfelülete és/vagy a saját belső tere felé néző palás tfelülete kihuzódását meggatló és az átadható erő nagyságát fokozó egy vagy több felületnövelő tago­zattal van ellátva, a felületnövelő tagozat pedig a fogadó szer­kezeti rész betonozásakor elhelyezett segédelem, pl. visszanyer­hető betét va^y bentmaradó hüvely segítségével van kialakítva. A találmány szerinti lehorgonyzás további ismérve lehet, hogy a lehorgonyzó elem vége megnövelt keresztmetszetű támasz­tó tuskóban végződik, a felületnövelő idomok, pl. tárcsák közé pedig adott esetben teherelosztó betét van beiktatva. A teher­elosztó betét a lehorgonyzó elem szárára lazán van fölfűzve. A fogadó fészek felületnövelő tagozatát a fogadó szerkeze­ti rész felé néző egy vagy több külsőgallér és/vagy a fogadó fészek belső tere felé néző egy vagy több belső gallér alkotja. A fogadó fészek felületnövelő tagozatai az azt kitöltő utószi­4

Next

/
Thumbnails
Contents