182094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénezőszerek előállítására
182.094 A jelen találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek abban különböznek a korábban leírt triail-foszfit-dihalogenidektől, hogy ezek a vegyületek valamely triaril-foszfit és klór vagy bróm kinetikusán kontrollált reakciójában keletkeznek, mig a korábban leirt vegyületek ugyanezen kiindulási anyagok termodinamikailag kontrollált reakcióinak termékei. Más szóval a jelen találmány szerinti halogénezőszereket úgy jellemezhetjük, hogy ezek a korábban leirt triaril-foszfit-dihaloganideknek a triaril-foszfltokból és klórból vagy brómból kiinduló előállitási reakciói során keletkező, eddig fel nem Ismert köztitermékei. A jelen találmány szerinti eljárással előállítható halogénezőszereket előnyösen felhasználhatjuk ismert 3-halogén-3- -cefem-származékok előállítására. A találmány tárgya eljárás az I általános képletü haloténezoszerek előállítására, amely halogénezőszerek valamely II ltalános képletü triaril-f oszf it és klór vagy bróm egyenértékű mennyiségeinek valamely, lényegében vízmentes, semleges, szerves oldószerben lefolytatott reakciójában kinetikus kontroll mellett keletkeznek. Az I és II általános képletekben, Z jelentése hidrogén- vagy halogénatom, vagy legfeljebb 4 szératomot tartalmazó alkilcsoport vagy legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport és X jelentése klór- va^y brómatom. A fenti meghatáuozasban a "halogénatom" kifejezés klór-, bróm- vagy jódatomot jelent. A "legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport" kifejezés jelentése: metil-, etil-, izopropi1—, n-propil-, n-butil-, szekunder-butil-, tercier-butilvagy izobutilcsoport. Jellemző "legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoportok" például a metoxi-, etoxi-, izopropoxi-, tercier-butoxi- és az n-butoxicsoport. A jelen találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek általános képletében a foszforatom és az Xp jelkép között lévő pohttal egyszerűen azt kívánjuk érzékeltetni, hogy egyenértékű mennyiségű halogént és foszfit-reagenst egyesitünk kémiailag mégpedig olyan módón, hogy a termékeket meg lehet különböztetni a korábban leirt, hasonló szerkezetű vegyületektől, a- • melyek képletét általában pont nélkül Írják /például /PhOAPClg/. A jelen leírásban ismertetett triaril-foszfit-halogén kinetikus komplexek pontos szerkezetét még nem derítettük fel teljesen; viszont a vegyületek fizikai-kémiai adatai arra vallanak, hogy bennük a foszforatomnak bizonyos mértékű kationos jellege van. A jelen leírásban a "kinetikus vegyület", "kinetikus komplex", triaril-foszfit-halogén-komplex, illetve -vegyület", "kinetikus kontroll mellett keletkező halogénezőszer" és a "kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező termék /vegyület/" kifejezéseket egymás szinonimájaként használjuk, és mindezen kifejezések segítségével különböztetjük meg a találmány szerinti' vegyületeket a korábban leirt triaril-foszfit-dihalogenidektől. A "kinetikusán kontrollált reakcióban keletkező termék" kifejezés egy olyan szakkifejezés, amelyet akkor használunk, ha egy kémiai reakcióban két vagy több termék keletkezik, és a fenti kifejezést arra a termékre alkalmazzuk, amely gyorsabban keletkezik, és nem tekintjük e termék termodinamikai stabilitását. Ha egy ilyen reakciót meg jóval azelőtt befagyasztunk, hogy a termekek termodinamikai egyensúlyba jutnának, akkor azt mondjuk, 3
