182083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vindezin előállítására

182.083 nők hidrolízise közvetlenül vlndezlnt eredményez. A fenti el­járást jobban megvilágítja az 1. reakcióvázlat, mely bemutatja az azid trifenil-foszfinnal való kezelését. A reakcióvázlat szerkezeti képleteiben csak az alkaloid /alsó/ vinűolinrészét ábrázoljuk, a /felső/ velbanaminrészt a szaggatott vonalhoz kapcsolódó "VZLB" jelképezi. Az 1. reakciovázlattal le irt reakció végrehajtásakor azt találtuk, hogy az n-butil-nitrit és az izoamil-nitrit egyaránt kiváló reagens a hidrazid aziddá való alakításához és a reak­ció előnyös szerves oldószerre a tetrahidrofurán. Egyéb lehet-*­­séges oldószer például a dimetoxi-etán, etil-acetát és alkohol. A jpH-t erős savval 4,5-re vagy ennél alacsonyabb értékre kell beállítani. S ekvivalens 1 n vizes sósavoldat és 2 ekvivalens n-butil-nitrit szükséges, hogy a hidrazidazid átalakulás meg­felelően rövid időtartam, például 5 perc alatt végbemenjen. Hosszabb reakcióidők kedveznek a nemkívánatos melléktermékek képződésének. Ezenfelül a vizes savas reakciókever ék hőmérsék­letét 10°C és a fagyási hőmérséklet között, előnyösen 0°G alatt kell tartani a melléktermék-képződés elkerülése végett. Alacso­nyabb hőmérsékletek a viz kifagyásához vezetnek. Az izolált a­­zidot protonmentes körülmények között acil-imino-foszforánná alakítjuk át oly módon, hogy szerves oldószerben trifenil-fosz­­fint csepegtetünk a d-dezacetil-VIiB-^-karboxazidot tartalmazó, előnyösen ugyanazon oldószerrel készült reafcciókeverékhez. A reakcióhőmérséklet nem kritikus és a reakció a komponensek e­­legyitésekor megindul. A reakciókeveréket előnyösen 0°C-on 1 óráig keverjük, majd az illékony alkotórészeket vákuumban lepá­roljuk. A visszamaradó anyag IV általános képletü imino-fosz­­f or áriból és trifenil-foszf in-feleslegből áll. E maradék stabil és tárolható. Ezután a maradékot vizes savval kezeljük és ezzel az acil-imino-foszforánt vlndezinné hidrolizáljuk. Elegendő mennyiségű savat és vizet alkalmazunk, hogy a vindezin savaddi­­ciós só formájában oldódjék. Az oldhatatlan foszfint és fosz­­fin-oxidot alkalmas, vizzel nem elegyedő szerves oldószerrel, mint metilén-dikloriddalj kloroformmal, szén-tetrakloriddal, toluollal vagy etil-acetattal extrahálva távolitjuk el. Ezután a vindezint izoláljuk és ismert módszerekkel, miht kromatográ­­fiával vagy átkristályositással tisztítjuk. A vindezin kiterme­lése 4-dezacetil-VLB-3-karboxhidrazidból 60-80 %-os. A fenti reakciósort mégis előnyösen a közbenső vggyületek izolálása nélkül hajtjuk végre. A 4-dezacetil-VLB-2-karboxhidra­­zidot szerves nitrittel alakítjuk át aziddá, szerves oldószer­ben, mint tetrahidrofuránban, savas vizes közeg jelenlétében. Az azidképzéshez használt oldószerben oldott trifenil-foszfint hozzáadjuk a reakciókeverékhez és átmenetileg közbenső termék­ként acil-imino-foszfórán képződik, mivel az állandóan jelenlé­vő vizes sav a közbenső terméket gyorsan vlndezinné hidrolizál­­ja. A reakcióaorozat folyamán mindegyik 4-dezacetil-VLB-szárma­­zék - azaz a 3-karboxhidrazidj karboxazid és karboxamid - je­len van savaddiciós só formájában. így mindenkor elegendő víz­nek kell jelen lennie e savaddiciós sók oldása céljából. A trifenil-foszf in- hozzáadása után ismét vizes savat a­­dunk a reakciókeverékhez, hogy a vindezint vizes fázisban tart­suk a következő reakció folyamán. Metilén-diklorid hozzáadása után a szerves fázist a fentiek szerint elválasztjuk. A vinde­zin izolálása céljából a savas vizes fázist meglugositjuk és 3

Next

/
Thumbnails
Contents