182075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monacolin K előállítására
182.075 deponálták a fent nevezett Felmentációs Kutató Intézetben. Szaporodása burgonya-glükóz-agar és zabliszt-agar táptalajon a SANK I5177 törzséhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy a képződő anyag halvány rózsaszín. A kleisztotécimok át-' mérője 20-70 mikron és a szárak mérete 20-60 x 3>5-5»0 mikron. Tömlők nem figyelhetők meg. Az aszkospórák színtelen, 5*0-7,0 x 4,0-5,5 mikron méretű ellipszoid alakúak, felületük sima. A konidiumok színtelenek, bazipetálisan össze vannak kötve, legtöbbjük 6,0-9,5 x 6,0-10,0 mikron méretű, körte alakú. A fent leirt tulajdonságok megfigyelésére alapozva ezeket a mikroorganizmusokat mind a Monascus ruber van Tieghem faj törzseiként azonosítottuk. A Monascus ruber faj mikrobiológiai tulajdonságai a következő irodalmi helyeken vannak leírva: Takada, Transactions of the Mlcological Society of Japan, j), 125 ~ 150 /1969/ /Materials for the Fungus Flora of Japan /7// és van Tieghem. Bull. Soc. Botan. France, 227 /1884/. A törzs aszkosporaképzését Cole és társai ismertetik a következő helyen: Canadian Journal of Botany, 46, 987 /1968/. A Monacolin K a választott mikroorganizmus aerob körül- " mények között történő tenyésztésével állítható elő, azt a tedh— nlkát követve, amely a gombák és más mikroorganizmusok tenyésztésénél ismert. Például a kiválasztott Monascus törzset először alkalmas tápközegben tenyésztjük, majd az elszaporodott mikroorganizmusokkal beoltunk egy másik tapközegetj ahol a Monacolin K termelődik. A mikroorganizmus szaporítására és a Monacolin K termelésére használt tápközeg lehet azonos vagy eltérő. A gombák tenyésztéséhez használt bármely olyan .ismert tápközeg alkalmazható, amely a szükséges tápanyagokat tartalmazza, különös tekintettel az asszimilálható szén- és asszimilálható nitrogénforrásokra. Alkalmas asszimilálható szénforrások például: glükóz, maltóz_, dextrin, keményítő, laktóz, szacharóz és glicerin. Ezek közül különösen a szacharóz, glükóz^ glicerin es keményítő használható előnyösen Monacolin K előállítására. Alkalmas asszimilálható nitrogénforrások például: pepton, huskivonat, élesztő, élesztőkivonat, szójaliszt, földimogyoró-liszt, kukoricalekvár, rizsdara és szervetlen nitrogénforrások. Ezen nitrogénforrások közül a pepton különösen élőnyös. Monacolin K előállításakor ha szükséges, e^y szervetlen só és/vagy egy fémsó adható a tápközeghez. Továbbá, ha szükséges, igen kis mennyiségű nehézfémsó is adható a tápközeghez . A mikroorganizmus előnyösen tenyészthető aerob körülmények között ismert tenyésztési eljárást használva, mint például szilárd táptalaj? rázatott tenyészet vagy levegőztetés és kevertetés közben végzett tenyésztés. A mikroorganizmus széles hőmérséklethatárok között szaporodik, pl. 7-40 cC, de a Monacolin K-termelés előnyösen a 20-30 °C határok között következik be. A mikroorganizmus tenyésztése során a Monacolin K termelését ellenőrizhetjük és figyelemmel kis érhetjük olymódon, hogy a tápközeget megmintázzuk és a továbbiakban leirt tesztek segítségével mérjük a Moüacolin K fiziológiai aktivitását a táptalajban. A tenyésztést addig folytatjuk, mig a Monacolin K 3
