182057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőkezelő berendezés szabályozására

182.05? bályozás tovább nem működik, úgy a teljes visszatérő vizmeny­­nyiség az előremenő vezetékbe terelődik mindaddig, amig a ke­ringő meleg viz a beállított minimális hőfokot el nem éri.Ezt az alapterhelést érzékelő thermosztátok közlik a 14 vezérlőké­szülékkel. Ennek a minimális hőmérsékletnek megfelelő alsó hő­mérsékletértéknek az elérése után a rendszer ezen alsó hőmér­sékletérték és az ennél körülbelül 10 vagy 20 C°-kal magasabb küszöbérték között ingadozik mindaddig, amig az energiaigény ismét meg nem növekszik, és az alapterhelés szerinti szabályo­zást fel nem válthatja a hőméreéklet különbség alapján történő szabályozása. Az alapjárat tartományában a hőmérséklet változtatása a hőtechnikai előnyökön kivül azért is kedvező, mert például a fűtőtestnél felszerelt thermosztátszelep gyakrabban működik, ami e szelep működőképességének fenntartásához szükséges. Annak megakadályozására, hogy a 2 csővezetéket a 6 előre­menő vezetékkel összekötő 4 keverőcsap megnyílása esetén egy spontán hőmérsékletnövekedés ne következhessen be, a 4 keverő­csap a 24 motor segítségével csak fokozatosan állítható, még­pedig a 14 vezérlőkészülék után kapcsolt azon 26 időrele segit­­ségévelj amely a 24 motort a nyitó szakaszban egy rövid műkö­dési idő után mindig kikapcsolja. Ezáltal egyfelől messzemenő­en csökkenteni lehet a fűtési zajokat és másfelől az biztosít­ható, hogy az egész körfolyamatban állandó keveredés történjen és ily módon a szakaszos hőmérsékletmérés is lehetséges. A vezérlőkészülék egy időkapcsoló óra segítségével a napi program szerint csökkentett éjjeli üzemre vagy hétvégi programr­­ra is átállítható. Az éjjeli vagy a hétvégi csökkentés egysze­rűen oly módon történhet, hogy a hőmérsékletkülönbséget na­gyobbra választjuk vagy hogy az egész hőmérsékletszintet, bele­értve az alapjáratát is csökkentjük. A leirt kiviteli példa esetében abból indultunk ki, hogy a 2 csővezetékben mindig állandó hőmérsékletű meleg viz áll rendelkezésre, amelyet a követelményeknek megfelelő, meghatá­rozott hőmérsékletszintre lehet lehűteni a visszatérő vízzel történő részbeni keveréssel. Ettől eltérően az is lehetséges azonban, hogy a fütőkazánt, például elektromos fűtés eseten, oly módon működtessük, hogy a kazánból érkező meleg viz már az előremenő viz hőmérsékletének megfelelő hőmérsékletű legyen. Ebben az esetben a keverőcsap elmaradhat. A 14 vezérlőkészülé­ket ekkor úgy lehet kiképezni, hogy mindig a fütőkazán energia­táplálását befolyásolja. A 2. ábrán a 28 épület látható, amelyben a teljes vonalak­kal ábrázolt 29 fűtőkör, valamint a szaggatott vonallal jelölt 30 használativiz-kör van kiépítve. A 29 fűtőkörben található a 31 tárolótartály, az ebből a 32 szivattyún keresztül kivezető 33 előremenő vezeték^ egy vagy több 3á fogyasztó, valamint végül a 30 visszatérő vezeték’. A 33 előremenő vezetékben, valamint a 36 visszatérő vezetékben a hőmérsékletkülönbség meghatározására a 38 és 40 hőmérséklet­­érzékelők találhatók, ezek pedig a 42 vezérlőkészülékhez csat­lakoznak. A 31 tárolótartályban lévő meleg viz felfütésére szolgáló főfütőegységhez tartoznak a 28 épület 44 tetőzetén elhelyezett 46 napenergiagyüjtők, amelyekkel a meleg viz közvetlenül vagy közvetve füthető fel. Erre a célra a 46 napenergiagyüjtők és a 31 tárolótartály 48 körfolyamatba van iktatva, amelyet az 50 5

Next

/
Thumbnails
Contents