182051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrapeptid-hidrazid-száramzékok előállítására
182.051 sil-észt; őrként, para-nitro-bonz i l-ós zt or kén b, tercior-butil-észborként vagy tercior-amil-cszterként/. A kiindulási vegyület aminocsoportját védő vódőcsoportot például bonzil-oxi-karbonil-, tercier-butoxi-karbonil-vagy izobornil-oxi-karbonilcsoport lehet. A hisztidin iminocsoporbját például benzil-, toszil-, 2,4-dinitro-fenil-, tercier-buti 1- -oxi-karbonil- vagy karbo-bcnzoxicsoporttal védjük. A tirozin hidroxilesöpört ja óteres alakban bcnzil- vagy • tercier-butilcsoporttal védhétő. Az arginin guadininocsoportját nitro-, toszil-, karbo-berzoxi-, izobornil-oxi-karbonilvagy adamantil-oxi-karbonilcsoporttal védhetjük. A kiindulási vegyület karboxilesöpört ját az alábbi vegyületekkel aktiválhatjuk: a megfelelő savanhidrid, azid, aktiv észter ^.például alkoholokkal előállított észterek /például pentaklór-fenol, 2,4,5-triklór-fenol, 2,4-dinitro-fenol, ciano-metil-alkohol, para-nitro-fenol, N-hidroxi-5-norbornen-2,3-dikarboxiimid, N-hidroxi-szukcinimid, N-hidroxi-ftálimid, N-hidroxi-benzo-triazol/j. A kiindulási vegyületben lévő aminocsoport aktiv alakja például a megfelelő foszforsav-amid lehet. Az A és B kiindulási vegyüle bekben a karboxil- és aminocsoportok az 1. táblázatban megadott koordinációkban szerepelhetnek. 1. Táblázat Kombinációs példa Kiindulási vegyületek aminőcsoport A karboxil-csoport aminocsoport B karboxi1- csöpört 1 szabad védett védett szabad 2 akt ivált védett szabad szabad 3 szabad védett védett aktivált Megjegyzés: ebben az esetben a reakcióelegyben előnyösen egy dehidratálószer /például egy karbidiimid reagens, például diciklo-hexil-karbodiimid/ van jelen. A reakciót oldószerrel készült reakcióelegyben végezzük. Az oldószert a peptid-szintézises reakcióban ez ideig ismert oldószerek közül választjuk ki. így például választhatunk vizmentes vagy vizes dimeti1-formamidot, dimetil-szulfoxidot, piridint, kloroformot, dioxánt, diklórmetánt vagy tetrahidrofuránt, de használhatunk ezek megfelelő elegyeit is. A reakció hőmérsékletét a peptidek szintézisekor ez ideig használt hőmérséklet intervallumból választjuk ki, általában -20 C° ós 30 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárás során használt prekurzor vegyületeket /a védett peptideket/ előállíthatjuk szilárd fázishçz kötött szintézissel is. Az előállított I általános képletü védett vegyületet hasitási reakciónak vetjük alá, amelynek során a védőcsoportokat ^ eltávolítjuk. A hasitási reakció tipusa függ a szóbanforgó védőcsoportoktól, gyakorlati okokból azonban előnyösen olyan reakciót választunk ki, aminek során egy lépésben eltávolitható 5
