182020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7ß-amino-tiazolil-acetamido-3-cefem-4-karbonsav előállítására
182.020 A /"VTII/ általános képletü 2-cefem-vegyületek izomerlzálását agy is elvégezhetjük, hogy ezeket az 1-es helyzetben oxi! dáljuk, kívánt esetben a kapott 1-oxidok izomerelegyét elkülönítjük és a megfelelő 5-oefem-vegyületek így kapható 1-oxidjait ledukáljuk. A. 2-cefem-vegyületek 1-es helyzetben való oxidálására al+ kalmas oxidálószerekként szervetlen persavak, amelyek legalább +1,5 volt redukciós potenciállal rendelkeznek és nem-fémes ele* mekből állnak, továbbá szerves persavak vagy hidrog énperoxid ;és savat, különösen szerves karbonsavak,'elegyei,”amelyek disz* szociációs állandója legalább 10”5# Alkalmas szervetlen persavak a perjód- és a perkénsav. Szerves persavak a megfelelő per+ karbon- és perszulfonsavak. amelyek mint ilyenek alkalmazhatók vagy legalább egy egyenérteknyi hidrogén-peroxid és karbonsav alkalmazásával in situ képezhetők. Emellett célszerű a karbonsav nagy feleslegben való használata akkor, ha például ecetsavat használunk oldószerként. Alkalmas persavak például a períhangyasav, perecetsav, trifluor-perecetsav, permaleinsav, perbenzoesáv, 3-klór-perbenzoesav, monoperftálsav vagy a p-toluol4 -perszulfonsav. Az oxidációt ugjranosak elvégezhetjük hidrogén-peroxid és ^katalitikus mennyiségű, legalább 10~5 disszociáció- állandójú ■sav alkalmazása mellett is, mimellett alacsony koncentrációk, például 1 - 2 % és kisebb, de nagyobb savmennyiségek is alkalmazhatók. Emellett §.z elegy hatásossága elsősorban a sav erősségétől függ. Alkalmas elegyek például hidrogén-peroxidnak ecetsavval, per klórsavval vagy trifluor-ecetsavval alkotott ele+ gyei.- A fenti oxidációt alkalmas katalizátorok jelenlétében végezhetjük. így például az oxidációt per karbonsavakkal egy leg-, alább 10~5 disszociáció állandójú sav jelenlétével katalizáljuk, mimellett ennek hatásossága ennek erősségétől függ. Katalizátorokként alkalmas savak például az ecetsav, per klórsav és a jtrifluor-ecetsav. Szokásosan legalább mólegyenértéknyi mennyiségű oxidálószert, előnyösen azonban feleslegben, igy körűibe-, jlül 10 - 20 % feleslegben jelenlévő oxidálószert használunk, dé nagyobb feleslegek, igy 10-szeres mennyiségű vagy több oxidáló! jszert is alkalmazhatunk. Az oxidációt enyhe körülmények közötti 'például körülbelül -50 C°-től körülbelül +100 C°-ig terjedő hőmérsékleten, előnyösen körülbelül -10 C° és körülbelül +40 C° között végezzük. A 3-cefem-vegyületek 1-oxidjainak a redukcióját önmagában ismert módon valamely redukálószerrel való kezeléssel, szükség1 esetén valamely aktiváló szer jelenlétében hajtjuk végre. Redukáló szerekként például a következő anyagok jöhetnek számításba: katalitikusán aktivált hidrogén, mimellett olyan nemesfémkatalizátorokat használunk, amelyek palládiumot, platinát vagy ródiumot tartalmaznak, és amelyeket adott esetben valamely alkalmas vivőanyaggal, igy szénnel vagy bárium-szulfáttal együtt alkalmazunk; redukáló on-, vas-, réz- vagy mangánkátionok, amelyek megfelelő szervetlen vagy szerves jellegű vegyületek vagy komplexek formájában, például ón-II-klorid, -fluorid, acetát vagy -formiát, vas-II-klorid, -szulfát, -oxalát vagy -szukcinát, réz-I-klorid, -benzoát vagy -oxid, vagy mangán-II-klorid, -szulfát, acetát vagy -oxid, vagy komplexek, például etilén-diamin-1 13
