181991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegipari nyersanyag keverék darabosítására
(19) HU MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány (11) 181991 Bejelentés napja: (22) 1979. XI. 13. (21) (Sí—1729) Nemzetközi osztályozás : (51) NSZOj C 03 B 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent : (45) 1986. VI. 30. Feltalálók : (72) Szabadalmas : (73) Sebők Géza gépészmérnök, 30% Szilikátipari Központi Kutató Körösi László gépészmérnök, 30% és Tervező Intézet, Budapest Jennendy Károly vegyészmérnök, 10% Szigetvári József gépészmérnök, 20%, Budapest Borbély János kohómérnök, 10%, Vác (54) Eljárás és berendezés üvegipari nyersanyag keverék darabosítására í A találmány tárgya eljárás és berendezés üvegipari nyersanyagkeverék darabosítására. Az üveggyártás nyersanyagai nagyrészt finom porok alakjában kerülnek az alapanyag keverékbe; ezek beadagolása jelentős porzással jár, ami anyagveszteséget, fajtázódást és egészségrontást okoz. A porzás továbbá az üvegolvasztó kemence regeneratív, ill. rekuperatív kamráinak eltömődését, a kemence és az égőszájak tűzálló anyagának fokozottabb elhasználódását, valamint a kamrarácsok kiégését és ezáltal nagyobb energiafogyasztást, valamint termelés kiesést idéz elő. Ismert, hogy a poralakú nyersanyagokból összeállított alapanyag keverékek olvasztás előtti előkészítése granulálás, pelletezés és brikettezés útján jelentős technológiai és energiamegtakarítási előnyökkel jár. Az ismert darabosítási módszerekkel, 120 °C-on való szárítással 80—250 N/cm2, vagyis 8—25 kp/cm2 szilárdságú, 1%-ot meg nem haladó porzási indexű darabositott nyersanyag állítható elő (Engelleitner, W. H.: Glass, 56. 1., 1979. jún„ p. 30—36.). Ezek az eljárások azonban szélesebb körben nem terjedtek el, mert terjedelmes berendezéseket, ill. különleges kötőanyagokat igényelnek és még így sem elégítik ki teljesen a darabositott nyersanyag keverékkel szemben támasztott műszaki és gazdasági követelményeket. Az üvegipari nyersanyag keverék előkészítésére ismert olyan eljárás, amelynél a keverék önmagában ismert összetevőit szóda helyeit nátriumhidroxiddal keverik és ezt magas hőmérsékleten nátriumszilikáltá alakítják, majd a keverékei darabosítás nélkül fiuidizált, 2 vagy megolvasztott állapotban adagolják a kemencébe (1.173.777. Ijsz. angol szabadalmi leírás). Ennek az eljárásnak egyik változata szerint a nátriumhidroxidot magas hőmérsékleten szódává alakítják (524.545. Ijsz. 5 svájci szabadalmi leírás); kötőanyagként szilikátokat alkalmaznak, amelyek 1200—1600 °C hőmérsékleten oxidokká alakulnak (1.596.412. Ijsz. NSZK szabadalmi leírás). A nátriumhidroxid alkalmazásának azonban több 10 hátránya van: költséges, a kemence tűzálló anyagát korrodeálja, a nyersanyag keverék egyes hatóanyagait elbontja. A nátriumhidroxiddal készült brikett tartós szilárdsága csekély, a brikett néhány hónapos tárolás után szétesik. 15 Végül ezek az eljárások bonyolultak. Az ismert darabosító eljárások tehát általában nem eredményeznek kellő szilárdságú, huzamosabb időn át való tárolás esetén a vegyi és fizikai tulajdonságokat változatlanul megőrző termékeket. Emellett az alkalma- 20 zott kötőanyagok kihatással lehetnek az üveg fizikai és kémiai tulajdonságaira, ezért a különböző darabosítási módszerek általában csak egy-egy üvegfajtához alkalmazhatók. Végül számos esetben nem biztosítható, hogy a darabosítási költség kisebb legyen, mint a vele 25 elérhető gazdasági eredmény. Találmányunk célja olyan módszer kidolgozása, amellyel ; poralakú nyersanyag egyszerű és gazdaságos nagyüzemi módszerrel darabosítható, a termék törőszilárdsága és időállósága a huzamos tárolást és anyag- 30 mozgatás lehetővé teszi, az üveg vegyi és fizikai tulaj 181991
