181990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővezetékben szállított vagy tartályban tárolt, szilárd anyagot tartalmazó zagy sűrűségének mérésére és mérési elrendezés az eljárás megvalósítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181990 Nemzetközi osztályozás: fEp Bejelentés napja: 1979. XII. 3. (VI-1280) NSZO3 G 01 N 27/02 t Közzététel napja: 1982. XII. 28. /. - " • \ ORSZÁGOS A TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. XII. 31 Feltalálók: Apor Zsuzsa oki. vili. üzemmérnök, 30%, Glofák F. Péter oki. vili. mérnök, 20%, Kiss Miklós oki. gépészmérnök, 20%, Mészáros Béla oki. vili. mérnök, 30%, Budapest__________________________ Szabadalmas: Villamosipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás csővezetékben szállított vagy tartályban tárolt, szilárd anyagot tartalmazó zagy sűrűségének mérésére és mérési elrendezés az eljárás megvalósítására 1 2 Ismeretesek és széles körben elterjedtek olyan hidraulikus szállítási technológiák, amelyekben különböző fajtájú aprí­tott szilárd anyagokat folyadékkal keverve csővezetéken szál­lítanak. Az így összeállított keverékeket zagyoknak nevezik. A szilárd anyag többnyire szén, homok, kavics, érc, bánya­­meddő, salak, pernye, szennyvíziszap stb., a folyadék általá­ban tiszta vagy ipari víz. A zagyban a szilárd anyag mennyi­sége a 30%-ot is elérheti. A zagyokat szállító berendezések közül ismeretesek a zagy­szivattyúk, a forgócellás, a Függőkamrás, a csőkamrás stb. adagoló és szállító rendszerek, ill. ezek kombinációi. Mind­ezen szállító berendezések üzemeltetésekor fontos követel­mény a zagysűrűség mérése, továbbá a mérés eredményétől függő olyan logikai vagy analóg jel előállítása, amely alkal­mas a zagyszállító berendezéshez tartozó vezérlő és/vagy sza- 15 bályozó berendezés megfelelő befolyásolására. Ilyen mérő­­berendezés, ill. befolyásoló jel nélkül a zagyszállító beren­dezés üzemetetése csak kézi beavatkozással lehetséges, sok munkaerő ráfordítást igényel, és ennek ellenére az üzem meg­bízhatósága csekély, a berendezés kihasználása rossz, ener­gia- és vízfogyasztása nagy. A zagyok sűrűségének mérésére ismeretesek izotópos mé­rőberendezések, amelyeknél valamely rádióaktiv izotóp által kibocsátott sugárzás hatol át a zagyon és az áthatoló sugár­zás intenzitását megfelelő érzékelő méri. Az áthatoló sugár- 25 zás a zagy sűrűségének függvénye. Ezen berendezések alkal­mazása esetén azonban a sugárveszély miatt fokozott bizton­sági és óvórendszabályok betartására, továbbá speciálisan kiképzett személyzetre van szükség. Ezért ez a módszer a beruházási és az üzemeltetési költségeket megnöveli. Ismeretes továbbá olyan módszer folyadékok szennyezett­ségének megállapítására (3 942 360 lajstromszámú USA- szabadalom), amelynél adott mennyiségű, vizsgálni kívánt folyadékot tölcsérbe töltenek, amelyből a folyadék több 5 réteg szűrőpapíron át távozik. Ezt követően a tölcsérből kivett legfölső és legalsó szűrőpapírt megvilágítják és a visz­­szavert fény különbségéből következtetnek a szennyezettség mértékére. Nyilvánvaló, hogy ez a módszer, amely a vizsgá­landó folyadékból (zagyból) vett minták ellenőrzésén alapul 10 és eleve szakaszos üzemű, teljesen alkalmatlan nagy tömegű zagyot szállító, folyamatos üzemű ipari berendezések üzemé­nek önműködő vezérlésére vagy szabályozására. Ismeretesek villamos elven működő berendezések, ill. vil­lamos hatásokat kihasználó mérési eljárások is. Ezek egy része elektrostatikus hatáson alapul (167 598 lajstromszámú magyar szabadalom). Itt a fluidizációs vagy pneumatikus úton szállított por mennyiségét mérik úgy, hogy az áramlás során dörzselektromosság révén föltöltődött porszemcsék töltésmennyiségét mérik a csővezetékbe benyúló elektród 20 segítségével. Nyilvánvaló, hogy ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha nem csak a szállított anyag, de a szállító közeg is szigetelő, tehát pl. száraz gáz, esetleg szigetelő folya­dék így vízben történő szállításra nem alkalmas. Ugyanez mondható a 655 935 lajstromszámú szovjet sza­badalomban ismertetett eljárásra, ill. berendezésre is, amely kapacitív mérőátalakítókat használ a csővezetékbe beépítve, amelyek elektródjai között váltakozó villamos teret hoz létre a mérendő közegen keresztül; nyilvánvaló, hogy viszonylag jó villamos vezetőképességü vizes zagyok sűrűségének méré- 30 sére ez a módszer sem alkalmas. 181990

Next

/
Thumbnails
Contents