181963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az etilénpolimerek és kopolimerek gyártásánál visszavezetett gázok alacsony molekulasúlyú polimerektől való mentesítésére

181963 4 továbbfejlesztése, amely megoldás az összehasonlító példáinkban szerepel. A találmány szerint a visszavezetett gázt az adott alacsony molekulasúlyú polimer olvadáspontjánál leg­alább 20 °C-kal magasabb hőmérsékleten legalább egy ciklonon vezetjük keresztül — miközben belépési se­bességét 1—10 m/mp között tartjuk —, majd az ala­csony molekulasúlyú polimer olvadáspontja alá hűtjük és legalább egy fűtött ciklonon vezetjük keresztül, mi­közben belépési sebességét 2—20 m/mp között tartjuk. Kondenzált részecskéket tartalmazó gázok hatékony tisztítására jól ismert a különféle ciklonok alkalmazása, amelyek igen hatékonyan választják le a legalább 10 mikron átmérőjű szemcséket. A jelen találmány — eb­ből kiindulva — a visszavezetett gáz áramába helyezett ciklonok alkalmazásán, pontosabban az alkalmazott ciklonok számán és elhelyezésén, valamint a ciklonok üzemi körülményeinek beállításán alapul, amelyeket a gáz, valamint a kondenzált részecskék tulajdonságai­nak figyelembevételével választunk meg. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös megvalósí­tási módja szerint olvadt, alacsony molekulasúlyú poli­mereket választunk el és a szabványos ciklont egy nyo­mástartó edénybe építjük be. Ilyen körülmények között a ciklon falát nem terheli nagy nyomáskülönbség. Ilyen ciklon egyszerűen méretezhető oly módon, hogy az leg­jobban megfeleljen a Perry: „Chemical Engineers Handbook” című kézikönyv 1963. évi 4. kiadásának 20—68. oldalain leírt, szabványos ciklonoknak. A ta­lálmány szerinti eljárásban különösen merőleges gáz­bevezető csővel ellátott ciklon használható, amely az ilyen ciklonok közül a legjobb hatásfokkal működik. Az alacsony molekulasúlyú szilárd polimer kiválasz­tására a találmány szerint felhasznált ciklonok általá­ban szabadon vannak elhelyezve, mivel ezek falának fűthetőnek kell lennie. A fűtött ciklont 50—500 bar névleges nyomásra méretezzük. Ilyen feltételek mellett viszont nem mindig lehetséges olyan ciklont tervezni, amely megfelel az ismert szab­ványos készülékeknek és ezért egyedileg gyártott cik­lont kell használni, melynek fűtőköpenye például a 2 648 613. számú NSZK-beli szabadalmi leírásból is­mert megoldásnak felelhet meg. Ebben az esetben a gázbevezető cső szerkesztési meggondolásokból kör­körös kiképzésű. Azért, hogy a kiválasztás hatékonyságát megnövel­jük, a találmány értelmében egy sorozat, a tisztító be­rendezésbe egymást követően rendre beépített ciklont használunk az előbbiekben ismertetett két típus egyi­kének és/vagy másikának a felhasználásával. Az egyes típusokat hűtőkészülékekkel választjuk el egymástól. Ennek a megoldási lehetőségnek azonban az a hátránya, hogy tekintélyes mértékben megnöveli a berendezés méreteit és a beruházási költségeket. E körülményből kiindulva javasoljuk találmányunk szerint a ciklonok alkalmazása mellett más, kevésbé költséges kisméretű készülékek beépítését is. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a visszavezetett gázt a szabványos ciklont követően és a hűtést megelőzően egy porózus testen vezetjük keresztül, miközben az 5 mikronnál nem na­gyobb polimerszemcséket agglomeráljuk. 3 A porózus test fogalma alatt olyan szerkezetet értünk, melyben apró lyukak sokasága van kiképezve és ezek kielégítő mértékben agglomerálják a kiválasztandó mikroméretű polimer szemcséket, melyeket azután egyszerűen egy ciklonban ki lehet választani a visszave­zetett gázból. A porózus testet előnyösen 0,2—1,0 porozitású kor­rózióálló acélból készítjük. A porózus test szerkezetét tekintve vagy színtereit anyag, vagy texúlszerűen kiképzett, így például vászon­kötésű anyag vagy nemez lehet. Ezenkívül — amint az előzőekben említettük —- kü­lönösen előnyös, ha a visszavezetett gázokat a hűtés előtt ciklonon, porózus testen, majd újabb ciklonon ve­zetjük keresztül. A találmány szerinti megoldás egyik lényeges előnyét abban látjuk, hogy jelentős mértékben hozzájárul a kör­nyezetszennyeződés és az energiatakarékosság problé­máinak megoldására irányuló erőfeszítésekhez azzal, hogy a visszavezetett gázból az alacsony molekulasúlyú polimert teljesen vagy csaknem teljesen kiválasztja. Mindezideig ugyanis a visszavezetett gázból kiválasztott alacsony molekulasúlyú polimereket összegyűjtötték és haszontalan hulladékká minősítve diszpergált állapot­ban bocsátották a környezetbe vagy égetéssel semmisí­tették meg, jóllehet ezek lényegében nem éghető, illetve nehezen elégethető anyagok. A találmány szerint a visszavezetett gázból a szabvá­nyos ciklon(ok)ban és/vagy a porózus testen és/vagy a fűtött ciklon(ok)ban kiválasztott alacsony molekula­súlyú polimert a szeparátor nyomásánál kisebb nyomá­son visszavezetjük a gyártóvonalba. A gyártó vonal alatt itt egy olyan technológiai vezeté­ket, illetve vezetékrendszert értünk, amelyben vagy a polimer és a nem polimerizált monomer elegye, vagy gyakorlatilag tiszta megolvasztott polimer áramlik. Ha például a polimerizációs eljárásnál a monomert alulról felfelé vezetik be a szeparátorba, és a szeparátor nyo­mása alacsonyabb, mint a 2 313 399. számú francia szabadalmi leírásban ismertetett technológiánál alkal­mazott nyomás, előnyös lehet az alacsony molekula­súlyú polimereket a monomerektől elválasztva vissza­vinni. Egy másik gyakorlati esetben lehetséges és elő­nyös, ha a ciklonban leválasztott alacsony molekula­súlyú polimereket expandáltatjuk a ciklonból való tá­vozás után és szeparátor alatt elhelyezett 1—20 bar nyomású tartályban levő megolvasztott polimerbe ke­verjük. Mindkét esetben azt állapítottuk meg, hogy az alacsony molekulasúlyú polimer visszavezetése sem a berendezés előírt működését, sem a végtermék minő­ségét nem rontja. A találmány szerinti eljárás etilén és a-olefinek, így például propilén, 1-butén, 1-hexén kopolimerizálásakor is alkalmazható. Ha szabad gyököt képző katalizátort használunk, a találmány szerinti eljárás etilénnek polá­ros komonomerekkel — például szén-monoxiddal, maleinsavanhidriddel és vinil-észterekkel — végzett ko­­polimerizálásánál is hasznosítható. Ha átmeneti fém­­vegyületet tartalmazó katalizátort használunk, a talál­mány szerinti eljárás etilén és a-olefin, így propén és nem konjugált diolefin terpolimerizációjánál is felhasz­nálható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents