181954. lajstromszámú szabadalom • Készítmény és eljárás vér és más fenilalanin-tartalmú folyadékok fenilalaninszintjének csökkentésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181954 Nemzetközi osztályozás: lap Bejelentés napja: 1979. V. 11. (SA—3181) Elsőbbsége: 1978. V. 12. (23336 A/78) nszo3 A 61 K 37/56; C 12 N 11/12 Olaszország Bit, ' ORSZÁGOS Közzététel napja: 1983. I. 28. O' , T«- , T , TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Marconi, Walter, vegyész, S. Donato Milanese, ANIC S. p. A., Palermo, Bartoli, Francesco, vegyész, Róma, Olaszország Gianna, Roberto, vegyész, Róma, Morisi, Franco, vegyész, Giovanni in Persiceto (Bologna), Spotorno, Giuseppina, vegyész, Róma, Olaszország Készítmény és eljárás vér és más fenilalanin-tartalmú folyadékok fenilalaninszintjének csökkentésére 1 A találmány olyan készítményre vonatkozik, amely képes csökkenteni a vér fenilalaninszintjét vagy a fenilalaninkoncentrációt fenilalanintartalmú közegekben. A találmány kiterjed a fenilalanintartalom csökkentésére vonatkozó eljárásra is. Ismeretes, hogy a fenilalanin esszenciális aminosav. Ez az aminosav a fehérjeszintézisben játszott szerepén kívül a tirozinnal együtt bázis-vegyület a katekolaminok, adrenalin, tiroxin-hormonok (trijód- és tetrajód-tirozin) és a fiziológiás melaminpigment szintézisénél. A kiindulási lépés ezeknek az anyagoknak a kialakításánál a fenilalanin- és tirozinoxidáció, amely fenilalaninhidroxiláz hatására megy végbe a májban. Ennek az enzimreakciónak a blokkolása a fenilalanin felhalmozódásához vezet a vérben. Ennek eredményeként egy másik átalakulási út jön létre, amely fenilalaninnak fenilpiroszőlősavvá történő átaminálásán keresztül fenilecetsavhoz vezet és ez a vizeletvezető rend■szeren át távozik. Orvosi szempontból nézve, ilyen anyagcsere-blokkolás fenilketonuria vagy fenilpiruvát betegség vagy Föhling-betegség néven ismert. Ez egy veleszületett és öröklődő betegség, lappangó természetű, amely mindkét nemet megtámadja megkülönböztetés nélkül, különösen az észak-európai országokban. Ez szellemi elmaradottsághoz vezet, görcsöket, ekcémát és csökkent bőrpigmentképződést okoz. Fenilalaninfelesleg másrészt megváltoztatja mind a triptofán-, mind a tirozin-anyagcserét. A triptofánoxidáció gátlást szenved, amelyet az indolgyűrű felhasadása és formil-kinurenin képződése kísér, ezt pedig 2 az 5-hidroxi-triptofánná történő hidroxilezés és ez utóbbinak 5-hidroxi-triptaminná való dekarboxilezése követi. A triptofánnak így valószínűleg egy átalakulási mellékútja van, amely az indolpiroszőlősavnak, az indoltejsavnak és az indolecetsavnak a vizeletvezető rendszeren át olyan mennyiségben való kiválasztását eredményezi, amely éppen 20-szor nagyobb, mint a normális esetben. Fenilalaninfelesleg gátolja a tirozinázt és így a melaninképződést hátráltatja. A piroszőlősav akadályozza, legalábbis részben, a tirozinnak gentizinsavvá történő oxidációját és a katekolaminok képződését a dopa-dekarboxiláz gátlásának köszönhetően. A káros agyi fejlődés valószínűleg inkább az agyi funkciók normális fejlődésében fontos szerepet játszó neurohormonális anyagok, így szerotonin, katekolaminok, csökkent termelésének tulajdonítható, mint a fenilalaninnak az agyi átalakulásra gyakorolt közvetlen toxikus hatásának. A jelenleg használt terápiás megközelítés csupán táplálkozási alapon nyugszik. Manapság olyan fenilalanin-szegény étrend az elfogadott, amelynél a fenilalanint naponta általában 10—30 milligramm/kg alatt lehet tartani. Erre a célra fenilalanint kis százalékban tartalmazó fehérjehidrolizátumok használatosak. Az utóbbi időben néhány szerző feltételezi, hogy a fenilalanin eltávolítása csökkenti a leukémiás sejtek fejlődését. Elméletileg elképzelhető a vér fenilalaninszintjének a csökkentése. Valójában létezik egy enzim, a fenilalaninammónialiáz, amely a fenilalanint fahéjsavvá és ammóniává alakítja át. Sajnálatos módon lehetetlen ilyen enzimek a véráramba 5 10 15 20 25 30 181954
