181943. lajstromszámú szabadalom • Gameticid szerek és eljárás a hatóanyag előállítására
7 181943 8 nolban. Ezután 1,59 g (0,00994 mól, 1,2 egyenértéknyi) brómot 50 ml metanolban oldunk és lassú ütemben, cseppenként, erőteljes keverés közben, 15—20 perc alatt hozzáadjuk a sóoldathoz. Ezután az oldószert eltávolítjuk és a maradékot híg bázisban felvesszük. Ezt követően az oldhatatlan anyagot szűréssel eltávolítjuk, az átlátszó bázikus vizes oldatot pedig hidrogén-kloriddal megsavanyítjuk. A keletkező csapadékot szűréssel elkülönítjük, szárítjuk és acetonitrilből átkristályosítjuk. Ily módon 2,25 g (67,8%) N-(4-bróm-fenil)-3-bróm-5-karboxi-4,6- -dimetil-pirid-2-ont kapunk. Op. 248—250”. 28. példa N-(4-Klór-fenil)-5-karboxi-6-metil-pirid-2-on előállítása (a) 23,9 g etil-p-(4-klór-anilino)-krotonátot feloldunk 200 ml vízmentes benzolban és nitrogéngáz atmoszférában lombikba helyezzük. Ezután 10 g akriloil-kloridot oldunk további 200 ml vízmentes benzolban és egy oldalágon csepegtető tölcséren át cseppenként Vá óra leforgása alatt hozzáadjuk az előző oldathoz. A reakcióelegyet 25°-on 1 óra hosszat állni hagyjuk, utána vízbe öntjük és metilén-kloriddal extraháljuk, majd a szerves kivonatból az oldószert lepárlással eltávolítjuk. Ily módon 23,3 g nyers 5-(etoxi-karbo— nil)-N-(4-klór-fenil)-6-metil-3,4-dihidropirid-2-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 124—6° (hexán/éter-elegyből.) (b) 15 g (a) pont szerint előállított észtert feloldunk 500 ml klór-benzolban és 23,2 g 2,3-diklór-5,6-diciano-l,4-benzokinont (DDQ) adunk az oldathoz és az elegyet 3 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, egyenlő térfogatú metilén-kloriddal hígítjuk és vizes, híg nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal alaposan mossuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a kapott nyersterméket hexán/éter-elegyből átkristályosítjuk. Ily módon 8,3 g tiszta 5-(etoxi-karbonil)-N-(4-klór-fenil)-6-metil-pirid-2-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 53—4°. (c) 7,0 g (b) pont szerint előállított piridont 200 ml 5%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatban szuszpendálunk. Az elegyet vízfürdőn 1 óra hosszat melegítjük, utána lehűtjük és vizes hidrogén-klorid-oldattal megsavanyítjuk. Ily módon 4,0 g N-(4-klór-fenil)-5-karboxi-6-metil-pirid-2-ont kapunk, amely acetonitrilből való átkristályosítás után 271—3°-on bomlás közben olvad. Az (I) általános képletü vegyületeket tartalmazó készítmények különösen kémiai gametocidokként használatosak gabonaféléknél, így búzánál, árpánál, kukoricánál, rizsnél, kölesnél, ciroknál, zabnál, rozsnál és hasonlóknál. A találmány szerinti készítmények 95—0,001 súly% mennyiségben tartalmazhatják a 2-piridon-vegyületet hatóanyagként. Abban az esetben, ha a találmány szerinti szereket gametocidokként alkalmazzuk, akkor azok nagyfokú sterilitást tanúsítanak a kezelt növényekben anélkül, hogy a kezelt növények növekedését lényegesen gátolnák. A találmány szerinti szereknek más növényeknél növekedésszabályozó szerepük is van, így például gátolják a magképződést nemkívánt egysziklevelű fajtáknál, irtják a káros füveket, gátolják a virágkialakulást és a termésképződést, továbbá gátolják a magképződést nem-gabonaféle fajtáknál, akadályozzák az érést és más hasonló növekedésszabályozó hatásuk van. Abban az esetben, ha a találmány szerinti szereket nő vénynövekedés szabályozására használjuk, akkor azokat olyan mennyiségben alkalmazzuk, amely elegendő a kívánt hatás eléréséhez anélkül, hogy nemkívánt vagy fitotoxikus hatást okoznának. Amennyiben a találmány szerinti szereket kémiai gametocidokként használjuk, akkor általában olyan mennyiségeket alkalmazunk, hogy a hatóanyagból hektáronként V32—20 kg, előnyösen Vs—10 kg essék. A felhasznált mennyiség a kezelendő növényfajtáktól, a kezelésre használt szer hatóanyagától és rokon tényezőktől függően változik. A találmány szerinti szereknek növénynövekedés szabályozására való használatánál a szereket a növények leveleire visszük fel. E módszer esetén a gametocid hatás hatásosabban jelentkezik akkor, ha a szereket a miozis előtt, előnyösen a rügyfakadás után alkalmazzuk. A találmány szerinti szereket magvak kezelésére is alkalmazhatjuk oly módon, hogy azokat a találmány szerinti szert tartalmazó vizes készítményben áztatjuk vagy a magvakat bevonjuk a hatóanyagtartalmú készítménnyel. A magvak kezelését olyan mennyiségű szerrel végezzük, hogy 100 súlyrész magra 0,25—10 súlyrész hatóanyag jusson. A találmány szerinti szereket a ta'ajra, vagy rizs esetében a vízfelületre felvive is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti szereket növénynövekedés szabályozására egymagukban vagy keverékekben alkalmazhatjuk, így például ezeket a szereket más növénynövekedést szabályozó anyagokkal, így auxinokkal, gibberellinekkel, morfaktinnal, etilént szolgáltató anyagokkal, így etefonnal, piridonokkal, citokininekkel, malein-hidrazidokkal, borostyánkősav-2,2-dimetil-hidraziddal, kolinnal és sóival, (2-klór-etil)-trimetil-ammónium-kloriddal, trijód-benzoesawal, tributil-2,4-diklór-benzil-foszfónium-kloriddal, polimer-N-vinil-2- -exazolidinonokkal, trisz(dimetil-amino-etil)-foszfáttal és sóival, N-dimetiI-amino-l,2,3,6-tetrahidroftáIsawal és sóival, 2,3-diklór-izovajsawal és sóival, 3-(4-klór-fenil)-6- -metoxi-s-triazin-2,4-(lH,3H)-dionnal kombinálhatjuk. Bizonyos körülmények között előnyösen használhatjuk ezeket a szereket más mezőgazdasági vegyszerekkel, így herbicidekkel, fungicidekkel, inszekticidekkel és növény-baktericid szerekkel együtt. A találmány szerinti szereket a kezelendő növények növekedésének a szabályozására valamely, mezőgazdasági területen szokásosan alkalmazott, és elfogadható, vivőanyaggal együtt készítjük el. „Mezőgazdasági területen alkalmazható vivőanyagon” olyan anyagot értünk, amelyben a hatóanyag oldható, diszpergálható, eloszlatható anélkül, hogy a hatóanyag hatásosságát rontanánk és amelynek nincs jelentős meghatározó befolyása a talajra, a készülékre, a növényzetre vagy a mezőgazdasági környezetre. A találmány szerinti készítményekben hatóanyagként az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek elegyeit is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti készítmények szilárd vagy folyékony alakban vagy oldatok formájában egyaránt elkészíthetők. így például a találmány szerinti szereket nedvesíthető porok, emulgeá Iható koncentrátumok, porok, granulátumok, aeroszolok v agy önthető emulziós koncentrátumok alakjában állíthatjuk elő. Ilyen készítményekben a hatóanyagokat folyékony vagy szilárd vivőanyagokkal hígítjuk és kívánt esetben megfelelő felületaktív anyagokkal egyesítjük. Általában szükség van arra, különösen a levélzeten történő alkalmazás esetén, hogy segédanyagokat, így nedvesítő szereket, terülést elősegítő szereket, diszpergáló szereket, lapadást elősegítő szereket, ragasztóanyagokat keveijünk a találmány szerinti szerekhez a mezőgazdasági használatnak megfelelően. E szakterületen általában használható segédanyagok a „Detergents and Emulsifiers Annual” című munkában vannak felsorolva (John W. McCutcheon, Inc.). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
