181921. lajstromszámú szabadalom • Gyomírtási eljárás kukoricatörzsek és vonalak termesztésénél 2'-metil-6'-etil-n-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilidet és N-(diklór-acetil)-1-oxa-4-aza-spiro(4,5)dekánt tartalmazó készítmények felhasználásával

181921 jakultúrákban Lassóval és (II) képletű antidotum keveréké­vel köleskultúrákban mutatják be. A 874 361 számú belga szabadalmi leírásban az utóbbival azonos szelektív hatású keverékek vannak ismertetve. Vizsgálataink szerint a (III) képletű vegyület gyomirtási erélye főként alacsony adagokban sokkal nagyobb, mint a kukoricakultúrákban elterjedten alkalmazott propaklóré és alaklóré. Emiatt gazdaságosabb a (III) képletű 2'-metil-6- etil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilid (acetoklór) felhaszná­lása. A kukoricakultúrákban előforduló, magról kelő egyszikű és kétszikű gyomok irtása különleges problémákat vet fel, mivel egyes jól termő bevált kukoricahibridek hatóanyag­érzékenysége már alacsony hatóanyag adagok esetén is foko­zott. A gyomirtó szerek túladagolása a tapasztalat szerint nagy hozamcsökkenést okoz. A mezőgazdasági gyakorlat­ban a gyomirtó szerek bizonyos szándékos túladagolása azért elfogadott, mivel a hatóanyagok optimális hatásukat csak bizonyos éghajlati és csapadékfeltételek mellett fejtik ki. A csapadék mennyisége rendszerint hatásfokozó jelentősé­gű, de a gyakorlatban a gyomirtó szerek adagolását minimá­lis csapadékmennyiség esetén is hatékony adagra állítják be. A túladagolás miatt az antidotumot nem tartalmazó kompo­zíció fitotoxikus hatása nagy ingadozást mutat a számos figyelembe veendő klimatikus és agrotechnikai tényezők mi­att. Különleges érzékenységgel rendelkeznek a hibrid kukori­cához képest a hibrid kukorica magtermesztéséhez használt beltenyésztéses hibridek és beltenyésztéses kukoricavonalak. Érzékenységük miatt a hibrid kukorica magtermesztésében vagy mechanikai gyomirtást alkalmaztak, vagy csak az egy­szikű gyomok ellen hatásos klór-amino-s-triazinokat (Atra­­zin). A találmány célkitűzése olyan, biztonságos, nem fitotoxi­kus kompozíciók alkalmazása megfelelő dózisban és idő­pontban kukoricatörzsek és -vonalak termesztésében, ame­lyek hatásukat mind csapadékszegény, mind bő csapadékfel­tételek mellett a kukoricafajták specifikus hatóanyag-érzé­kenységétől függetlenül képesek kifejteni, felhasználásuk kü­lönösebb óvórendszabályokat, előkísérleteket vagy a fel­­használásnál igényelt fokozott szakértelmet nem tesz szüksé­gessé, reprodukálható eredményt szolgáltatnak extrém felté­telek mellett is, ezzel egyidejűleg mind egyszikű, mind kétszi­kű gyomnövényekre erős pusztító hatást gyakorolnak. A kukoricakultúrákban a végzett gyomirtással kapcsolat­ban felismertük annak fontosságát is, hogy a herbicid ható­anyag és az antidotum megfelelő mennyiségi arányai mellett az egyes komponensek vízoldhatósága, illetve a vízoldható­ság relatív aránya is fontos a reprodukálható eredmények eléréséhez. Ez a hatás függetlennek látszik az alkalmazott kompozícióban jelen levő segédanyagok minőségétől. A fe­lismeréshez tartozik az is, hogy a javasolt kompozíció gazda­ságossági szempontból azért célszerű, mivel az antidotum viszonylag kis mennyiségben képes az adott gyomirtó hatóa­nyag fitotoxikus hatását a haszonnövényre csökkentem. Eh­hez feltételezhetően az szükséges, hogy a hatóanyag és az antidotum között — adott növényi kultúra tekintetében — megfelelő biológiai kölcsönhatás következzen be. A találmány szerinti gyomirtási eljárást kukorica, főként kukoricatörzsek és vonalak termesztésénél, 2'-metil-6'-etil­­-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilidet és N-(diklór-acetil)-l­­-oxa-4-aza-spiro-(4,5)-dekánt tartalmazó készítmények fel­­használásával a következő módon végezzük: hektáronként 1,5—5 kg 2'-metil-6'-etil-N-(etoxi-metil)-2- -klór-acetanilidet (herbicid) és 0,15—0,75 kg N-diklór-3-acetil-l-oxa-4-aza-spiro-(4,5)-dekánt (antidotum) tartalma­zó kombinációt preemergens módon a tenyészterületre (ta­lajra) permetezzünk, a kombinációt 30—60 tömeg% herbici­­det, 2,5—10 tömeg% antidotumot és 5—25 tömeg% anionos vagy nemionos felületaktív anyagot, valamint 15—65 tö­­meg% aromás oldószert célszerűen toluolt vagy xilolt tartal­mazó emulziós koncentrátum formájában használjuk fel, ame­lyet 1501—10001/ha vizes permedében felhígítva juttatunk ki. A kezelés eredményeképpen a hibrid, beltenyésztéses hib­ridek és beltenyésztéses kukoricavonalak zöldsúlya az adott termőterületen nem, vagy csak kis mértékben csökken a kezeletlen kontrolihoz képest; a javasolt kompozíció mind egyszikű, mind kétszikű, valamint klór-triazin rezisztens gyomokra is erős pusztító hatást gyakorol. Az eljárással jó hatásfokkal pusztítjuk ki az egyéves, mag­ról kelő következő egyszikű gyomféléket: Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) Setaria glauca (fakó muhar) Setaria viridia (zöld muhar) Setaria verticillata (ragadós muhar) Digitaria sanguinalis (pirók ujjasmuhar). Az egyéves, kétszikű gyomfajták közül jó hatásfokkal pusztítja ki a klór-triazin-rezisztens Amaranthus retroflexust (csőrös disznóparéj). Megfelelő adagban az egyéves gyomok jelentős részét, például a következőket is eredményesen le­küzdhetjük: Chenapodium album (fehér libatop) Ambrosia datier (parlagfű) Amaranthus albus (fehér disznóparéj) Stellaria media (tyúkhúr) Mercurialis annus (egyéves szélfű) Stachys annus (tarló tisztesfű) Matricaria isodora (eb székfű) Matricaris chamomilla (orvosi székfü) A kultúrnövényeknél legfeljebb kismértékű, átmeneti jellegű károsodás léphet fel. A károsodást a kultúrnövény fejlődése során rendszerint kiegyenlíti. Az eljárás gazdaságossági szempontból előnyös, mivel önköltsége kisebb és az elvégzett agrotechnikai műveletek száma kevesebb, mint az ezen a téren ismert és használható kompozídók esetében. Rendkí­vüli előnyt jelent az a körülmény, hogy a találmány szerinti kompozíció túladagolása esetén sem lép fel a kultúrnövénye­ken sem torzulás, sem növekedésbeli visszamaradás, így a gyomirtási műveletek az adott területen a csapadékviszo­nyoktól függetlenné tehetők. A herbidd hatóanyagoknak az előállítására felhasználha­tók a 2 305 494., a 2 328 340. és a 2 212 268. számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságra hozatali iratok­ban ismertetett módszerek. Az antidotum előállítására alkal­mas eljárást a kiviteli példákban ismertetjük. Az acetoklór folyékony halmazállapotú, forráspontja: 150 °C-on bomlik; szerves oldószerben oldható, nem korrozív és stabilis vegyü­let. A két vegyületet emulziós készítmény alakjában kombi­náljuk. Ez a kompozídó általában 40—50 tömeg% 2'-metil­­-6'-etil-N-(etoxi-metil)-2 klór-acetanilidet és 2,5—10 tö­­meg% N-diklór-acetil-l-oxa-spiro-(4,5)-dekánt tartalmaz. Az oldószer kereskedelmi forgalomban beszerezhető toluol vagy xilol. A bevált anionos és/vagy nemionos felületaktív anyagok az Atlas cég (NSZK) Atlox 48—51B és Atlox 48-55B márkanevű készítménye, amelynek összetétele dode­­dl-benzolszulfonát kaldumsója és polietoxilezett szorbitán­­-oleát; Béről 930 és Béről 980, összetétele: dodedl-benzol­­-szulfonát kaldumsója és etoxilezett qktil-fenol vagy nonil­­-fenol, illetve C16—Cl8 zsíralkohol; Tensiofix B 7438 és 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents