181901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőipari szervetlen kötőanyagok folyósságának és kezdeti szilárdságának növelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181901 Bejelentés napja: 1979. V. 25. Elsőbbsége: 1978. VI. ló. (P 28 26 447.3) Német Szövetségi Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. XII. 28. Megjelent: 1985. VIII. 3l. Nemzetközi osztályozás: (LI—343) NSZO3 C 08 L—61/32 C 04 B—7/35 Feltalálók: Szabadalmas:Dr. Pieh Stafan vegyész, Linz, Chemie Linz Aktiengesellschaft, Dr. Czepel Hubert vegyész, Dornach, Linz, Ausztria ’ 5 Ausztria Eljárás építőipari szervetlen kötőanyagok folyósságának és kezdeti szilárdságának növelésére * í *• A találmány tárgya eljárás szervetlen kötőanyagok folyósságának és kezdeti szilárdságának növelésére. A találmány szerinti eljáráshoz melamin-karbamidformaldehid alapú keverékgyantákat alkalmazunk, amelyek a velük előállított építőanyagok folyósságát és kezdeti szilárdságát javítják. A találmány kiterjed az adalékanyagokkal előállított építőanyagokra is. A 2 141 569 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismert, hogy a cement alapú építőanyagok folyósságát olyan anyagokkal, amelyek a cementre diszpergáló hatást gyakorolnak, növelni lehet. Mivel a folyósság növelése útján kisebb víz-cementértéket lehet fenntartani, az ilyen adalékkal előállított építőanyag nagyobb szilárdsága érhető el. Eszerint a szabadalmi leírás szerint alkalmazott szerek fontos alkotórészként szulfonsav-csoportokat tartalmaznak, amelyek formaldehidgyantához kötődnek, mimellett ezek a gyanták aromás szulfonsavaknak — különösen naftalinszulfonsavaknak — formaldehiddel való kondenzálásával állíthatók elő. A 2 141 569 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás elvét követve számos szulfonsavat, így például a Iigninszulfonsavakat (2 169 980 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), a polibenzilszulfonsavakat (2 445 569 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) és szulfittal vagy szulfonsavval módosított, legalább két NH2-csoporttal rendelkező amino-s-triazin alapú gyantákat is javasoltak már cementdiszpergáló szerként, amelyeknek mindenekelőtt folyósító hatásuk van, amivel kisebb vízfelhasználás jár együtt, ezenkívül szilárdságnövelő hatással is rendelkeznek. Amennyiben a keverővíz megtakarításáról lemondanak. az építőanyag jobban önthetővé vagy szivattyúzhatóvá válik ugyan, de kisebb kezdeti szilárdság mutatkozik mindenekelőtt a kötés első óráiban, amely a kötési folyamat elhúzódásával jár együtt. A 263 607 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint alkalmazott módosított triazingyanták elsősorban melamin-formaldehidgyantáknak alkáliszulfitekkel vagy dikénessav alkálifémsóival képzett reakciótermékei, amelyeknél a szulfitgyök a gyanta metilolcsoportjaival reagál. E módosított gyantáknak az S03H-csoportjai elsősorban—O—CH2-hidakon keresztül a triazinhoz kötődnek. Emellett még azokat a szulfonsavval módosított gyantákat kell megemlíteni, amelyek diaminotriazinokból, így acetoguanaminból vagy benzonguanaminból származtathatók le, amelyeknél a szufon-csoportok a metil- vagy fenil-csoportokhoz, tehát a gyantaképzéshez alkalmazott triazinhoz kötődnek közvetlenül. Az ilyen szufonsavak nagyon nehezen hozzáférhetők és az ezekből leszármaztatott gyanták a gyakorlatban nem találtak alkalmazásra. A 342 867 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint olyan aminotriazin-formaldehidgyanták előállításánál, amelyek szulfonsavcsoportokkal vannak módosítva, alkáliszulfitokkal való gyantaképzés közben, a melamin egészen 40 mól%-ig terjedő mennyiségben karbamiddal helyettesíthető, anélkül, hogy annak hatását zavarná az építőanyagok adalékanyagként történő felhasználásnál. Meglepő módon azt találtuk, hogy olyan speciálisan módosított aminoplasztgyanta alapú adalékanyagokat készíthetünk szervetlen kötőanyag alapú építőanyagokhoz, amelyek nagyon jó folyósító hatással rendelkeznek anélkül, 5 10 15 20 25 30 181901
