181897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás univerzális fúrási folyadékok előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181897 iiSÉf^h Nemzetközi osztályozás: líw Bejelentés napja: 1979. XI. 06. (KO—3022) M/J vJ® NSZO3 : C 09 K 7/02 Közzététel napja: 1983. II. 28. ORSZÁGOS Megjelent: 1985. VII. 31. 7°' Szabadalmi Tár. ' /'j TALÁLMÁNYI X^JUi AJD0f'£^/ HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Katona József okleveles vegyészmérnök, Udovecz György laboráns, Szolnok Magyar Szénhidrogénipar! Kutató-Fejlesztő' Intézet, Százhalombatta Eljárás univerzális fúrási folyadékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás univerzális fúrási folyadékok, azaz föld alatti rétegek átfúrásához és a rétegek kezeléséhez felhasználható folyadékok előállítására. Miként ismeretes, a kőolaj, földgáz, víz szén és 5 bauxit-kutatás széles körben alkalmazza a forgó rendszerű (rotary) fúrási technológiát a föld alatti telepek felkutatására és termelésbe való állítására. A korszerű fúrási rendszerek egyik legfontosabb része az öblítőiszap rendszer, mely komplex felada- 10 tokát lát el. A korszerű fúrástechnológiai módszerek igénylik a hozzájuk idomuló modern folyadékrendszereket is. Az említett fúrási műveletek során az öblítőiszap az alábbi legfontosabb funkciókat látja — biztosítania kell a biztonságos kútmélyítéshez a kellő lyukfalalakítást, — elő kell segítenie a fúrási sebesség növelését, — biztosítania kell — megfelelő Teológiai tulaj donsá- 20 gaival — a legoptimálisabb hidraulikai viszonyokat (a fúrórúdban és az ún. gyűrűstérben), — lehetővé kell tennie a gyors és gazdaságos, valamint a biztonságos kútmélyítést és kiképzést, és — biztosítania kell a tárolókőzetek eredeti kőzet- 25 fizikai paramétereinek megőrzését (porozitás, permeabilitás, stb.). A kútmélyítést követő kiképzési és rétegserkentési feladatokhoz is különböző fizikai és kémiai tu- 30 2 lajdonságokkal rendelkező folyadékokat alkalmaznak, például úgynevezett kútbefejező folyadékot, perforáló folyadékot és rétegrepesztő folyadékot. Ezekhez a műveletekhez általában más-más összetételű folyadéktípusok kerülnek felhasználásra. Ismeretes továbbá, hogy a jelenleg legkorszerűbbnek tartott, ún. kiegyensúlyozott fúrástechnológiai kivitelezéshez kis szilárdanyagtartalmú (vagy szabályozott szilárdanyagtartalmú) öblítőfolyadékokat alkalmaznak. Ezen iszaptípusoknak két leggyakrabban alkalmazott rendszere terjedt el a gyakorlatban, úgymint az ún. kettős hatású és az ún. szelektív flokuláló tulajdonságokkal rendelkező nem diszperzív rendszer [Kőolaj és Földgáz, 6. 179-185 (1976)]. Ezek az iszaprendszerek általában 3—6% bentonitból, 0,01—0,1% polimerből [például poliakrilamid-poliakrilamidsav kopolimer, részlegesen hidrolizált poliakrilamid (PAA, PHPA), illetve részlegesen hidrolizált poliakrilnitril (PAN)] és folyadéktartóképességet szabályozó védőkolloidból tevődnek össze. A polimer-bentonit rendszer biztosítja ezeknél a megfelelő Teológiai paramétereket és gélesedési tulajdonságokat. Az így kialakított folyadékrendszer víztartóképességét valamilyen szerves védőkolloid oldatával biztosítják. Ismeretesek továbbá olyan fúrási folyadékok előállítására módszerek, melyek alapját szintetikus vízoldható polimerek (például poliakrilamid vagy hidrolizált poliakrilamid) alkotják. A polimer-alapú folya-181897
