181883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidro-1H-pirrolo[2,3-g]izokinolin-származékok előállítására

17 181883 18 tot tartalmazó (IV) általános képletű aminból indu­lunk ki; ekkor termékként (la’) általános képletű N-metil-pirrolo-izokinolinokat kapunk (Pa’) általános képletű transz-izomerek és (I”a*) általános képletű cisz-izomerek elegyei formájában. Amennyiben főtömegében (I’a’) általános képletű transz-izomereket kívánunk előállítani, az (I'a’) és (P’a*) általános képletű pirroloizokinolin-izomerek elegyét a korábban ismertetett módon izomerizálhat­­juk. Az X helyén kénatomot tartalmazó (A) általános képletű vegyületeket a következőkben (II) általános képletű vegyületekként jelöljük - ahol Rls R2, R3 és R4 jelentése az (A) vegyiüeteknél megadott. A következőkben a (II) általános képletű vegyüle­­tek előállítását ismertetjük. Egy általános eljárásmód szerint a (II) általános képletű tionokat az (I) általános képletű ketovegyü­­letek és foszforpentaszulfid reakciójával állítjuk elő. Ha az (I) általános képletű vegyületek a 4-es hely­zetű oxo-csoporton kívül nem tartalmaznak olyan csoportot, amely foszforpentaszulfiddal reakcióba léphet, a (II) általános képletű vegyületeket közvet­lenül előállíthatjuk úgy, hogy az (I) általános képletű vegyületek és foszforpentaszulfid elegyét közömbös szerves oldószerben melegítjük. Ha az (I) általános képletű kiindulási anyagok foszforpentaszulfiddal reagáló egyéb csoportokat is tartalmaznak - például ha R4 hidrogénatomtól, 1-4 szénatomos alkil­­csoporttól, 1—4 szénatomos alkoxi-( 1 -4 szénato­­mos)-alkil-csoporttól, aril-(l—4 szénatomos)-alkil­­-csoporttól, 2—5 szénatomos alkenil-csoporttól, 3—6 szénatomos cikloalkil-(l—4 szénatomos)-csoporttól, 2—5 szénatomos alkinü-csoporttól, tienil-( 1 —A szén­­atomosj-alkil-csoporttól, furil-(l-4 szénatomos)­­-alkil-csoporttól, 2—5 szénatomos alkenil-oxi-(l-4 szénatomos)-alkil-csoporttól, aril-(2—5 szénatomos)­­-alkenil-csoporttól vagy aril-oxi-(l—4 szénatomos)­­-alkil-csoporttól eltérő jelentésű, vagy ha R2 vagy R3 1—4 szénatomos alkanoil-csoportot jelent, ezekre a csoportokra előzetesen védőcsoportot kell fel­vinnünk, majd a reakció lezajlása után a védőcsopor­tokat el kell távolítanunk. A keto-csoportokat például ketál (így etilén-ketál) formájában, az alko­hol-csoportokat pedig például éter-származék (így benziléter) formájában védhetjük. A (II) általános képletű tionokat az 5. és 6. reakcióvázlaton bemutatott eljárásváltozatokkal is előállíthatjuk. Először az 5. reakcióvázlaton bemutatott művele­teket ismertetjük. Az 5. reakcióvázlaton szereplő képletekben R\ jelentése a 2. reakcióvázlatnál, R2, R3 és R” jelentése az a) eljárásban megadott. Az első lépésben az (la) általános képletű ve­gyületeket foszforpentaszulfid jelenlétében egy kö­zömbös szerves oldószerben melegítjük. Oldószer­ként előnyösen tetrahidrofuránt, benzolt vagy di­­oxánt használunk fel, és a reakciót rendszerint az elegy forráspontján hajtjuk végre. A kapott (Ha) általános képletű vegyületeket alkilezéssel vagy acile­­zéssel (IIc’) általános képletű vegyületekké alakíthat­juk. A reakciót lényegében ugyanúgy hajtjuk végre, mint az (la’) vegyületek átalakítását (Ic’) általános képletű vegyületekké (lásd a 2. reakcióvázlathoz fűzött magyarázatot). A következőkben a 6. reakcióvázlaton bemutatott műveleteket ismertetjük. A 6. reakcióvázlaton sze­replő képletekben R’ jelentése a 2. reakcióvázlatnál, R2, R3 jelentése az 1. reakcióvázlatnál, és R4 je­lentése az e) eljárásban megadott. A 6. reakcióvázlaton bemutatott eljárás első lépésében az (Ib) általános képletű vegyületeket a fent ismertetett módon foszforpentaszulfiddal rea­­gáltatva (Ilb) általános képletű tionokká alakítjuk. A (Ilb) általános képletű vegyületeket ezután a 3. reakcióvázlattal kapcsolatban közöltek szerint (IIc), (Ild) és (He) általános képletű vegyületekké alakít­juk. A felsorolt eljárások során a (II) általános képletű vegyületek (II’) általános képletű transz-izomerek- ahol Rí, R2, R3 és R4 jelentése a fenti - és (II”) általános képletű cisz-izomerek - ahol Rj, R2, R3 és R4 jelentése a fenti — elegyeiként képződhetnek; az izomer-elegyek főtömegükben transz-izomerből állnak. A tiszta transz-izomereket kromatográfiás úton vagy kristályosítással különít­hetjük el. Eljárhatunk úgy is, hogy a kapott izomer­­-elegyet az (I’a’) és (I”a’) általános képletű izomer oxovegyületek izomerizálásával kapcsolatban közöl­tek szerint izomcrizáljuk. Az (A) általános képletű vegyületek szervetlen és szerves savakkal savaddíciós sókat képeznek. Ezek­ből a vegyületekből gyógyászatilag alkalmazható szerves és szervetlen savak, például hidrogénhalogeni­­dek (így sósav, hidrogénbromid és hidrogénjodid), egyéb ásványi savak (így kénsav, salétromsav, fosz­forsav és hasonlók), alkil- és monoaril-szulfonsavak (így etánszulfonsav, toluolszulfonsav, benzolszulfon­­sav és hasonlók), továbbá egyéb szerves savak, így ecetsav, borkősav, maleinsav, citromsav, benzoesav, szalicilsav, aszkorbinsav és hasonlók felhasználásával gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sók állítha­tók elő. Az (A) általános képletű vegyületek gyógyászati felhasználásra alkalmatlan savaddíciós sóit ismert cserebomlásos reakciókkal alakíthatjuk át gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sókká, ekkor a gyógyászati felhasználásra alkalmatlan ani­ont gyógyászatilag alkalmazható anionra cseréljük. Eljárhatunk úgy is, hogy a gyógyászati felhasználásra alkalmatlan savaddíciós sókból semlegesítéssel fel­szabadítjuk a bázist, majd a kapott bázist gyógyásza­tilag alkalmazható savaddíciós sót képező reagenssel reagáltatjuk. A savaddíciós sók hidrátokat is képez­hetnek. Az (A) általános képletű vegyületek és gyógyásza­tilag alkalmazható savaddíciós sóik neuroleptikus hatással rendelkeznek. Ezek a vegyületek azonban — az ismert neuroleptikumokkal ellentétben — nem fejtenek ki vérnyomáscsökkentő hatást, és katalep­­sziás aktivitásuk is csekély. Ennek következtében az (A) általános képletű vegyületek pszichózis-ellenes hatóanyagokként használhatók fel például a skizo­frénia kezelésében. Az (A) általános képletű vegyüle­tek pszichózis-ellenes hatására utaló farmakológiai tulajdonságait önmagukban ismert módszerek fel­­használásával melegvérű állatokon mutattuk ki. Az egyik vizsgálati módszer szerint például emel­tyűvel és akusztikus inger kiváltására alkalmas hang­szóróval felszerelt, elektromos vezetésre alkalmas drótrács-aljzatú ketrecekbe idomított patkányokat 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents