181879. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor

9 181879 10 így nem csökkenti a kitöltési tényezőt és nem aka­dályozza a folyadék behatolását. A találmány gyakorlati kiviteli alakjainál a „Hazy” film és a teljes domború mintázatú fólia különböző elrendezésekben használható fel a kon­denzátortekercs készítésére. Egy előnyös kiviteli alaknál csak „Hazy” filmet alkalmazunk a dielekt­rikum 13, 14, 15, 16 filmszalagjainak anyagaként a 11 és 12 elektródszalagok között. Egy ilyen elren­dezés látható a 6. ábrán a film és a fólia szalagok egymáshoz viszonyított helyzetével. A 6. ábrán a 33 összeállítás egy pár mintázott vagy domborított 34 és 35 fóliát tartalmaz, valamint két, közöttük elhelyezett 36 és 37 „Hazy” film szalagot. Az alumíniumfólia szokásos előállításánál a fólia egyik felülete általában teljesen sima és fényes, a másik felülete pedig érdes vagy matt. A fólia hengerlési művelet magában foglalja két egymásra helyezett fóliaszalag áthajtását a hengerek között, amikor is a szalagok egymás felé forduló felülete durvább lesz, mint a hengerek felőli felülete. Lát­ható, hogy a matt felület ténylegesen javítja az imp­­regnálást, a matt felület által okozott járulékos ki­töltési tényező miatt. Következésképpen, az alumí­niumfóliák impregnálásához előnyös a fóliák olyan elhelyezése, hogy a sima vagy fényes felület fordul a „Hazy” film érdes felülete felé. Ezt az elrendezést sima-érdes elrendezésnek nevezzük. A „Hazy” film­­szalagok rendelkezhetnek a kívánt felületi disz­kontinuitásokkal vagy érdességgel az egyik oldalu­kon, vagy mindkét oldalon. Az itt leírt „Hazy” film csak az érdes felülettel rendelkezik. Ez utóbbi eset­ben, ha két polipropilén filmszalagot alkalmazunk, ezeket úgy rendezzük el, hogy érdes felületük egy sima felület felé fordul. Ezen a módon mindegyik elektróda fólia szalag egy sima felülettel rendelkezik, amely egy „Hazy” filmszalag érdes felülete felé for­dul az egész tekercsben, ami lehetővé teszi a tekercs egyenletesebb impregnálását. A 6. ábra szerinti kiviteli alak egy további válto­zatát mutatja a 7. ábra. A 7. ábrán a 38 összeállítás egy pár 36 és 37 „Hazy” film szalagot tartalmaz, érdes-érdes felület elrendezésben. Ebben az elrende­zésben az elektróda fóliaszalagok egyik vagy mind­két érdes felülete egy sima fümszalag felület felé fordulhat, de előnyösen ellentétesen vannak elhe­lyezve. Az impregnáló folyadék az érdes felületeken behatol a filmszalagok közé és ezután oldalirányban szétterjed a filmszalagokon át a filmszalagok és a fóliaszalagok közötti területekre. A folyadék a te­kercs vége felől is behatol ezekre a területekre, az elektróda fólia felületei mentén. Egy további kiviteli alak látható a 8. ábrán. A 8. ábrán feltüntetett 39 összeállításban az elektródákat egy pár domborított 34 és 35 fólia képezi, amelye­ket egy pár 36 és 37 „Hazy” film szalag választ el egymástól, amelyek sima-sima felületi elrendezésben vannak elhelyezve. Ennél a változatnál az elektróda fólia szalag sima és érdes felületeinek elrendezese nem különösebben fontos, bár előnyös, ha egymás­sal ellentétesen helyezkednek el. További kiviteli alakot mutat a 9. ábra. A 9. ábrán látható 40 összeállítás egy pár domborított 34 és 35 fóliát tartalmaz, amelyeket három 36, 37 és 41 „Hazy” film szalag választ el egymástól. A film szalagok sima-érdes elrendezésben vannak elhelyezve, ami egy előnyös kiviteli alakot jelent, de vegyes elrendezés is lehetséges. Az elektróda fólia szalagok úgy vannak elhelyezve, hogy egy sima fóliafelület fordul a filmszalag érdes felülete felé. A 9, ábrán látható három filmszalag használata a 6. ábra sze­rinti két filmszalag helyett azzal a további előnnyel jár, hogy megnő a kondenzátor dielektromos szilárd­sága. Nyilvánvaló, hogy háromnál több filmszalag is alkalmazható, ugyanúgy, mint ahogy egyetlen film­szalag is használható. Néhány esetben, és a leírt kiviteli alakok bár­melyikénél kívánatos lehet, hogy egy fólia elektróda szalag egyik szélét visszahajtsuk a fóliaszélen fellépő nagyobb igénybevétel miatt. Az elektróda fólia szélei általában élesek, annak következtében, hogy a fóliát egy adott szélességűre hasítják. Ez a hasítás általában késsel történik, és a kapott elektróda fólia széle éles és néha egyenetlen a forgácsszerű nyúlványok miatt, amelyek koronakisülés kezdő­helyeit alkothatják. Ahogy a 6. ábrán látható, nagy­­feszültségű erőtér alakul ki a 34 és 35 fóliák között a tekercs 29 és 30 végein, és az éles széleken vagy más diszkontinutásoknál, amelyek elősegítik a korona­kisülések megindulását. Ezek a területek még jobban ki vannak téve koronakisülésnek, ha kis dielektro­mos állandójú folyadékokat alkalmazunk, például olyan folyadékokat, amelyek dielektromos állandója a 2,0—3,0 terjedő tartományban van, ellentétben azokkal a folyadékokkal, amelyek dielektromos ál­landója körülbelül 3,0 felett van, így például a klórozott difenilek és észterek esetén, mivel a folya­dékok nagyobb igénybevétel alatt állnak ezeken a területeken. A 10. ábra egy olyan kiviteli alakot mutat, amely csökkenti ezeket a nagy igénybevéte­leket. A 10. ábrán a 42 összeállítás egy szélesebb 43 elektróda szalagot és egy keskenyebb 44 elektróda szalagot tartalmaz ellentétes elrendezésben, és az elektróda fóliákat néha felső 43 elektróda szalagnak és alsó 44 elektróda szalagnak nevezzük. Egy ilyen elrendezésben növekszik az átellenes elektróda fólia szélek között mért távolság. Ismeretes azonban, hogy egy keskenyebb elektróda nagyobb feszültség­terhelést jelent a keskenyebb elektródaszél tartomá­nyában. Amint a 10. ábrán látható, ez a keskenyebb 44 elektróda szalag egy behajtott 45 széllel rendel­kezik, ami végighalad az egész tekercsen. Ez a behaj­tott 45 szél egy sima, lekerekített felületet képez a nagy igénybevételű tartományban, és csökkenti a lekerekített felület elektromos igénybevételét. Ezen­kívül a behajlított szél csökkenti a folyadékfilmet az össze tekercselt szél és a szomszédos polipropilén filmszalag között és ennek megfelelően csökken a kisebb dielektromos állandójú folyadék elbontásá­nak valószínűsége ebben a tartományban. Ha egy elektróda fólia széleit visszahajlítjuk, fon­tos, hogy a fólia elektródát az elején és végén is behajtsuk, vagy más eszközöket alkalmazzunk az igénybevétel csökkentésére ezeken a területeken. Egy körülbelül 0,3175 cm és 1,27 cm közötti széles­ségben visszahajlított szél megfelelő eredményt biz­tosít, és ez a szélesség előnyösen 0,635 cm és 0,95 cm között van. A visszahajlított szél elhelyezé­sére nagyobb kitöltési tényező alkalmazható. A ta­5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents