181872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folytonérő paradicsomnövény vagy hasonló együttérésének biztosítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására
3 181872 4 A találmány célja olyan megoldás biztosítása, amely szerint az együttérést, a könnyű bogyóleválasztást a környezet és termék károsítása nélkül valósíthatjuk meg a mérsékelt éghajlatú viszonyok mellett is. További célkitűzés, hogy a találmány szerinti eljárással az érést a betakarítási tervnek megfelelően szét lehessen húzni, aminek eredményeként a betakarítógép idényteljesítménye növelhető, a kampányszerűség hátrányai kiküszöbölhetők. A találmány célkitűzése végül az eljárás megvalósítására alkalmas gép biztosítása. A találmány alapja az a felismerés, hogy a növényektől való víz és tápanyagelvonást, ennek alapján az érés gyorsítását, a kényszerérés elősegítését nem vegyszeres deszikálással, hanem más úton, mechanikai eszközökkel is elvégezhetjük. A találmány tehát eljárás folytonosan érő paradicsomnövény vagy hasonló termés együttérésének biztosítására, mely szerint a növény lombállományának károsítása nélkül a kényszerérést úgy valósítjuk meg, hogy a párologtató felületet meghagyjuk, de a víz és tápanyag utánpótlást a gyökérzet károsításával megszüntetjük. A vízháztartás megbontását a gyökérzet átvágásával, adott esetben a növénytövek talajtól való megemelésével és a gyökérzet elszakításával is elérhetjük. Célszerűen úgy járunk el, hogy a tervezett betakarítási idő előtt 3—25 nappal, előnyösen 5—15 nappal végezzük el a beavatkozást. A találmány foganatosítására alkalmas berendezésnek erőgéphez kapcsolható és gerendelyre szerelt vágókései, valamint lombterelői vannak. A vágókések térbeli helyzete szabályozható és biztosítható a gyökérzet részleges vagy teljes átvágása, a növény megemelésével a gyökérzet elszakítása. A találmány előnye, hogy a kényszerérés ideje tervszerűen beállítható, a fagyveszély elkerülhető. Azzal, hogy a kombájn már elővágott növénytöveket szed fel, a bogyóleválasztás kisebb földszennyezés bevitelével valósítható meg. A találmány révén elérhető, hogy az érett bogyók mennyisége igen számottevően emelkedjék meg a termőterület növelése nélkül. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját példa keretében, az eljárás eszközét kiviteli alakok rajzai kapcsán részletesen is ismertetjük, ahol az 1. ábra a berendezés oldalnézete, a 2. ábra homloknézete vázlatosan. A találmány szerinti eljárás értelmében úgy járunk el, hogy a növény gyökerét, illetve a gyökereknek jelentős hányadát a talajfelszín alatt elvágjuk, ezzel megakadályozzuk a növény számára a víz és a vízben oldott tápanyagok felvételét. Minthogy az átvágást a talajfelszín alatt mintegy 3-10cm-nyire végezzük, el éljük azt, hogy a növény nem pusztul el, helyben marad, azonban a vízháztartási egyensúlya megbomlik, mert a párologtató felületeket nem károsítjuk, sőt óvjuk azokat a sérüléstől. így az elvágatlan és a vágás feletti, de még a talajfelszín alatt levő gyökérzet aktív, és lassú víz- és tápanyag-L utánpótlást ellát, azonban mivel a párologtató felület változatlan, a tápanyagok, a növényi egyed fenntartásához szükséges sejtnedvek a növény tartalékaiból kerülnek fedezésre, a szárból a termés felé indul meg a sejtközi nedvek átcsoportosulása, az érési folyamat felgyorsul. A növényzet gyökereinek elvágását oly módon végezzük adott esetben, hogy a növény tövét kissé megemeljük a földdel együtt, majd visszaengedjük eredeti helyzetébe. Ámde a megemelés során a finom hajszál gyökerek is károsodnak, elszakadnak és a célt, a gyökérzet gyérítését, elértük. Ennek a megoldásnak az is mellette szól, hogy a kivágott szárakat a földből nem távolítjuk el, hanem csak megemeljük, így a kombájnozás során a kiszedett szárakkal együtt nem keveredhet be föld a bogyók közé, ami egyébként igen nagy problémát jelent Ugyanis a kombájnozáskor a kitépett gyökerekkel együtt óhatatlanul mindig sok gyökér és a gyökérzetre tapadt föld is bekerül a leszedett bogyók közé, ami minőségromlást idéz elő, a későbbi konzervipari feldolgozás során a szennyeződéstől a gyümölcs nehezen tisztítható. A találmány szerint a beavatkozást a paradicsomfajtától és az időjárástól függően, — a nagy lombozató és/vagy az érés korábbi stádiumában levő és/vagy nedvesebb időjárás esetén korábban, száraz időben és/vagy gyorsan érő fajtáknál későbben —, a tervezett betakarítási idő előtt célszerűen 3—25 nappal, előnyösen 5—15 nappal korábban, a talajfelszín alatt az említett mélységben illetve gyökérzónában indokolt elvégezni oly módon, hogy a feltételek függvényében a gyökérzetnek 50-80%-át, adott esetben 100%-át elvágjuk egy olyan, a talajállapotnak megfelelően szabályozható vágószerkezettel, amely a zöld növényi részeket, szárat, lombozatot nem sérti meg, nem károsítja, sőt azok terelésével a dúsabb lombozat letaposásának elkerülését is lehetővé teszi. Az említett beavatkozás eredményeként a termésben kényszerérés áll elő, aminek következtében az érett, színes bogyók aránya megnő jelentős mértékben, de nő az egyszerre betakarítandó termés mennyisége is. Ennek eredményeként a betakarítás még azonos fejlettségű növényállománynál is kedvezően ütemezhető a gyökérvágás sorrendiségének, mértékének célszerű és ütemes megválasztásával, így a feldolgozási csúcsot elnyújtjuk, a betakarítógépek idényteljesítményét jelentősen megnöveljük. A kényszerérés során a paradicsom bogyói nem repednek meg éppen a víz utánpótlásának elmaradása folytán, így kevesebb a romlott, fertőzött bogyó. Azonos időjárás, fajta és talajviszonyok mellett a nem kezelt növény bogyói, - különösen abban az esetben, ha a nyárvég csapadékos -, à bőséges vízellátás következtében gyakran megrepednek, a kezelt fajták egyedei ugyanakkor nem repednek az eriilített ok következtében. A kényszerérés következtében a betakarítógép gyorsabban és könnyebben dolgozik, mert a betakarítás során már nem kell a növény gyökereit elvágni. Az eljárás során alkalmazott beavatkozás kiváltja az alacsonyabb nedvességtartalmat, az ilyen növényről a termés leszedése lényegesen könnyebbé válik. 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65
