181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására
31 181863 32 táblázat folytatása BC-1 BC-2 -diizobutirát 6,9 8,8 butilbenzilftalát 29 19,6 polidodecilbenzol 8,5 5,5 Ba-Zn-foszfit stabilizátor 7,25 3 UV abszorber 0,32 0,32 gyorsító 0,01 0,01 (Súlyrészek, 100 súly rész gyantára számítva, phr) Más adalékok és szerek, így például etoxilezett nonilfenol, viszkozitáscsökkentő, vagy más képlékenyitok és stabilizáló oldatok vagy hígítók, töltőanyagok és hasonlók is használhatók. A 4. és 4A. ábrák szerinti módosulat Az előzőekben megállapítottuk, hogy a 11 alapréteg vagy hordozó egyszerűen csak egy szálasanyag tartó réteges anyagot foglalhat magában, és más rétegek, így nem habosítható vagy a belső lehetőség szerint habosítható gyantaszerű polimer-kompozíciók vagy műanyagpaszták vagy más réteges anyagok elhagyhatók. Ilyen változatot mutatnak be a 4. és 4A. ábrák, ahol a gyantaszerű polimer réteges anyagot szemléltetjük a dotnborítás és az ezt követő hevítő lépések előtt és után. Ezeknél az ábráknál egy 30 gyantaszerű polimer réteges anyagot láthatunk, amely egy 32 szálas szerkezetű, viszonylag lapos tartó réteges anyagot, így azbesztlapot tartalmaz, amelyen a 38 nyomdafesték-kompozíció van szokásosan elhelyezve a kívánt minta vagy rajz formájában több színben. Kívánt esetben sima vagy egyenletes gyantaszerű polimer bevonatot, így akrilnitrilbevonatot, vihetünk fel a 32 azbesztlemezre, különösen akkor, ha a felülete túlságosan egyenlőtlen, bolyhos, szálas vagy szabálytalan, a 38 nyomdafesték-kompozíció felnyomása előtt. A nyomott minta vagy rajz egyes részeiben vagy színeiben nincsenek fúvatásmódosítók vagy inhibitorok, de szabadgyökös polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat viszünk be a nyomott minta vagy rajz részeibe, míg a 41 részekben nem viszünk be szabadgyökös polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat. Ezután egy 42 koptató réteget viszünk fel a nyomott minta vagy rajz felületére szokásos módon, amely lényegében egyenletesen eloszlatva reaktív polimerizálható monomereket tartalmaz. A 42 koptató réteget ezt követően ismert módon megfelelő nyomáson, elég magas hőmérsékleten, elegendő ideig domborítjuk annak érdekében, hogy felületén a kívánt kikészítést vagy szerkezetet kialakítsuk és így egy lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítést vagy szerkezetet kapunk. Ezalatt a mechanikus domborítás alatt a reaktív polimerizálható monomerek a 42 koptató rétegben polimerizál ódnak és/vagy térhálósodnak, miközben olvadékviszkozitásuk megnő, de csak azokon a helyeken, amelyek közvetlenül a szabadgyökös polimerizációs iniciátorok vagy szerves peroxidok felett helyezkednek el a nyomdafesték kompozícióban. Minden más terület, amely nem a szabadgyökös iniciátorok vagy á szerves peroxidok felett van, nem rendelkezik polimerizált és/vagy térhálósított monomerekkel a koptató rétegben és az ilyen területek olvadékviszkozitása ilyen területeken lényegében szintén változatlan. Ennek eredményeként, ha a mechanikusan domborított réteges anyag még magasabb hőmérsékletre emelkedik, amely meglehetősen hasonló nagyságú ahhoz a hőmérséklethez, amely a fúvatás vagy a habosítás körülményei között szokásos, a koptató réteg polimerizált és/vagy térhálósított részei, amelyek viszonylag nagyobb olvadékviszkozitásokkal is rendelkeznek, képesek ellenállni az ilyen melegítés lágyító és olvasztó hatásának, megmaradnak a mechanikus domborítás eredményei és megmarad a lapos, sötét vagy homályosan tompa megjelenés. Más területek azonban, amelyek nem polimerizálódtak és/vagy nem térhálósodtak, nem rendelkeznek nagy olvadékviszkozitásokkal, meglágyulnak, megolvadnak és összefolynak, amelynek az eredményeként sima, fényes és csillogó külső jön létre. A viszonylag lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítést vagy szerkezetet a 4A ábrán az A hivatkozási betű mutatja. Megegyezzük, hogy ezek a területek pontosan és tökéletesen egyeznek a 40 területekkel, amelyek a szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy a szerves peroxidot tartalmazzák, és az ilyen anyagot tartalmazó nyomott minta vagy rajz különleges színeivel. A viszonylag sima, fényes vagy csillogó felületeket a B hivatkozási betűvel jelöljük és a nyomdafesték-kompozíció olyan területei felett helyezkednek el, amelyek nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, így pontosan és tökéletesen megegyeznek azokkal a területekkel, amelyek a nyomott minta vagy rajz különböző színeit tartalmazzák. Kis kiemelkedések figyelhetők meg a 42 koptató réteg felületén az A zónában. Ezeket a későbbiekben nagyobb részletességgel még megtárgyaljuk. Az 5. és 5A. ábrák szerinti módosulat Az előzőekben megállapítottuk, hogy all alapréteg vagy hordozó egyszerűen egy gyantaszerű polimer kompozíciót foglal magában és más rétegek, így egy viszonylag lapos, szálas réteges anyag, vagy más réteges anyagok elhagyhatók. Dyen változatot mutatnak be az 5. és 5A. ábrák, ahol a gyantaszerű polimer réteges anyagot szemléltetjük a domborítási lépés és a fúvatás vagy habosítás előtt és után. Ezeknél az ábráknál egy 50 gyantaszerű polimer réteges anyagot láthatunk, amely egy szokásos, kereskedelemben beszerezhető viszonylag lapos és viszonylag vékony 55 laza papír réteges anyagot foglal magában. Erre az 55 laza papírra egy 53 belső lehetőség szerint habosítható gyantaszerű polimer kompozíciót viszünk fel vagy létesítünk rajt, amely valamely hagyományos fúvató vagy habosító anyagot, így azodikarbonamidot tartalmaz. A belső lehetőség szerint habosítható 53 műanyagpaszta gélesedik, majd ezután ezt a műanyagpasztát valamely 58 nyomdafesték-kompozícióval együtt, amely polimerizációs szabadgyökös iniciátort vagy szerves peroxidot és valamely különleges pigmentet vagy színezéket tartalmaz a 60 területe5 0 15 30 ?.5 30 35 «0 45 50 55 60 65 16
