181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására

27 181863 28 oxidot, jelentős mértékben nem polimerizálódnak vagy nem térhálósodnak, nem rendelkeznek nagyobb olvadékviszkozitással és nem lesz a felületük kemé­nyebb vagy ellenállóbb. Ennek következtében, ha ezeket a részeket a fuvatást vagy a habosítás alatt nagyobb hő hatásának tesszük ki, nem lesznek képe­sek ellenállni a lágyuló vagy olvadó hajlamnak, ezért meglágyulnak és megolvadnak, folyóssá válnak és fényes, csillogó felületté olvadnak össze, így viszony­lag fényes és ragyogó kikészítésű felületet adnak. Egy ilyen fényes, csillogó felület nagyon sima és nagyon sík, a ráeső fényt visszaveri és éles kontraszt­ban van a lapos, sötét vagy homályosan tompa ki­készítéssel, amely nem sima vagy csillogó és nem veri vissza a ráeső fényt. E kétkikészítés vagy szerke­zet típus által létrehozott kontraszt éles ellentétben van egymással. A keletkező végtermékek ilyen formájukban nagymértékben hasonlítanak a kerámia padlóburkoló csempékhez, így általában fürdőszobák padló- és fal­felületeinek a burkolására használhatók. A fényes, ragyogó vagy csillogó kikészítés nagymértékben hasonlít a mázas vagy égetett kerámiacsempék felü­letéhez, míg a lapos, sötét vagy homályosan tompa felület nagyon emlékeztet a habarcsos vagy cemen­tes anyagokra, amelyeket a mázas kerámiacsempék közé tesznek. Ilyen szokásos és erős kontraszthatású kikészíté­sek jönnek létre az emelt hőmérsékleten való kezelés eredményeként, amelyet a fúvatási és habosítási művelet során alkalmazunk. A többrétegű egységet, amely a tartó réteges anyagot és/vagy a belső lehetőség szerint habosítható (vagy nem-habosítható) műgyantapasztát; a nyomda­festék-kompozíció nyomott mintáját vagy rajzát, amelynek egyes részei vagy színei módosítókat vagy inhibitorokat és szabadgyökös polimerizációs iniciá­­torokat vagy szerves peroxidokat tartalmaznak, míg más részei vagy színei módosítókat vagy inhibitoro­kat vagy szabadgyökös polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat nem tartalmaznak; továbbá a reaktív polimerizálható monomereket lényegében egyenletesen tartalmazó felső koptató réteget fog­lalja magában, az egész felületén a mechanikus dom­borítás után olyan magas hőmérsékletre melegítjük, amely meg képes olvasztani a gyantát a gyantaszerű polimer kompozícióban és amely képes aktiválni vagy elbontani a fúvató vagy habosító anyagokat a belső lehetőség szerint habosítható műanyagpasztá­ban és erőteljes fuvatást és habosodást okoz. Ezen­kívül a koptató réteg felülete a magasabb hő­mérsékletre növekszik, mimellett azok a területek, amelyek nem rendelkeznek nagyobb olvadékviszko­zitással vagy polimerizált vagy térhálósodott mono­merekkel, meglágyulnak, megolvadnak, megfolynak és sima, fényes és csillogó felületeket képeznek. Azok a területek természetesen, amelyeknek na­gyobb az olvadékviszkozitása és polimerizálódott vagy térhálósodott monomerekkel rendelkeznek, ellenállnak a magasabb hőmérsékleteknek és nem lágyulnak, olvadnak vagy folynak meg, de megtart­ják lapos, sötét vagy homályosan tompa felületi kikészítésüket vagy szerkezetüket. Az egész egység hőmérsékletének el kell érnie a gyanták összeolva­dási hőmérsékletét annak érdekében, hogy a kívánl legnagyobb szilárdságot kapjuk. Az összeolvadást rendszerint 163 °C és 243 x között éljük el az alkalmazott különleges polimer-terméktől függően. Ennek a hőmérsékletnek elégnek kell lennie arra is, hogy aktiválja vagy elbontsa a különleges fúvató vagy habosító anyagot, amely jelen van a műanyag­pasztában. Megegyezzük, hogy a fúvató és habosító hőmérsékletek, valamint az összeolvadási és gélese­­dési hőmérsékletek a környezeti levegő hőmérsékle­tének felelnek meg és nem az ilyen környezeti leve­gőnek kitett termék hőmérséklete. A rajzokra, különösen a 2. és 3. ábrára hivat­kozva bemutatjuk azokat a folyamatokat, amelyek a fúvatási és habosítási műveletek során végbemennek. A műanyagpaszta vagy az eredeti belső lehetőség sze­rint fúvatható vagy habosítható gyantaszerű polimer­­-kompozíció kezdetben fúvató vagy habosító anya­got, így azodikarbonamidot, tartalmaz, amely lénye­gében egyenletesen van benne eloszlatva. A 18 nyomdafesték-kompozíció azon részei azonban, ame­lyek az A zónában vannak, ezenkívül valamely fú­­va'ó vagy habosító módosítót, így inhibitort is tar­talmaznak, ennélfogva a gyantaszerű polimer kom­pozíciónak azok a részei, amelyek ezek alatt helyez­kednek el az A zónában, viszonylag fúvatlanul vagy habosítatlanul maradnak a fúvató vagy habosító inhibitor gátló hatásának köszönhetően. Másrészt a 18 nyomdafesték-kompozíciónak azon részei, ame­lyek a B zónában vannak, nem tartalmaznak semmi­féle fúvató vagy habosító módosítót, így inhibitort, és ennélfogva a gyantaszerű polimer kompozíció ezek alatt elhelyezkedő részeinek a viszonylagos fűvatása vagy habosítása lényegében teljesen végbe­megy. Ezek a folyamatok jól le vannak írva az előzőekben említett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban. Ezenkívül a 18 nyomdafesték-kompozíciónak ezek a részei az A zónában szabadgyökös polimeri­zációs iniciátort vagy szerves peroxidot is tartalmaz­nak, amelyek aktiválódnak vagy elbomlanak a domborítási művelet során és elősegítik a reaktív polimerizálható monomer polimerizációját és/vagy térhálósodását a 22 koptató rétegben és növelik ezeknek a részeknek az olvadékviszkozitását. Ennek eredményeként ezek a részek megtartják lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésüket vagy szerke­zetüket a fúvatási vagy habosítási művelet folyamán. Másrészt azonban a 18 nyomdafesték-kompozíció­nak a B zónában levő részei nem tartalmaznak sza­badgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves per­oxidot és a polimerizálható monomerek nem poli­merizálódnak vagy nem térhálósodnak a koptató rétegben. Ennek eredményeként üyen részek nem tudnak ellenállni a fúvatási és habosítási ciklus emelt hőmérsékletének, így meglágyulnak, megolvadnak, és sima, fényes, csillogó felületekké folynak össze a B zónában. A következő számszerű összehasonlító fényszinte­ket és tartományokat alkalmazzuk a találmány kielé­gítő leírásánál a sima, fényes vagy csillogó kikészítés és a lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítés összehasonlításánál. A sima, fényes vagy csillogó kikészítésű felületek fényszintjei körülbelül 15—90 tartományban vannak, de ennél nagyobbak is lehetnek, a lapos, sötét vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Thumbnails
Contents