181858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált kisomega-amino-alkanil-kisomega-amino-alkánsavak előállítására

15 181858 16 és nem mérgező, gyógyászatiig elviselhető hordozó­­anyagokból állnak, amelyeket adalékanyagként vagy hígítószerként adunk a gyógyászati hatású alkotó­részhez szilárd, féligszilárd vagy folyékony alakban vagy bevonószerként, például kapszula, tablettabevo­nat, tartó alakjában. A hordozóanyag például közve­títő szerepet játszhat a test gyógyszerfelvételekor, szolgálhat ezenkívül kiszerelési segédanyagként, éde­sítőszerként, ízjavítószerként, színezékként vagy konzerválószerként. A gyógyászati készítmények a találmány szerinti eljárással előállítható N-szubsztituált oj-aminoalka­­noil-co-ami noalkánsavakon és/vagy azok sóin kívül egy vagy több, más gyógyszercsoportba tartozó far­­makológiailag aktív alkotórészt is tartalmazhatnak, így savasságot megszüntető anyagokat, például alu­­míniumhidroxidot, magnéziumaluminátot, nyugtáto­kat, így benzodiazepineket, például diazepámot; görcsoldókat, így például bietamiverint, kamilofmt; antikolinergiás szereket, így például oxifenciklinint, fenkarbamidot; habzásgátló szereket, például di­­metilpolisziloxánt; hashajtókat, például biszakodilt, duzzasztószereket; valamint adott esetben hormono­kat, epesavakat, antibiotikumokat, vitaminokat, ami­­nosavakat, zsírsavelegyeket stb. is. A találmány értelmében úgy állítjuk elő az I általános képletű, N-szubsztituált oo-aminoalkanoil­­-co-aminoalkánsavakat és azok sóit, hogy valamely II általános képletű co-aminoalkánsavat - ahol R1, R2 és A a fentiekben megadott jelentésű - adott eset­ben a megfelelő sav-származékokká, például savklori­­dokká, -azidokká, -azolidokká, -anhidridekké vagy -észterekké történő átalakítás után valamely III álta­lános képletű co-aminoalkánsavval reagáltatunk, ahol R3 és B a fentiekben megadott jelentésű. A II általános képletű co-aminoalkánsavak és III általános képletű co-aminoalkánsavak reakcióját a szakember számára például a peptidkémiából ismert módokon végezzük. Példaképpen megnevezzük az alábbi eljárásokat: vegyes anhidrides módszer, karbo­­diimides módszer, azidos módszer, aktivált észterek módszere. A II, illetve III általános képletű vegyüle­­tek olyan amino- vagy karboxilcsoportjait, amelyek­nek a reakcióban nem kell résztvenniük, adott eset­ben a peptidkémiából ismert védőcsoportokkal védjük, és a reakció után a védőcsoportokat lehasít­­juK. Az ilyen módszerek általános leírását egyebek között az alábbi irodalmi helyeken találjuk meg: Beyer, H.: Lehrbuch der organischen Chemie, S. Hirzel-Verlag, Leipzig (1968.); Houben-Weyl: Metho­den der organischen Chemie, 4. kiadás, XV/2. kötet, Synthese von Peptiden; Synthese von Peptiden, II. rész, kiadó: Wünsch, E., Goerg Thieme Verlag Stutt­gart (1974.); Synthetic Polypeptides, Preparation, Structure and Properties, Bamford, C. H. és munka­társai, Academic Press Inc., New York (1956.); Pep­tide Synthesis, Bodanszky M. és Ondetti M. A., Interscience Publishers, New York, London, Sydney (1966.). Az Ix, Ixx, illetve Ixxx általános képletű vegyille­tek előállítása céljából a IIX, IIXX, illetve nxxx álta­lános képletű vegyületeket a IIIX, IIIXX, illetve IIIXXX általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk, ahol a szubsztituensek a fentiekben megadott jelen­­tésűek. A II és III általános képletű, kiindulási anyagként alkalmazott aminoalkánsavak ismertek vagy ismert eljárásokkal állíthatók elő, így például az alábbiak­ban ismertetett módon. p-Anizidino-ecetsav-etilésztert valamely közömbös oldószerben (benzolban) feloldunk, és ekviva­lens mennyiségű piridin jelenlétében ekvivalens mennyiségű p-klór-benzoilkloriddal reagáltatjuk. A keletkező N-p-klór-benzoil-p-anizidino- ecetsav-etil­­észtert alkoholos káliumhidroxid-oldattal elszappa­­nosítjuk. Ily módon N-p-klór-benzoil-p-anizidino­­-ecetsavat kapunk, amelynek olvadáspontja 195- -197°C. Hasonlóképpen eljárva állíthatjuk elő 2,6-dimetil­­-anilino-ecetsav-etilészter és p-klór-benzcálklorid rea­­gáltatásával és a reakciótermék elszappanosításá­­val az N-p-klór-benzoil-2,6-dimetil-anilino-ecetsavat, amelynek olvadáspontja 182—184 °C. Hasonlóképpen az N-benzoil-ű-(p-anizidino)-pro­­pionsav előállításához (Elderfíeld és munkatársai: J. Am. Chem. Soc., 68., (1946.) 1262-1263.] állíthatjuk elő a megfelelő kiindulási anyagok reagál­ta fásával az alábbi vegyületeket: N-p-klór-benzoil-/3-(p-anizidino)-propionsav, olvadáspont: 70-74 °C; N-acetil-0-(p-anizidino)-propionsav, olajszerű anyag; N-p-klór-benzoil-j3-(2,6-dimetil-anilino)^propion­­sav, olvadáspont: 162—163 °C. Hasonlóképpen eljárva állíthatjuk elő az a-(p-ani­­zidino)-propionsav-etilészter acilezésével és a reakció­termék ezt követő elszappanosításával az alábbi vegyületeket: N-acetil-a-(p-anizidino)-propionsav, olvadáspont: 195-197 C; N-p-klór-benzoil-a-(p-anizidino)-propionsav, olvadáspont: 164—166 °C; N-2,4-diklór-benzoil-a-(p-anizidino)-propionsav, olvadáspont: 143—145 °C; N-m-trifluormetil-benzoil-a-(p-anizidino)­­-propionsav, olajszerű anyag; N-a-furoil -a-(p -anizidino)-propi onsav, olvadás­pont: 156-158 °C. A y-(2,6-dimetil-anilino)-vajsav-etüésztért 3,4,5- -trimetoxi-benzoilkloriddal acilezve és a termé­ket elszappanosítva állítjuk elő az N-(3,4,5-trimet­­oxi-benzoil)-7-(2,6-dimetil- anilino)-vajsavat, amely­nek olvadáspontja 134—136° C. A III általános képletű vegyületeket, előnyösen a rövidszénláncú alkilésztereket könnyen előállíthatjuk co-bróm-alkánsavészterek és primer aminok reagálta­­tásával. Az acilezés során N-acil-aminosavészterek keletkeznek, ezeket szabad savakká elszappanosítva II általános képletű vegyületeket kapunk. így állít­juk elő például az alábbiakban felsorolt új vegyülete­ket: ■y-(p-anizidino)-vajsav-etilészter, olvadáspont: 39-40 °C; 7-(2,6-dietil-anilino)-vajsav-etilészter, forrás­pont: 124—126 °C (0,05 torr); 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents