181856. lajstromszámú szabadalom • Reaktor parciális oxidációval történő gáztermelésre

3 181856 4 nek. Hasonló veszélyekkel kell számolni, ha nagy teljesítmények vagy részleges elsalakosodás következ­tében nagyobb nyomáskülönbségek jönnek létre a reakciótéren belül vagy a nyersgáz kilépő csatornájá­ban. Jóllehet a hűtött csőfalat általában a vízgőz-har­­matpont felett lehet üzemeltetni, mégis a nyomás­tartó köpeny hőmérséklete ez alatt a harmatpont alatt marad. A szigetelőréteg gázáteresztő-képessége lehetővé teszi a gőz lecsapódását a nyomástartó köpenyen és ezáltal korróziót okoz. Javaslat született arra, hogy a falazatot illetve a falazat meghatározott fugáit inert gázokkal öblítsék. A falazat legalábbis helyileg tartósan nem definiál­ható gázáteresztőképessége azonban még nagy öblítőgáz-mennyiségek mellett is minimálisra csök­kenti egy ilyen intézkedés hatását. Ismeretesek olyan hűtött csőfalú szerkezettel készült reaktor ki­alakítások, amelyeknél az egyes egymás mellett el­helyezkedő csöveket behegesztett, a csövek teljes hosszában lefutó bordák kötik össze. A csőfal ez­által gázátnemeresztővé válik. A reakciótér és a csőfal - nyomástartó köpeny közötti tér közötti nyomáskiegyenlítéshez szükséges összeköttetés né­hány ellenőrizhető nyílásra korlátozódik, amelyeket inertgázos öblítéssel kézben lehet tartani. Az ilyen megoldás egy igen merev csőfalszerke­zethez vezet, amelynek további előnye az egysze­rűbb tartószerkezet és a könnyebb szerelhetőség. A csőfal merevségéből azonban a következő jelentős hátrány származik: A beindítási és leállítási folyamatoknál, továbbá terhelésváltásnál elkerülhetetlen, hogy a döngölő­massza és a megdermedt salak táguljon vagy zsugo­rodjon. A merev, összehegesztett csőfalszerkezet eze­ket a hosszváltozásokat nem tudja követni, ami gyakran a döngölőmasszának a csőfalról történő le­­pattanását eredményezi. A csőfal szabaddá váló részeinek sokszorta nagyobb termikus igénybevétele helyi túlhevítésből származó károsodáshoz vezethet. A találmány célja por alakú vagy folyékony, hamutartalmú tüzelőanyagok nyomás alatti parciális oxidációjával történő gázelőállításra szolgáló olyan reaktor, amelynek nyomástartó köpenye a túlheví­­téssel és a nyersgáz hatásával szemben megbízhatóan leárnyékolt, és hosszú üzemeltetési ciklusokat tesz lehetővé. A találmány alapját az a feladat képezi, mely szerint ki kell fejleszteni olyan, por alakú és folyé­kony tüzelőanyagok emelt nyomás alatti parciális oxidációjával gázt előállító reaktort, amelynek reak­cióterét egy vízhűtéses és a reakciótér felől döngölőmasszával ellátott csőfalszeikezet képezi, amelynek külső nyomástartó köpenye megbízható módon és minden üzemeltetési szakaszban védett a túlhevítéssel és a nyersgázatmoszféra behatásával szemben, amelynek alkotórészei, különösen a csőfal­szerkezet egyszerűen beépíthető és kiszerelhető és különösen a döngölőmassza-bélés tartóssága szem­pontjából hosszú üzemelési ciklusokat biztosít. A találmány szerinti megoldás jellemzői a követ­kezők: A reakcióteret alkotó és a reakciótér felé eső oldalán csapokkal ellátott és tűzálló döngölőmasszá­val bevont csőfalat 1—5 cm távolságban egy gáz-2 átnemeresztő tokozat veszi körül, ahol a csőfal egyes csövei és a tokozat közötti teret is tűzálló döngölőmassza tölti ki. A tokozat belső oldalán bordák vannak rögzítve, melyek ezt a belső részt több szakaszra osztják, és amelyek benyúlnak a döngölőmasszába. Ezeknek a bordáknak az a célja, hogy a döngölőmassza és a tokozat belső oldala között az üzemelés során el­kerülhetetlenül létrejövő repedésképződés ellenére elkerülhetővé tegye a nagyfelületű, kóbor forrógáz­áramokat a tokozat falánál. A találmány szerint ezek a bordák arra a célra is szolgálhatnak, hogy a csőfal hosszát rögzítsék, anélkül, hogy a csőfal csövei és a bordák között merev kapcsolat jönne létre. A tokozat egy külső nyomótartályon belül helyezkedik el. A külső nyomótartály köpenye és a tokozat közötti teret a tokozatban található egy vagy több nyílás köti össze a reakciótérrel. A külső nyomótartályon egy vagy több beeresztő nyílás (csőcsonk) található inertgáz számára, mellyel a nyo­mótartály és tokozat közötti teret lehet átöblíteni. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál olyan álló, hengeres reakcióterű reaktornál, amelynek homlokoldalai tengelyirányú nyílásokkal vannak el­látva, az égő illetve a nyersgáz és salak kimenet felvételére, a csőfal hengeres része egy vagy több párhuzamos csőből áll, amelyet egy egy- vagy többmenetes spirálra vannak feltekercselve, és ame­lyeknek a hűtőközeg-beeresztő illetve kiengedő végei a tokozaton és könnyen oldható, nyomásálló, ismert szerkezetű átvezetőkkel a külső nyomótartályon vannak keresztülvezetve. A csövek spirál felőli olda­lukon csapokkal vannak rögzítve. A találmány szerint a csőspirált körülvevő tokozat belső oldalán legalább egy szintjében csavar alakúan és a csőfal spiráljával megegyező emelkedéssel egy, illetve több borda van rögzítve, amelyek benyúlnak a két szomszédos csőtekercs közötti térbe. A találmány szerint egy borda hossza megfelel egy teljes menetnek. A bordák végeit egy további, tengellyel párhuzamos borda köti össze, amelynek külső éle a csőspirál külső profiljához illeszkedik, tehát a tekercs meneteinek számától függően egy illetve több félkör alakú kivágással rendelkezik, ame­lyeknek rádiusza és távolsága illeszkedik a csőátmérő­höz, illetve a tekercs meneteinek távolságához. A csőspirál és a tokozat belső fala közötti tér és, amint az már ismert, a csőfalnak a reakciótér kör­vonalát alkotó, csapokkal ellátott része tűzálló döngölőmasszával van ellátva. A találmány szerint a döngölőmasszával ellátott csőfal a tokozattal, elő­nyös módon a tokozat és a csövek ki- illetve belépő végei közötti hegesztési kötésekkel és alakzáró csat­lakozásokkal, egy építési egységet képez és mint egész, behelyezhető és beszerelhető a külső nyomó­tartályba illetve a nyomótartályon átmenő csővégek nyomásálló átvezetőinek oldása után ebből eltávolít­ható. A találmány szerinti megoldással a tokozat belse­jében levő reakciótér illetve a külső nyomótartály és a tokozat közötti tér közötti összekötő nyílások megfelelő méretezésével könnyen lehetővé válik az inert öblítőgáz mennyiségének beállítása úgy, hogy a legcsekélyebb öblítőgáz-igény fellépése esetén a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents