181849. lajstromszámú szabadalom • Acetanilidek keverékét tartalmazó szinergetikus gyomírtószer
7 181849 3. példa 1 sr. 2-klór-2’,6’-dimetü-N-(pirazol-l-il-metil)-acetanilid és 2 sr. 2-klór-N-izopropil-acetanilid 3 súlyrésznyi keverékét alaposan összekeverjük 97 sr. porított kaolinnal. Porozószert kapunk, amely 3 súly% hatóanyagkeveréket tartalmaz. 4. példa 1 sr. 2-klór-2’,6’-dimetil-N-(pirazol-l -il-metil)-acetanüid és 5 sr. 2-klór-2’,6,-dimetil-N- (izopropoxi-metil)-acetanilid 20 súlyrésznyi keverékét bensőségesen összekeverjük 2 sr. dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 sr. zsíralkohol-poli(glikol-éter)-rel, fenol-szulfonsav, karbamid és formaldehid kondenzátum 2 sr. nátriumsójával és 68 sr. paraffinos ásványolajjal. Stabil olajos diszperziót kapunk. 5. példa 1 sr. 2-klór-2’,6’-dimetil-N-(pirazol-l-il- metil)-acetanilid és 2 sr. 2-klór-2’,6’-dietil-N-(etoxi- metil)-acetanilid 30 súlyrésznyi keverékét alaposan összekeverjük 92 sr. porított kovasavgéllel és a kovasavgélre permetezett 8 sr. paraffinolajjal. Jó tapadóképességű szert kapunk. 6. példa Egy sr. 2-klór-2’,6’-dimetil-N-(pirazol-l-ü-metil)-acetanilid és 3 sr. 2-klór-2’,6’-dietil-N- (metoxi-metil)-acetanilid 80 súlyrésznyi keverékét alaposan összekeverjük 3 sr. diizobutil-naftalin-a-szulfonsav-nátriumsóval, szulfrtszennylúgból származó 10 sr. ligninszulfonsav-nátriumsóval és 7 sr. porított kovasavgéllel, majd kalapácsmalomban összeőröljük. Nedvesíthető port kapunk. 7. példa Egy sr. 2-klór-2’,6’-metil-N-(3,5-dimetil-pirazol-l-il-metil)-acetanilid és 4 sr. 2-klór-2’,6’- dietÜ-N-(metoxi-metil)-acetanilid 90 súlyrésznyi keverékét összekeverjük lOsr. N-metil-o-pirrolidonnal. Apró cseppek alakjában felhasználható elegyet kapunk. A találmány szerinti szerhez számos más, gyomirtószer vagy növekedést szabályzó szer hatóanyagaként ismert vegyidet keverhető, illetve ezekkel a szerekkel együtt alkalmazható. Ezek a kombinációk a hatásspektrumot növelik. Hasznos lehet, ha a találmány szerinti szerekhez a felsorolt hatóanyagokon kívül más növényvédőszert adunk, illetve ilyenekkel együtt alkalmazzuk, üyen szerek például a gombaölőszerek, baktériumölőszerek, rovarölőszerek, atkaölőszerek. A találmány szerinti szerhez ásványi oldatok is keverhetők, ezek nyomelemhiány és tápanyagzavarok kiküszöbölésére alkalmasak. A találmány szerinti szer szinergetikus hatásának igazolására növényházi és szabadföldi vizsgálatokat végeztünk. I. Növényházi vizsgálatok Tenyészedényként 300 ml-es, körülbelül 1,5% humusztartalmú agyagos homoktalajjal töltött műanyag virágedényeket használtunk. A talajt sekélyen bevetettük a vizsgált növények fajtánként elkülönített magvaival. Közvetlenül ezután — kikelés előtti kezelés — a talaj felületére juttattuk a vizsgált szereket. Az egyes hatóanyagokat és keveréküket tartalmazó szereket (6. példa) vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és finom porlasztású porlasztóval permeteztük. A szer kiiktatása után az edényeket kissé meglocsoltuk, hogy a magvak csírázását és fejlődését elősegítsük, valamint a szereket is aktiváljuk. Ezután az edényeket átlátszó műanyagtetővel lefedtük, amíg a növények kifejlődtek. A lefedés elősegítette a növények egyenletes csírázását, amennyiben ezt a szerek nem befolyásolták. A kísérleteket növényházban végeztük és a melegkedvelő növényeket 25-40 °C-on, a mérsékeltebb klímát kedvelőket 15—30 °C-on tartottuk. A kísérlet 4—6 hétig tartott. Ezalatt a növényeket ápoltük és kiértékeltük a kezelésekkel szemben tanúsított viselkedésüket. 8 II. Szabadföldi vizsgálatok Kisparcellás vizsgálatokat végeztünk 6 pH-értékű, 1-1,5% humusztartalmú agyagos homoktalajon. Kikelés előtti kezelést alkalmaztunk és a kezelést legkésőbb 3 nappal a vetés után végeztük. A gyomnövény-flóra természetes eredetű volt. A hatóanyagokat, illetve keverékeiket tartalmazó szereket (6. példa) vízben emulgeáltuk vagy szuszpendáltuk és motormeghajtású permetezőgéppel juttattuk ki. Természetes csapadék elmaradása esetén mesterséges öntözést alkalmaztunk, hogy a haszon- és gyomnövények csírázását, és fejlődését elősegítsük. A kísérletek több hétig tartottak. Ezalatt meghatározott időközökben értékeltük a növények fejlődését. Az eredményeket ismertető táblázatban megadjuk a vizsgált hatóanyagokat, felhasznált mennyiségüket kg/ha-ban és a kísérleti növényeket. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. A 0 azt jelenti, hogy a növények nem károsodtak és rendesen fejlődtek, és a 100 jelentése az, hogy a növények nem keltek ki, illetve legalább a föld feletti részek teljesen elpusztultak. A következő hatóanyagokat alkalmaztuk: A 2-klór-2’,6’-dimetil-N-(pirazol-l -il-metil)--acetanilid, B 2-klór-2’,6’-dietil-N-(metoxi-metil)-acetanilid, C 2-klór-2’-etil-6’-metil-N-(l ’-metoxi-prop-2’-il)-acetanilid, D 2-klór-N-izopropil-acetanilid. E 2-klór-2 ’,6’-dimetil-(3,5-dimetil-pirazol-1 -il-metil)-acetanilid. A keverékek szinergetikus hatásának megállapításához először meghatároztuk az egyes hatóanyagok csökkenő mennyiségeivel elért hatást (adag-hatás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
