181841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolinon-származékok és belőle herbicid szerek előállítására
13 181841 14 3. példa 2-(5-Izopropil-5-metil-4-oxo-2-imidazolin-2-il)-benzoesav-1,1 -dimetil-allil-észter-hidroklorid előállítása (F reakció vázlat) 164 mg (0,5 millimól) 2-(5-izopropil-5-metil-4- -oxo-2-imidazolin-2-il)- benzoesav-1,1-dimetil-allil-észter 5 ml metilén-klorid és 5 ml vízmentes etanol elegy ével készült oldatához 0,5 ml 1,0 n sósavoldatot adunk, majd a kapott elegyet vákuumban bepároljuk és a maradékot dietiléterrel kezeljük. így kristályos terméket kapunk, amelyet kiszűrünk, dietil-éterrel mossuk és levegőn szárítunk. így 170 mg mennyiségben a 259—262 °C olvadáspontú (bomlik) cím szerinti hidrokloridsót kapjuk. Ennek a sónak, de a későbbiekben ismertetett többi sónak is az olvadáspontja függ a felhevítés sebességétől. 4. példa 2-(5-Izopropil-5-metil4-oxo-2-imidazolin-2-il> -benzoesav előállítása (G reakcióvázlat) Keverés közben 5 g 3-izopropil-3-metil-5H-imidazo(2,l-a) izoindol-2(3H),5-dion 15 ml dioxánnal készült oldatához 10 ml tömény sósavoldat és 10 ml víz elegyét adjuk, majd a kapott reakcióelegyet forráspontjára melegítjük és ezután szobahőmérsékletre hűlni hagyjuk. A kivált kristályos csapadékot kiszűrjük, vízzel, majd acetonnal mossuk és levegőn szárítjuk. A szűrletet vákuumban bepároljuk, majd a kapott csapadékot acetonnal mossuk és levegőn szárítjuk. így két adagban összesen 4,5 g mennyiségben az „A” képletű, 265 °C olvadáspontú (bomlik) lakton-hidrokloridot kapjuk. Keverés közben az előző bekezdésben kapott lakton-hidrokloridsóból 4,5 g 30 ml vízzel készült, részleges oldatához 0,6 g nátrium-hidroxid 10 ml vízzel készült oldatát adjuk. Néhány percen belül tökéletes oldat képződik, majd közel 15 perc elteltével csapadék válik ki. Ezt a csapadékot kiszűrjük, majd a szűrletet vákuumban betöményítjük és az ekkor kiváló csapadékot kiszűrése után az első csapadékkal egyesítjük. A kapott keveréket vízzel mossuk, majd levegőn szárítjuk. így 3,8 g mennyiségben a 162—163 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk, melynek analitikailag tiszta olvadáspontja 163-165 °C. 5. példa 2-(5 -Izopropil-5 -metil4-oxo-2-imidazolin-2-il)-benzoesav sóinak előállítása A nátriumsót úgy állítjuk elő, hogy keverés közben 2,58 g imidazolinil-benzoesav 10 ml vízzel készült részleges oldatához 9,9 ml In nátrium-hidroxid-oldatot adunk, majd 1,5 óra elteltével a kapott oldatot vákuumban bepároljuk és a még visszamaradt vizet dioxánnal végzett azeotróp desztillálás útján eltávolítjuk. így a 184—188° C olvadás pontú higroszkópos nátriumsót kapjuk. Az aminsókat egyszerűen metanolban állítjuk elő. így például keverés közben 5,0 g imidazolinil-benzoesav 15 ml metanollal készült részleges oldatához 3,17 ml trietil-amint adunk, majd 0,75 óra elteltével az időközben képződött tiszta oldatot bepároljuk, a kapott zagyot pedig hexánnal hígítjuk, szűrjük és a kiszűrt csapadékot szárítjuk. így az 54-55 C olvadáspontú trietil-amin-sót kapjuk. A hasonló módon előállítható izopropil-amin-só olvadáspontja 92-98°C. 6. példa Posztemergens herbicid hatás vizsgálata A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek posztemergens herbicid hatását olyan kísérletek során vizsgáljuk, amelyek végrehajtásakor egyszikű, kétszikű és sásfélékhez tartozó növényeket kezelünk a vizsgálandó vegyületek vizes-acetonos oldataival. E vizsgálatok során különálló cserepekben a kísérleti növények palántáit közel 2 héten át neveljük. A kísérleti vegyületeket 50:50 térfogatarányú aceton-víz elegyben — amely az Atlas Chemical Industries amerikai egyesült államokbeli cég által TWEEN 20 márkanéven forgalmazott poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurát felületaktív anyagból 0,5%-ot tartalmaz — diszpergáljuk olyan mennyiségben, hogy a hatóanyagra, azaz a kísérleti vegyületekre vonatkoztatva 0,07 kg/hektár és 11,2 kg/hektár közötti alkalmazási arány legyen biztosítható, ha a kapott diszperziókat előre meghatározott időn át egy 2,8 kg/cm2 nyomáson működtetett permetezőfejjel a kísérleti növényekre kipermetezzük. Permetezés után a növényeket üvegházban állványokon helyezzük el és ott szokásos módon, az általános üvegházi gyakorlatnak megfelelően gondozzuk. A kezelés után két héttel a palántákat - a vadzabot kivéve, amelyet 5 hét elteltével értékelünk — megvizsgáljuk és az alább ismertetett értékelési rendszer alapján értékeljük. A kapott eredményeket az I. és a II, táblázatban adjuk meg. Értékelési rendszer A kontroll növekedésétől való százalékos eltérésx 0- nincs hatás 0 1- bizonytalan hatás 1-10 2- gyenge hatás 11-25 3- közepes hatás 26-40 5- kifejezett károsodás 41-60 6- herbicid hatás 61-75 7- jó herbicid hatás 76-90 8- csaknem tökéletes 91-99 kipusztítás 10 — tökéletes kipusztítás 100 4 - abnormális növekedés, azaz kifejezett fiziológiai károsodás, az összhatás azonban kisebb, mint az 5 skálaértékhez tartozó x - állapot, méret, klorózis, növekedési rendellenességek és általános külső vizuális megfigyelés alapján megállapított értékek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
