181841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolinon-származékok és belőle herbicid szerek előállítására

7 181841 őriünk 2—5 súly% felületaktív anyaggal, például N-metil-N-oleoil-taurinsav-nátriumsóval, alkii-fenoxi­­-poli(oxi-etilén)-etanollal vagy alkil-naftalin-szulfon­­sav-nátriumsóval, továbbá 5—10 súly% diszpergáló­­szerrel, például nagytisztaságú lignoszulfonsav-nátri- 5 umsóval és 25—63 súly% finom szemcseméretű hor­dozóanyaggal, például kaolinnal, attapulgittal vagy diatómafölddel. A fenti receptúra szerint előállítható jellegzetes nedvesíthető porkészítmény összetétele például az io alábbi lehet: 50 súly% 2-(5-izopropil-5-metil-4-oxo-2- -imidazolin-2-il)-benzoesav-2-propinil-észter, 3 súly% N-metil-N-oleoil-taurinsav-nátriumsó, 10 súly% ligno­­szulfonsav-nátriumsó és 37 súly% kaolin. Hígfolyós folyékony készítmények állíthatók elő 15 40-60 súly% hatóanyag, 2-3 súly%-nyi mennyiség­ben vett kondenzált naftalinszulfonsav nátriumsó, 2-3 súly%-nyi gélképző agyag, 2 súly% propilén­­-glikol és 32—54 súly% víz elegyítése útján. Tipikus szemcsés készítmény készíthető úgy, 20 hogy a hatóanyagot valamilyen oldószerben oldjuk vagy diszpergáljuk, majd a kapott oldatot vagy disz­perziót szorpcióra képes vagy nem képes hordozó­­anyagra, például attapulgitra, kukoricacsutka-őrle­ményre, horzsakőre vagy talkumra visszük fel. 25 Miként említettük, az (I) általános képletű vegyü­­letek nagyhatású preemergens herbicid hatóanyagok. Ha mintegy 0,07 kg és mintegy 11,2 kg közötti hek­táronkénti dózisban kijuttatjuk ezeket a hatóanyago­kat tartalmazó készítményeket széleslevelűek, sás- 30 félék vagy fűszerű gyomnövények palántáira vagy szaporítószerveire, illetve az ezeknek a gyomnövé­nyeknek magvait tartalmazó talajra, akkor az említett típusú gyomnövények igen jó hatásfokkal irthatok. Hatásosak az (I) általános képletű vegyületeket 35 tartalmazó készítmények az említett gyomnövények­kel szemben posztemergens kezelés esetén is, vagyis a növényzet lombozatára hektáronként mintegy 0,28 és mintegy 11,2 kg közötti dózisokban kijut­tatva. 40 Bár az (1) általános képletű vegyületeket tartal­mazó készítmények igen jó herbicid hatást mutatnak nagyon sokféle gyomnövénnyel szemben, a herbi­­cidek között egyedülállók olyan tekintetben, hogy viszonylag igen alacsony hatóanyag-mennyiségben 45 képesek bizonyos sásféléket, különösen az iszapsást elpusztítani. így a gyakorlati tapasztalatok szerint az (I) általános képletű vegyületek 0,14 kg és 11,2 kg közötti hektáronkénti dózisban hatásosak a sásfélék ellen preemergens kezelés esetén. Szakember számára 5C érthető ugyanakkor, hogy az (I) általános képletű hatóanyagok még nagyobb alkalmazási arányokban is hasznosíthatók sásfélék és más évelő gyomok irtá­sára, abban az esetben, ha az ezek a növények okozta fertőzés különösen erős. Ilyen körülmények között az (I) általános képletű hatóanyagok felhasz­nálhatók akár 25 kg-os hektáronkénti dózisban, preemergensen és postcmergensen egyaránt. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményekkel pusztítható sásfélék közé tartoznak például a Cyperus rotundus L., Cyperus esculentus L, a Cyperus strigosus és az ernyősvirágúak. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa 2-(5-Izopropil-5-metil-4-oxo-2-imidazolin-2-il)­­-benzoesav-2-propinil-észter előállítása 12,5 ml propargilalkoholhoz 0,1 g 50%-os ás­ványolajos nátrium-hidrid-diszperziót adunk, az ada­golást nitrogénpárna alatt keverés közben 20 °C és 25 “C közötti keverék-hőmérsékletet külső hűtéssel biztosítva végezve. A propargilalkohol nát­riumsójának képződése 1—2 órán belül teljes. Az oldathoz ezután 5,0 g 3-izopropil-3-metil-5H-imidazo (2,l-a)izoindil-2(3H),5-diont adunk, és az így kapott reakcióelegyet nitrogénpáma alatt szobahőmérsékle­ten egy éjszakán át keverjük. Az ekkor elvégzett vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció még nem teljes. így további 50 mg 50%-os ásványolajos nátrium-hidrid-diszperziót ada­golunk a reakcióelegyhez, majd egy éjszakán át ke­verjük, 5 °C-ra hűtjük és 0,7 ml 3 n sósavoldatot adunk hozzá. Ezután a reakcióelegyet metilén­­-kloriddal higítjuk, majd vízzel mossuk, a szerves fázist pedig elválasztása után szárítjuk és vákuum­ban bepároljuk. A kristályos maradékot hexánnal szűrőtölcsérre mossuk, majd levegőn szárítjuk. így 6,02 g mennyiségben 131r144°C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapunk. Egy hasonló reagáltatás­­sal kapott anyagot aceton és hexán elegyéből átkris­tályosítunk, amikor is 145-147 °C olvadáspontú tiszta terméket kapunk. 2. példa (I) általános képletű vegyületek előállítása Az alább felsorolt (I) általános képletű vegyüle­tek lényegében az 1. példában ismertetett módon állíthatók elő, propargilalkohol helyett egy meg­felelő alkoholt, illetve 3-izopropil-3-metil-5H-imidazo (2,l-a)izoindol-2(3H),5-dion helyett egy megfelelő imidazoizoindoldiont használva (lásd az E reakció­­vázlatot). 8 (I) általános képletű vegyületek Rí r2 r3 X Olvadáspont °C-ban ck3 ch(ch3)2-CH2CH2CH3 H 120 -121,5 (bomlik) ch3 CH(CH3)2-ch2c6h5 H 110 -113 (bomlik) ch3 CH(CH3)2 —(CH2)7CH3 H 73 - 75 (bomlik) ch3 CH(CH3)2 —(CH2)i jCH3 H 62,5— 64,5 (bomlik) ch3 CH(CH3)2-ch2ch=ch2 H 109 —111,5 (bomlik) ch3 CH(CH3)2-ch3 H 117 -118 ch3 CH(CH3)2-C(CH3)2CH=CH2 H 115,5-117,5 4

Next

/
Thumbnails
Contents