181837. lajstromszámú szabadalom • Spektrumanalizáló eljárás és változtatható frekvenciafelbontású spektrumanalizátor

11 181837 12 áramkörök és 104 oszcillátorok stabilitási, szelekti­­vitási, névleges sávszélességi és frekvenciatűrésérték adataiból ismert módon meghatározhatjuk, pl. az idézett 3 215 934 USA szabadalmi leírásban ajánlott módon. A 2. ábrán mutatjuk a Af/4 szerinti felbontás példáját is a négy 111, 112,..., 113 jelfeldolgozó egység sávjait az első, második, harmadik és negye­dik T, II”, III” és IV’ sorokban ábrázolva. Ekkor a négy helyijei Fi, F2, F3 és F4 frekvenciái közötti frekvenciaközök: AF = Af/4, az Fi jel frekvenciafek­vését az analizálandó sáv alsó fa 4 frekvenciája és az adott 111 jelfeldolgozó egység sávfekvése határozza meg. A 102 adatgyűjtő egységekből az adatok kiol­vasásának sorrendje: először az első, azután a máso­dik, majd a harmadik és végül a negyedik 102 adat­gyűjtő egység első 121 tárainak első címhelyeit, ez­után ugyanilyen sorrendben megfelelően a második címhelyeket olvassuk ki és így tovább, amíg végül az első, második, harmadik, negyedik 102 adatgyűjtő egységek utolsó 123 táraiból az utolsó, a 48 címhe­lyeket olvassuk ki (lásd az V’ sorban az f192—fi95 pozíciókat). Az ötödik V’ sorban látjuk, hogy a 109 számítógép ekkor — természetesen eltérő algoritmus szerint — ugyancsak helyesen definiálja az fa4—fi > fi—:f2,..., fi94—fi9s frekvenciák közötti, Af/4 szélességű sávokat (annak ellenére, hogy a 111, 112, ..., 113 jelfeldolgozó egységekben a sávszűrők sávszélessége továbbra is Af/ és pl. az f4, fs, .., , fJ9i frekvenciákat oly módon, hogy az összetevő frekvenciáját az f4—fs frekvenciák közötti sávadat­nak minősíti, ha előírt értéken belül különböznek egymástól az első 111 jelfeldolgozó egységhez ren­delt első 121 tár 2. címhelyén és a második, harma­dik, negyedik 112,..., 113 jelfeldolgozó egységek­hez rendelt 121 tárak 1. címhelyein tárolt spektrum­adatok, míg a 109 számítógép az adott összetevőt f4 frekvenciájúnak minősíti, ha a 111 jelfeldolgozó egy­séghez rendelt 121 tár 1. és 2. címhelyén tárolt ada­tok — egymásközti tűrésértéken belüli megegyezés mellett — előírt értéken belül különböznek a többi 121 tár 1. címhelyeiben tárolt spektrumadatoktól. A fentiek alapján a 109 számítógép mindenkor szükséges algoritmusát a szakember a felbontási kívánalomnak megfelelően meghatározhatja. A 3. ábrán mutatott diagramok az ún. hézagos fésűszűrős üzemmód alkalmazása esetére szemlél­tetik a találmány szerinti eljárást. Az első helyijei Fi frekvenciáját ekkor is az ana­lizálandó sáv alsó fal, illetve fa4 frekvenciája és a fésűszűrő frekvenciafekvése határozzák meg. Ha a felbontás Af szerinti, akkor a második he­lyijei F2 frekvenciája az Fi frekvenciához képest Af közzel van eltolva, ugyancsak Af frekvenciaköz van a harmadik és negyedik F3 és F4 frekvenciák között, míg a második és harmadik F2 és F3 frek­venciák között a frekvenciaköz 96 • Af. Az 1, II, III, IV sorokban látható, hogy a mintavételes átírás a címkódok következő sorrendjében történik: minden­kor egymást követően címezzük meg az első, illetve második 111, illetve 112 jelfeldolgozó egységekhez rendelt 121, majd 122, végül 123 tárainak egy-egy egyező sorrendű címhelyét, majd ugyanezt a folya­matot ismételjük az egymásba lapolt harmadik és negyedik sáv egyező sorrendű címhelyei tekinte­tében. Az ötödik V sorban látható, hogy a 109 számítógép hasonlóan határozza meg a csatomasá­­vokat és csatornafrekvenciákat, mint a 2. ábrán — hézag nélküli — üzemmódban ábrázolt Af sze­rinti felbontás esetében, hiszen a helyijelek Fi— F4 frekvenciáival összhangban előírt címzési sorrend folytán a 109 számítógép ugyanolyan szerkezetű adathalmazt kap mindkét üzemmódban. na pedig a felbontás Af/4 szerinti, akkor a helyi­jelek közötti frekvenciaközök az Fi és F2, illetve F3 és F4 között Af/2, míg az F2 és F3 között Af/4. A címzési sorrend hasonlóan alakul, mint a hézag nélküli üzemmódban foganatosított egyező frekven­ciabontás esetén. Az V’ sorban mutatjuk a 109 számítógép által szolgáltatott kiértékelés eredmé­nyét; a sávokat itt fa4-f1; ft-f2,..., f380-f38i frekvenciák határozzák meg, a spektrumadat minő­sítése a már leírt kritériumok szerinti. A viszo­nyítandó memóriahelyek kombinációit az 1. táblázat tünteti fel. Az A oszlop a kombináció sorszámát, a B, C, D, E oszlopok az első, második, harmadik, ne­gyedik 111, 112,.... 113 jelfeldolgozó egységek­hez rendelt 121, 122,..., 123 tárak viszonyított címhelyeit, az F oszlop a definiált sávadatot tartal­mazza. Ilyenformán meghatározhatjuk erre a felbon­tásra is a feldolgozási algoritmust. 1. táblázat A B C D E F 1 1 1 fa4-f. 2 1 1 1 fi —f2 3 1 1 h-U 4 1 1 1 f3—f4 5 1 1 u-u 6 1 i-í —^6 7 2 1 íf.—ii 8 2 1*7 Iß 1 2 2 fa — ^9 2 2 2 2 f9—fio • 8 3 fis—fi 6 • • Az ismertetett példákból megállapítható, hogy bármelyik üzemmódban a Af szerinti felbontás vá­lasztása esetén az analizálható tartomány szélessége: N • Af és a felbontás jellemzői megegyeznek, míg pl. a Af/4 szerinti felbontásnál mind az analizálható sáv szélessége, mind a felbontás egyes jellemzői jelen­tősen is eltérhetnek. A nem hézagos fésűszűrős üzemmódra mutatott példánál az analizálható sáv szélessége: [4 • N/m + 3] • Af/4, ami gyakorlatilag fele akkora, mint a hézagos fésűszűrős üzem­módra mutatott példánál, ahol a sávszélesség: [8 • N/m-3] • Af/4, de ugyanakkor a Af/4 sávszéles­ségű felbontás mellett még diszkrét frekvenciaadato­kat is kapunk, ami pontosabb frekvenciameghatáro­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents