181837. lajstromszámú szabadalom • Spektrumanalizáló eljárás és változtatható frekvenciafelbontású spektrumanalizátor
11 181837 12 áramkörök és 104 oszcillátorok stabilitási, szelektivitási, névleges sávszélességi és frekvenciatűrésérték adataiból ismert módon meghatározhatjuk, pl. az idézett 3 215 934 USA szabadalmi leírásban ajánlott módon. A 2. ábrán mutatjuk a Af/4 szerinti felbontás példáját is a négy 111, 112,..., 113 jelfeldolgozó egység sávjait az első, második, harmadik és negyedik T, II”, III” és IV’ sorokban ábrázolva. Ekkor a négy helyijei Fi, F2, F3 és F4 frekvenciái közötti frekvenciaközök: AF = Af/4, az Fi jel frekvenciafekvését az analizálandó sáv alsó fa 4 frekvenciája és az adott 111 jelfeldolgozó egység sávfekvése határozza meg. A 102 adatgyűjtő egységekből az adatok kiolvasásának sorrendje: először az első, azután a második, majd a harmadik és végül a negyedik 102 adatgyűjtő egység első 121 tárainak első címhelyeit, ezután ugyanilyen sorrendben megfelelően a második címhelyeket olvassuk ki és így tovább, amíg végül az első, második, harmadik, negyedik 102 adatgyűjtő egységek utolsó 123 táraiból az utolsó, a 48 címhelyeket olvassuk ki (lásd az V’ sorban az f192—fi95 pozíciókat). Az ötödik V’ sorban látjuk, hogy a 109 számítógép ekkor — természetesen eltérő algoritmus szerint — ugyancsak helyesen definiálja az fa4—fi > fi—:f2,..., fi94—fi9s frekvenciák közötti, Af/4 szélességű sávokat (annak ellenére, hogy a 111, 112, ..., 113 jelfeldolgozó egységekben a sávszűrők sávszélessége továbbra is Af/ és pl. az f4, fs, .., , fJ9i frekvenciákat oly módon, hogy az összetevő frekvenciáját az f4—fs frekvenciák közötti sávadatnak minősíti, ha előírt értéken belül különböznek egymástól az első 111 jelfeldolgozó egységhez rendelt első 121 tár 2. címhelyén és a második, harmadik, negyedik 112,..., 113 jelfeldolgozó egységekhez rendelt 121 tárak 1. címhelyein tárolt spektrumadatok, míg a 109 számítógép az adott összetevőt f4 frekvenciájúnak minősíti, ha a 111 jelfeldolgozó egységhez rendelt 121 tár 1. és 2. címhelyén tárolt adatok — egymásközti tűrésértéken belüli megegyezés mellett — előírt értéken belül különböznek a többi 121 tár 1. címhelyeiben tárolt spektrumadatoktól. A fentiek alapján a 109 számítógép mindenkor szükséges algoritmusát a szakember a felbontási kívánalomnak megfelelően meghatározhatja. A 3. ábrán mutatott diagramok az ún. hézagos fésűszűrős üzemmód alkalmazása esetére szemléltetik a találmány szerinti eljárást. Az első helyijei Fi frekvenciáját ekkor is az analizálandó sáv alsó fal, illetve fa4 frekvenciája és a fésűszűrő frekvenciafekvése határozzák meg. Ha a felbontás Af szerinti, akkor a második helyijei F2 frekvenciája az Fi frekvenciához képest Af közzel van eltolva, ugyancsak Af frekvenciaköz van a harmadik és negyedik F3 és F4 frekvenciák között, míg a második és harmadik F2 és F3 frekvenciák között a frekvenciaköz 96 • Af. Az 1, II, III, IV sorokban látható, hogy a mintavételes átírás a címkódok következő sorrendjében történik: mindenkor egymást követően címezzük meg az első, illetve második 111, illetve 112 jelfeldolgozó egységekhez rendelt 121, majd 122, végül 123 tárainak egy-egy egyező sorrendű címhelyét, majd ugyanezt a folyamatot ismételjük az egymásba lapolt harmadik és negyedik sáv egyező sorrendű címhelyei tekintetében. Az ötödik V sorban látható, hogy a 109 számítógép hasonlóan határozza meg a csatomasávokat és csatornafrekvenciákat, mint a 2. ábrán — hézag nélküli — üzemmódban ábrázolt Af szerinti felbontás esetében, hiszen a helyijelek Fi— F4 frekvenciáival összhangban előírt címzési sorrend folytán a 109 számítógép ugyanolyan szerkezetű adathalmazt kap mindkét üzemmódban. na pedig a felbontás Af/4 szerinti, akkor a helyijelek közötti frekvenciaközök az Fi és F2, illetve F3 és F4 között Af/2, míg az F2 és F3 között Af/4. A címzési sorrend hasonlóan alakul, mint a hézag nélküli üzemmódban foganatosított egyező frekvenciabontás esetén. Az V’ sorban mutatjuk a 109 számítógép által szolgáltatott kiértékelés eredményét; a sávokat itt fa4-f1; ft-f2,..., f380-f38i frekvenciák határozzák meg, a spektrumadat minősítése a már leírt kritériumok szerinti. A viszonyítandó memóriahelyek kombinációit az 1. táblázat tünteti fel. Az A oszlop a kombináció sorszámát, a B, C, D, E oszlopok az első, második, harmadik, negyedik 111, 112,.... 113 jelfeldolgozó egységekhez rendelt 121, 122,..., 123 tárak viszonyított címhelyeit, az F oszlop a definiált sávadatot tartalmazza. Ilyenformán meghatározhatjuk erre a felbontásra is a feldolgozási algoritmust. 1. táblázat A B C D E F 1 1 1 fa4-f. 2 1 1 1 fi —f2 3 1 1 h-U 4 1 1 1 f3—f4 5 1 1 u-u 6 1 i-í —^6 7 2 1 íf.—ii 8 2 1*7 Iß 1 2 2 fa — ^9 2 2 2 2 f9—fio • 8 3 fis—fi 6 • • Az ismertetett példákból megállapítható, hogy bármelyik üzemmódban a Af szerinti felbontás választása esetén az analizálható tartomány szélessége: N • Af és a felbontás jellemzői megegyeznek, míg pl. a Af/4 szerinti felbontásnál mind az analizálható sáv szélessége, mind a felbontás egyes jellemzői jelentősen is eltérhetnek. A nem hézagos fésűszűrős üzemmódra mutatott példánál az analizálható sáv szélessége: [4 • N/m + 3] • Af/4, ami gyakorlatilag fele akkora, mint a hézagos fésűszűrős üzemmódra mutatott példánál, ahol a sávszélesség: [8 • N/m-3] • Af/4, de ugyanakkor a Af/4 sávszélességű felbontás mellett még diszkrét frekvenciaadatokat is kapunk, ami pontosabb frekvenciameghatáro5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6