181800. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés gyors Fourier transzformáció vezérlésére, különösen szeizmikus adatfeldolgozáshoz
5 181800 6 (JK3 címhely-kijelölő bemenetekre az ott lineárisan kódolt jel adja a nyele adatcím letárolási helyét. Az első képzett adatcím tehát a 11 adatcím-regiszter CK1; CK2 és CK3 címhely-kijelölő bemenetelre adott alacsony szintekkel kijelölt lokációba kerül, amikor az IE írást engedélyező bemenetre egy órajel periódusnyi időtartamig alacsony szintű jelet adunk. A következő ütemben az LB1 léptető bemenetre megint a tömbnagyságnak megfelelő időtartamig magas jelet adunk, így a 12 adatcím-számláló tartalma ismét megnövelődik. Egyidejűleg a CK1, CK2 és CK3 címhely-kijelölő bemenetekre a 001-es lináris kód kerül, tehát a beírásra a következő regiszter rekesz lesz kijelölve. A következő óraciklusban az IE írást engedélyező bemenetre alacsony szintű jelet adunk, tehát a címet újra letárolhatjuk. Ez a ciklus addig ismétlődik, míg mind a nyolc adatcímet nem képeztük és tároltuk. A legutolsó tárolási művelet után a 12 adatcím-számláló LB1, LB2, LB3 léptető bemeneteire egyidejűleg egy órajel periódus időtartamig alacsony szintű jelet adunk, így a 12 adatcím-számláló tartalmát eggyel megnöveljük. A következő órajeltől kezdődően az adatcím vezérlés az adatokat a számolási algoritmusnak megfelelően veszi, de az első számolási ciklus alatt kitörli a 12 adatcím-számláló azon három bitjét, melyeket a nyolc adatcím képzésekor eggyel növeltünk. (A 12 adatcím-számláló összes többi bitje eredeti tartalmát megtartja). Ezt a 12 adatcím-számláló AB adatcím-bemeneteire jutó bitek kódolásával és az egy órajelperiódusnyi időtartamig alacsony szinten tartott AD adatcím-beíró bemenetre adott jellel érjük el. A működés menete három fő részre bontható fel. Az adatpárosítások az alábbi I. táblázatban találhatók: I. táblázat I. II. III. IV. A, B A, B A, B A, P 0, 4 0, 2 0, 1 2, 6 4, 6 4, 5 1 Pl 1, 5 1, 3 2, 3 2 P2 3, 7 5, 7 6, 7 3 P3 4 P4 5 P5 6 P6 7 P7 Ahol: I. II. III. IV.- számolási menetszámok A, B — két adatnak a 11 adatcím-regiszterben található címe P- paramétereim 0,1 .. .7 — a 11 adatcím-regiszter CK1 ,CK2, CK3 címhely-kijelölő bemeneteire adott bináris kód decimális megfelelői Pl,. . . P7 — az adott adattal párosítható paraméter címe Az aritmetika két komplex adattal számol, és ezen adatok címe a 11 adatcím-regiszterben van tárolva. A táblázatban szereplő számok a CK1, CK2 és CK3 címhely-kijelölő bemenetek decimális megfelelői. (Például az első menet adatpáija 0,4. Tehát az „A” adatnak a 11 adatcím-regiszterben tárolt címe a CK1, CK2, CK3 címhely-kijelölő bemenetek 000 kódján, míg a „B” adaté a 1 0 0 kódján található.) Az I-es menet során csak komplex összeadások és kivonások sorozata követi egymást. Az 5 tár szervezése olyan, hogy minden páros adatcímen valós, míg páratlan címen képzetes adatok találhatók. Nem kell azonban a képzetes és valós címeket külön letárolni, csak az MC memóriacím-sínen megjelenő 11 adatcím-regiszter kimeneti jeleit kell eggyel balra tolni, (vagyis huzalozottan kettővel megszorozni) és az IM imagínárius-cím képző kimeneten megjelenő jelet „l”-be vagy „0”-ba állítani, attól függően, hogy a számolásoknál a feldolgozandó adatok képzetes, illetve valós részeire van-e szükség. Egy adatpár (vagyis „A” és „B” adat) komplex összeadása, majd kivonása a II. táblázatban látható alábbi ütemezés szerint történik. (A példánál az „A” és „B” adatot a 11 adatcím-regiszter CK1, CK2, CK3 címhely-kijelölő bemenetéin 000 és 100 állapotok jelölik ki.) II. táblázat Tár/aritmetikai művelet CK1 CK2 CK3 IM OE olvasás 0 0 0 0 0 olvasás 1 0 0 0 0 összeadás X X X X 1 eredmény beírás 1 0 0 0 0 olvasás 0 0 0 í 0 olvasás i 0 0 í 0 összeadás X X X X 1 eredmény beírás 0 0 0 í 0 kivonás X X X X 1 eredmény beírás 1 0 0 1 0 Ahol: CK1, CK2, CK3 — címhely-kijelölő bemenetek IM — imagináriuscím-képző kimenet OE - olvasást engedélyező bemenet X - „don’t care” állapot „O” - logikai alacsony szint egy órajel „1” - logikai periódusig magas szint (Az olvasás, illetve írás az 5 tár felé érvényes.) Az OE olvasást engedélyező bemenet segítségével a kívánt adatcím kiolvasható a 11 adatcím-regiszter CK címhely-kijelölő bemenetei által meghatározott rekeszéből, és a kívánt aritmetikai művelet végrehajtható. Az I-es menet során a fenti folyamatot megismételjük a többi három adatpárra is. A Il-es menet során sincs lényeges különbség, csak a 6-os és 7-es 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
