181765. lajstromszámú szabadalom • Szelektív demodulátor
5 181765 6 bemenetére, másrészről a ZÄ számláló léptető bemenetére jutnak, amelyet lefutó élükkel vezérelnek. A KW csatornakiválasztó kapcsoló révén a VG csatornakiválasztó egység kimenetén egyetlen csatorna szelektált, impulzustartam modulált jele áll rendelkezésre további feldolgozás céljára, ahol ezeknek a jelimpulzusoknak a hossza a jelfeszültség amplitúdójának felel meg. A mindenkori egyes csatornák jelimpulzusainak további feldolgozására a VG csatornakiválasztó egység kimenete egyrészt közvetlenül egy első SÍ analóg kapcsolóra, másrészt egy harmadik Z3 monostabil billenőkörön át egy második S2 analóg kapcsolóra és a harmadik Z3 monostabil billenőkor kimenetéről egy negyedik Z4 monostabil billenőkörön át egy harmadik S3 analóg kapcsolóra csatlakozik, ahol a Z3, Z4 monostabil billenőköröket a lefutó impulzusélek vezérlik. A Z3, Z4 monostabil billenőkörök billenési ideje együttesen rövidebb, mint egy impulzussorozat ideje. Az adóoldali modulátorban előállított, impulzustartam modulált impulzussorozatokat — amelyek egy szinkronimpulzusból, az egyes csatornákhoz hozzárendelhető impulzustartam modulált jelimpulzusokból és a mindenkor köztük levő, állandó hoszszúságú impulzusszünetekből állnak, ahol a szinkronimpulzus minden jelimpulzusnál rövidebb - impulzusfázis-modulált jelekké, és ezeket tűimpulzusokból álló időraszterré átalakítjuk. Ezeket a tűimpulzusokat a vevőoldalon vissza kell alakítani. Lényeges, hogy a jelimpulzusok között mindig azonos hosszúságú impulzusszünet van. Az átvitelnél - pl. koaxiális kábelen vagy infravörös úton - a tűimpulzusokat illetve infravörös villanásokat 150nsec-os időtartamig és nagy intenzitással adjuk és vesszük. Mivel a szünetimpulzusok egyforma hosszúak, az impulzussorozatokat a demodulátorban újra könnyen elő lehet állítani. Minden egyes átvitt impulzus a Z1 monostabil billenőkört felfutó élével átbillenti, amely azután a szünetimpulzusnak megfelelő hosszúságú impulzust állít elő. A szinkronimpulzusnál az átvitt impulzusok között a legrövidebb. A szinkronimpulzus felismerése után beérkező átvitt jelimpulzusokat a demodulátorban meg kell számolni, hogy a kívánt csatorna jelimpulzusát a további feldolgozás céljából a többi jelimpulzustól el tudjuk választani. A vezérlő részben az U ÉS-kapuból, a Z2 monostabil billenőkörből előálló szinkronjelet felismerő áramkörrel felismerjük a szinkronimpulzust és a ZÀ számlálót OOOO-ra állítjuk. Ez az eset kizárólag akkor áll elő, ha az U ÉS-kapu kimenetén visszaállító impulzusként fellép egy átlapolási impulzus, ami csak szinkronimpulzusnál lehetséges. A szinkronimpulzus után következő jelimpulzusok mindig 1-gyel növelik a ZÄ számláló állását. A ZÄ számlálóra egy VG csatornakiválasztó egység csatlakozik, amelyikben a ZÄ számláló állását és a KW csatornakiválasztó kapcsoló állását hasonlítjuk össze. Egybeesésnél a VG csatornakiválasztó egység kimenetén egy impulzus^jelenik meg, és az első Z1 monostabil billenőkor Q invertáló kimenetéről a megfelelő impulzus átkerül a VG csatornakiválasztó egység kimenetére. A KW csatornáid választó kapcsoló egyik állásánál minden egyes impulzussorozatból csak egy, a kiválasztott csatornához rendelt jelimpulzus kerül a VG csatornakiválasztó áramkör kimenetére. A találmány szerinti berendezés egyik előnye, hogy ha nem üzemel az összes csatorna, akkor az impulzussorozat lerövidül, és ezáltal a csatornákat az időegység alatt többször rrúntavételezzük, s ettől javul a kimenő jel minősége. A 2. ábrán vezérlőberendezésként az 1. ábra SÍ, S2, S3 analóg kapcsolói láthatók. Ameddig a VG csatornakiválasztó egység (1. ábra) kimenetén jelen van egy impulzus, az első SÍ analóg kapcsolón keresztül egy K áramgenerátorról állandó árammal töltődik egy földre kötött LK kondenzátor, és az LK kondenzátor feszültsége fűrészfog alakúan nő. A jel mpulzus végén ebben az LK kondenzátorban a feszültség olyan szintet ér el, ami az adott csatorna mintavételezett jelfeszültségének felel meg. A jelimpu'zus befejeződése után kinyit az első SÍ analóg kapcsoló és egy második S2 analóg kapcsolón keresztül párhuzamosan kapcsolódik egy EK áttöltő kondenzátor, és a töltések kiegyenlítődnek. Erre kinyit a második S2 analóg kapcsoló, és az LK kondenzátorral párhuzamosan kötött harmadik S3 analóg kapcsoló egy új jelimpulzus megjelenéséig a közbenső időben kisüti az LK kondenzátort, és a leírt folyamat ismétlődik. Az EK áttöltő kondenzátoron a feszültség az idő függvényében lépcsőzetesen alakul. Az EK áttöltő kondenzátor egy műveleti erősítőn keresztül, ami nagy bemenő ellenállású SF feszültségkövetőként működik, továbbá egy TP alulátcesztő szűrőn és egy V erősítőn keresztül a demodulator kimenetén egy L hangszóróra illetve egy fejhallgatóra csatlakozik. Az EK áttöltő kondenzátor lépcsőformájú feszültsége a nagy bemenőellenállású SF feszültségkövetően nem tud kisülni. A TP aluláteresztő szűrő elsimítja a lépcsős feszültség-jelalakot. A TP aluláteresztő szűrő kimenetén olyan demodulált kimeneti jelfeszültség jelenik meg, ami gyakorlatilag a modulátor oldalon levő bemeneti jelfeszültségnek felel meg. A TP aluláteresztő szűrő ezenkívül csillapítja a magasabb frekvenciákat, aminek adóoldalon a kb. 1 kHz feletti frekvenciáknak a megemelése felel meg, mivel a zavarok jórészt a magasabb frekvenciatartományban fekszenek. A LK kondenzátor kapacitását a K áramgenerátor árama (és ezáltal a pillanatnyi telepkapacitásé), a jelimprlzus szélessége (a fogyasztás miatt) és a meghajtó feszültség (a telep feszültségesése) korlátozza. Az EK áttöltő kondenzátor kapacitását az LK kondenzátor kapacitása szabja meg. Az- LK kondenzátor és az EK áttöltő kondenzátor 10 : 1-es viszonyánál és 4 kHz-es csatonra sávszéfességet feltételezve, valamim 15-csatornás rendszernél 2,8 mintavételezést tekintve átlagban elhanyagolhatóan kicsi l .. . 2%-os torzítási tényező adódik. A harmadik illetve negyedik Z3, Z4 monostabil billenőkörnek, amelyek a kondenzátor áttöltését illetve kisütését vezérlik, 200 ... 400 ns billenési ideje van. E'őnyös, hogy a vezérlő részben a feldolgozási idők csak egyenáramú összetevőkre hatnak, amíg pülanatnyilag nem, vagy csak nagyon lassan változnak (pl. a telepviszonyok is vagy a hőmérsékletváltozások), és ezáltal nem okoznak változást gyakorlatilag a zaj szintben. Ha ugyanis a jelimpulzusok szélessége egy ;illandó idővel megváltozik, ez csak egy egyenfe-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
