181726. lajstromszámú szabadalom • Szorítóelem villamosvezeték forrasztásmentes csatlakoztatására
3 1817:26 4 körülményes és a csatlakoztatás műszaki paramétereit a ponthegesztés jelentős mértékben befolyásolhatja. További hátrányt jelent, hogy a felhasznált anyag mennyisége lényegesen nagyobb, mint az egy darabból készült szorít óköté ses csatlakoztató elemeknél. A nagyobb anyagigényen kívül tetemesen megnövekedett munkaigény is növeli a költségeket. A találmány szerinti megoldással az ismert rugós szorítóelemek felsorolt hátrányainak és hiányosságainak kiküszöbölését tűztük ki célul és olyan szorítóelemet kívántunk létrehozni, amely egy darabból készül, a hasíték szélessége és az alkalmazott anyag vastagsága közötti összefüggésektől el lehet tekinteni és a huzal a kicsúszás ellen megfelelő kialakítással van biztosítva külön elem alkalmazása nélkül, továbbá különböző átmérőjű huzalok egymáshoz való csatlakoztatása is lehetővé váljon. A találmánynak az a lényege, hogy a szorítóelem síklemezből egy darabból van kiképezve oly módon, hogy a bevágás(ok) töve környezetében, a szorítóelem síkjában levő vagy azzal párhuzamos képzetes tengely körül kidomborított és a bevágással elválasztott lemezrészeket egymáshoz közelítő vagy egymáshoz képest elcsúsztató rövidítő domborulat(ok) vannak) kiképezve. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán a találmány szerinti szorítóelem egy kiviteli alakját szemléltetjük két bevágással három részre osztott kivitelben, hajlítás előtt, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szorítóelemet hajlított állapotban elölnézetben, a 3. ábra a 2. ábra szerinti szorítóelemet oldalnézetben mutatja be, a 4. ábrán egy, egy bevágással két részre osztott szorítóelemet szemléltetünk, ahol mindkét részen van hajlítás, azonban különböző mértékben, az 5. ábra olyan szorítóelemet mutat be, ahol a két lemezrészt a bevágás főirányába eső hajlítgatással egymáshoz közelítve képződik a szorítóhasíték, a 6. ábrán a szorítóhasítékot a bevágások főirányával szöget bezáró tengely körüli hajlítgatással képeztük ki, a 7. ábra olyan szorítóelemet mutat be, ahol a középső lemezrész a bevágások tövénél alakos kivágással ki van könnyítve, a 8. ábrán két egymással merev kapcsolatban, előnyösen egy darabból kiképzett szorítóelemet U-alakban elrendezve szemléltetünk, a 9. ábrán ugyancsak két szorítóelem van egyetlen lemezen kiképezve, azonban egy síklemez két végén, amely szorítóelemek közül legalább az egyik a találmány szerint kiképzett szorítóelem, a 10. ábrán a 2. ábra szerinti szorítóelemet szemléltetjük axonometrikus kivitelben. A találmány szerinti szoritóelemeket előnyösen négyszög alakú lemezként lehet lemeztáblákból kivágni. Az egyes lemezdarabokat egy vagy több 1 bevágással látjuk el. Bevágásoknak nevezzük azon műveletet, amelynél a vágás vonala a lemezen belül véget ér. Az 1 bevágások 2 főirányának nevezzük azt az irányt, amely több 1 bevágás esetén megegyezik az 1 bevágások tövénél levő, egymással párhuzamos szakaszok irányával. Az 1—3. ábrák szerinti kiviteli példában a szorítóelemen két 1 bevágás van, amelyek a szorítóelemet 4i, 42, 43 lemezszakaszokra bontják. A középső 42 lemezszakasz úgy van kiképezve, hogy a torkolatánál keskenyebb és az 1 bevágások talppontjánál szélesebb. Ez úgy érhető el, hogy az 1 bevágások kezdeti 3 huzalbevezetési szakasza után egy olyan 5 szakaszt iktatunk be, amely az 1 bevágások 2 főirányával szöget zár be éspedig olyan szöget, amelynek szára a szélső 4i, 43 lemezszakaszok felé hajlik el. Az 1 bevágások képzésével egyidejűleg, előnyösen egy művelettel végezhető el a középső 42 lemezszakasz domborítással történő rövidítése is. A domborítást a 2—3. ábrákon látható kiviteli példa szerint az 1 bevágások 2 főirányára merőleges, a szorítóelem síkjában levő vagy azzal párhuzamos képzetes tengely körül végezhetjük úgy, hogy a 42 lemezszakasz többi, domborítással nem érintett része benne maradjon a lemez síkjában. A domborítással elérhető az, hogy az 1 bevágások mentén a szomszédos pl. 4, és 42 lemezszakaszok egymáshoz képest az 1 bevágások 2 főirányába elcsúsznak és így a 4!, 42 lemezszakaszok az érintkező 5 szakaszaiknál egymástól eltávolodnak. A két szomszédos 4lf 42 lemezszakasz között az 5 szakaszoknál ferdeszögű paralelogramma alakú 6 szorítóhasíték képződik ezáltal, míg az 1 bevágások többi szakaszai — mivel az 1 bevágások 2 főirányával, tehát a domborítással való rövidítés irányával párhuzamosak — nem távolodnak el egymástól, csupán elcsúsznak egymáshoz képest. Nincs kizárva az sem, hogy mind a két szomszédos 4i, 42 lemezszakasz domborításra kerüljön, azonban ilyenkor az 1 bevágások töve környezetében szélesebb 42 lemezszakaszt jobban kell domborítani vagy több 7 domborulattal kell ellátni, mint az 1 bevágások tövének környezetében keskenyebb 4j lemezszakaszt. Ilyen kiviteli példát szemléltet a 4. ábra. A 6 szorítóhasíték nagyságát úgy kell megállapítani, hogy az egymással szemben fekvő paralelogramma oldalak távolsága közel egyenlő legyen egymással és feleljen meg a bevezetésre kerülő szigetelt villamosvezeték szigeteletlen méretének. Az 5. és 6. ábra olyan kiviteli példákat mutat be, amelyeknél a 6 szorítóhasítékot nem az 1 bevágások 2 főirányába eső rövidítéssel, hanem a 41} 42 lemezszakaszok egymáshoz való közelítésével képezzük ki. Ennek megfelelően a 7 domborulatokat az 1 bevágások 2 főirányával párhuzamos, vagy azzal szöget bezáró képzetes tengely körüli domborítással kell végezni. Ilyenkor az 1 bevágásokat légréssel kell készíteni, azaz az 1 bevágásokat anyagkicsípéssel kell létrehozni és a domborítással olyan közel hozni egymáshoz, hogy a huzal beszorítására alkalmassá váljon. Ennél a megoldásnál nem szükséges az 1 bevágásokat ferde szakaszokkal ellátni, hanem 8 alakos kicsípést kell valamelyik 4l vagy 42 lemezrészen eszközölni, amely az egymáshoz való közelítés során végül is a huzal beszorítására alkalmassá válik. A domborítás könnyebb elvégzése, a szorítóelemek könnyebbététele érdekében az 1 bevágások töve környezetében a 4i, 42, 43 lemezszakaszok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 63 65 2
