181719. lajstromszámú szabadalom • Készülék együtt szerelendő- vállban végződő csapos, illetve furatos tárcsajellegű- alkatrészek (pl.fejescsavar-alátét) szerelési kölcsönös helyzetbe való összevezetésére
furatos tárcsajellegű alkatrész a vállas-csapos alkatrész vállának simul; e célkészüléknél a találmány szerint alkalmazunk két csigavonalú terelőpályát, melyek legalább egyike az alkatrész(ek)t tartalmazó rezgőtartállyal együttműködik és a két terelőpályát úgy rendezzük el egymáshoz viszonyítva, hogy legalább az első terelőpálya kezdőszakasza emelkedő csigavonalú és zárószakasza süllyedő csigavonalú oly módon, hogy az első terelőpálya zárószakaszának vége a második terelőpályának az első terelőpálya alatt elrendezett szakasza felé tart, az első terelőpálya zárószakasza mentén a két terelőpálya tengelyei - vízszintes síkba vetítve - fedik egymást és az első terelőpálya végénél a két terelőpálya felszínei közötti függőleges távolság kisebb, mint a vállas-csapos alkatrész csaphossza, míg mindkét terelőpályának a zárószakaszt magában foglaló részében átmenő horony van kialakítva, melynek szélessége meghaladja a vállas-csapos alkatrész csapátmérőjét, de kisebb, mint a váll átmérője, illetve legkisebb átlója, a második terelőpályát pedig a tárcsajellegű alkatrész átmérőjét, illetve legnagyobb átlóját meghaladó szélességben oldalfalak határolják. Találmányunkat részletesebben előnyös kiviteli alakok kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra egy példaképpeni kiviteli alaknak a lényeges jellemzőire korlátozott axonometrikus ábráját mutatja, a 2. ábra a második terelőpálya csatlakozását szemlélteti további adagolószerkezethez, a 3. és a 4. ábrák a második terelőpálya olyan kiviteli alakjainak sajátosságait szemléltetik, melyeknél az összevezetés eleget tesz járulékos feltételeknek is. Az 1. ábrán látható, hogy a példakénti kivitelnél a rezgetőenergiát szolgáltató ún. 1 hajtóművel kapcsolt 2 rezgőtartályt fenéklap és hengeres oldalfal alkotja. Az első 3 terelőpályának az 1. ábrán nem látható kezdőszakasza és annak további 14 szakasza az oldalfal belső palástja mentén van emelkedő csigavonalú pálya mentén elrendezve, a kezdőszakasz nem látható része belóg a 2 rezgőtartály fenekére, majd a csigavonal a 2 rezgőtartály oldalfala felett kilépve az oldalfal külső palástjához illeszkedve folytatódik, de most már süllyedő csigavonalként és a süllyedő csigavonal mentén haladó szakasz képezi a csigavonal tengelyű első 3 terelőpálya 7 zárószakaszát. Ennek a 7 zárószakasznak a vége a második S tere lő pályának az első 3 terelőpálya alatt elrendezett szakasza felé tart. Az első 3 terelőpálya 7 zárószakasza mentén a két 3 és 5 terelőpálya tengelyei — vízszintes síkba terítve — fedik egymást. Az első 3 terelőpálya végénél a két 3 és 5 terelőpálya felszínei közötti függőleges távolság kisebb, mint a vállas-csapos alkatrész csaphossza. Mindkét 3 és 5 terelőpályának a 7, illetve 13 zárószakaszt magában foglaló részében átmenő horony van kialakítva, melynek szélessége meghaladja a vállas-csapos alkatrész csapátmérőjét, de kisebb, mint a váll átmérje, illetve legkisebb átlója. Legkisebb átlón a nem kör alakú tárcsás alkatrész azon szélességi méretét értjük, mely a lap középpontján átmenő legkisebb szélesség, pl. hatszögletű csavar fejénél a hat- 2 szög szembenfekvő lapjai közötti távolság. A második S terelőpályát a tárcsajellegű alkatrész átmérőjét illetve (hasonlóan értelmezett), legnagyobb átlóját meghaladó szélességben oldalfalak határolják. A fentiekben leírt elrendezés, ületve kialakítás alkalmas arra, hogy a rendezni kívánt alkatrészeket az összevezetési művelethez megfelelő helyzetbe hozzák és csak azokat az alkatrészeket engedjék továbbhaladni a 3 és 5 terelőpályákon, melyek a 3 és 5 terelőpályák adott szakaszában fennálló rendezettségi követelményeket kielégítik. A rezgőmozgás hatására a 2 rezgőtartály alján levő alkatrészek — csavarok és alátétek — egyrésze véletlenszerű mozgások keretében fokozatosan ráterelődik az első 3 terelőpálya kezdőszakaszára, s onnan a rezgetés hatására felfelé halad. A példakénti kivitelnél az első 3 terelőpálya közbenső szakaszában kialakított 4 nyíláshoz csatlakozik a 2 rezgőtartály oldalfalának külső palástjánál a második 5 terelőpálya kezdőszakasza. A 4 nyílás alakja úgy van megválasztva, hogy az alátéteket átbocsássa, de a csavarokat ne bocsássa át. A pályagörbület folytán a véletlenszerű mozgást előidéző energia alapvetően az oldalfal irányába mutató komponenst is tartalmaz, ezért az alátétek nagy valószínűséggel átjutnak a 4 nyíláson, ahol a második S terelőpálya oldalfala arra kényszeríti azokat, hogy a második 5 terelőpálya csigavonala mentén haladjanak tovább. A 4 nyílást követő 6 helynél az első 3 terelőpálya — a vállas-csapos alkatrész vállmenti súlyvonalát meghaladó, de a tárcsajellegű alkatrész lapmenti súlyvonalánál kisebb szélességűre — szűkül. Minthogy a mozgás továbbra is az oldalfal felé mutató erőkomponens által befolyásolt, a csavarok súlypontja a szűkülő támaszték felett marad, a csavarok tehát továbbhaladnak, nem esnek le. A 4 nyíláson át ki nem lépett alátétek viszont a szűkülő támasztéknál lebillennek, mert súlypontjuk a tartály belseje felé mutat, így visszaesnek a 2 rezgőtartályba és újra megkezdhetik későbbi időpontban a felfelé haladást. A szűkülésig a csavarok tetszőleges helyzetben haladhattak az első 3 terelőpályán, adott esetben a vállon felfekve, merőlegesen felálló csappal. A 6 hely környezetében ezért 15 terelőszerv van elrendezve, mely példánk szerint a 2 rezgőtartály oldalfalának belső palástjából befelé kiálló ütközőpecek. Ez a merőlegesen felálló csaprész felső szakaszánál lóg be a haladási pályába, így a fekvő csavarok alatta elhaladnak, az álló csavarokat viszont az ütközőpecek lefekteti. Ha öblösre készítjük az első 3 terelőpályát, a rezgőmozgás közben felfelé haladó csavarok csapjainak a vége a mélyedésbe fog besüllyedni, mely mélyedés gyakorlatilag a 3 terelőpálya szélességi felezőtengelye. Ebben a tengelyben alakítjuk ki az első 3 terelőpálya 7 zárószakaszában azt az átmenő hornyot, melynek szélessége meghaladja a vállas-csapos alkatrész csapátmérőjét, de kisebb, mint a váll átmérője, illetve legkisebb átlója. Amikor a csavar a 7 zárószakaszhoz ér, haladás közben mindenképpen bemerül a csap a horonyba és most már a csavarok fejének a csap felé mutató vállfelülete felfekszik a 3 terelőpályán. Ugyanakkor a második 5 terelőpályán továbbhaladnak a 4 nyíláson át abba becsúszott alátétek és folyamatosan érkeznek a második 5 terelőpálya 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
