181711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2,5-diamono-benzoesav származékok előállítására

11 181711 12 41. példa 2-Dietil-amino-etil-amino-5-nitro-benzoesàvamid 2,00 g (0,01 mól) 2-klór-5-nitro-benzoesavamid és 5,80 g (0,05 mól) dietil-amino-etil-amin elegyét 3 óra hosszat 100 °C-on tartjuk, a reakcióelegyet 100 ml vízzel kezeljük, a leváló kristályos anyagot szűrjük és szárítjuk. Hozam: 2,78 g (96%), op.' 128 °C. A vegyület sósavas sóját metanolos oldatból me­­tanolos sósavval csaphatjuk ki. Hozam: 97%, op.: 256 °C. 42. példa 2-Ciklohexil-amino-5-nitro-benzoesav-dietil--amino-etilamid 3,00 g (0,01 mól) 2-klór-5-nitro-benzoesav-dietil­­-amino-etil-amid és 4,9 g (TI,05 mól) ciklohexil-amin elegyét 3 óra hosszat 100 °C-on melegítjük. Az amin feleslegét vákuumban lepároljuk, a lepárlási maradé­kot 100 ml vízzel kezeljük, és a vizes oldatot etil­­-acetáttal kirázzuk. A megszárított etil-acetátos ol­datból metanolos sósav segítségével választjuk le a kívánt termék sósavas sóját. Hozam: 1,61 g (41%), op.: 205 °C. 43. példa 2-Ciklopropil-amino-5-nitro-benzoesav­-metilészter 2,22 g (0,01 mól) 2-ciklopropil-amino-5-nitro­­-benzoesav, 2 csepp piridin és 50 ml diklór-etán ele­gyét 1,78 g (0,015 mól) tionilklorid 2 ml diklór-etá­­nos oldatával kezeljük + 10 °C-ot meg nem haladé hőmérsékleten, majd a reakcióelegyet 30 percig for­raljuk, és utána szárazra pároljuk. A nyers 2-ciklo­­propil- amino-5-nitro-benzoesavkloridot + 10 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten 20 ml metanollal ke­zeljük, a keletkezett oldatot 1 óra hosszat forraljuk. A reakcióelegy szárazra párlása után kapott maradé­kot 100 ml kloroformban feloldjuk, az oldatot előbb 5%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonáttal, majd vízzel kirázzuk, szárítás után a kloroformos ol­datot szárazra pároljuk. A párlási maradékot meta­nolból átkristályosítjuk. Hozam: 1,85 g (79%), op.: 135 °C. 44. példa 2-Benzil-amino-5-nitro-benzoesavamid 2,26 g (0,01 mól) 2-benzil-amino-benzoesavami­­dot 10 ml tömény kénsavban szuszpendálunk, és 0 °C-t meg nem haladó hőmérsékleten 0,5 ml füstölgő salétromsav és 1 ml tömény kénsav ele­gyével kezeljük, majd 25 ml tört jégre öntjük. A vi­zes keveréket nátrium-karbonát segítségével semle­gesítjük, a kristályos terméket vizes etanolból átkris­tályosítjuk. Hozam: 1,55 g (57%), op.: 158 °C. 45. példa 2-Klór-5-nitro-benzoesav-ciklopropilamid „A” módszer 20,1 g (0,1 mól) 2-klór-5-nitro-benzoesav, 0,5 ml piridin, 20 g tionil-klorid és 80 ml diklór-etán ele­gyét 90 percig forraljuk, majd a reakcióelegyet szárazra pároljuk. 5,7 g (0,1 mól) ciklopropil-amint 65 ml diklór-etánban oldunk, és 10 g (0,1 mól) tri­­etil-amin jelenlétében, +10 °C-t meg nem haladó hőmérsékleten a fent készített nyers 2-klór-5-nitro­­-benzoesav-klorid 60 ml diklór-etános oldatával ke­zeljük. A reakcióelegyet 10 órán át szobahőmérsék­leten keveijük, majd szárazra pároljuk. A megszárí­tott kristályos anyagból vízzel kimossuk a trietil­­-amin sósavas sóját, és a nyers terméket etanolból átkristályosítjuk. Hozam: 19,5 g (81%), op.: 165 °C. „B” módszer 5,0 g (0,029 mól) 2-klór-benzoil-klorid, 1,65 g (0,029 mól) dklopropil-amin, 60 ml 20%-os nátron­lúg és 150 ml benzol elegyét 1 órán át szobahőmér­sékleten keveijük, a benzolos fázist híg sósavval sem­legesítjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A párlási maradékot 15 ml tömény kénsavban szusz­­pendáljuk, majd 0 °C-t meg nem haladó hőmérsék­leten 1 ml füstölgő salétromsav és 2 ml tömény kénsav elegyével kezeljük. A reakcióelegyet 1 napig szobahőmérsékleten keveijük, majd 40 ml tört jégre öntjük. A kristályos terméket etanolból átkristályo­sítjuk. Hozam: 3,6 g (52%). A termék olvadáspontja megegyezik az „A” módszer szerint készített termékével. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás I általános képletű új 2,5-diamino-ben­­zoesav-származékok, továbbá gyógyászatiig felhasz­nálható savaddíciós sóik előállítására — ahol R1 jelentése hidroxil-, 1-4 szénatomot tartalmazó alkoxi-csoport, továbbá —NHR4 csoport, ahol R4 jelentése hidrogénatom, 3-5 szénatomot tar­talmazó dkloalkil-, fenil-(l—4 szénatomszámú)­­-alkil- vagy di(l —4 szénatomszámú)-alkil-amino­­-(1—4 szénatomszámú)*alkil-amino-csoport lehet; R2 és R3 mindegyikének jelentése 1—4 szénatomot tartalmazó alkil-csoport lehet, továbbá R2 jelen­tése hidrogénatom is lehet, ez esetben R3 jelent­het 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-, 3—7 szénatomot tartalmazó cikloalkil-, fenil-csopor­­tot vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkil- vagy alkoxi-csoporttal egyszer helyettesített fenil-cso­­portot vagy di( 1 —4 szénatomszámú)-alkil-amino­­-(1—4 szénatomszámú)-alkilcsoportot; továbbá -NR2R3 együttesen morfolinogyűrűt is jelent­het, azzal a megkötéssel, hogy R1 jelentése ekkor csak hidroxil-csoporttól eltérő lehet — azzal jellemezve, hogy valamely II általános képletű vegyületet - ahol Rf, R2 és R3 jelentése a fenti -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents