181667. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egy primer közeg, pl. füstgáz, és egy áramló szekunder közeg pl. levegő közötti hőcsere biztosítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181667 Nemzetközi osztályozás: jffipBs» Bejelentés napja: 1979. V. 04. (DA-365) NSZO3 : F 24 D 5/00 Közzététel napja: 1982. XII. 28. { Szabadalmi Ta'r.1 ä/ ORSZÁGOS Megjelent: 1985. III. 30. 7 TOtAinnNfi. ^ TALÁLMÁNYI HIVATAL Dávid Ferenc okleveles gépészmérnök 50%, Kisbér, Illés Imre okleveles gépészmérnök 20%, Budapest, Juhász Dezső' technikus 15%, Pálfi Lajos géplakatos 15%, Kisbér Berendezés egy primer közeg, pl. füstgáz, és egy áramló szekunder közeg, pl. levegő, közötti hőcsere biztosítására 1 A találmány tárgyát olyan berendezés képezi, amely egy primer közeg és egy áramló szekunder közeg közötti hőcsere biztosítására szolgál, A primer közeg példaként füstgáz lehet, szekunder közeg gyanánt pedig általában levegő fordul elő. A találmány szerinti berendezés főleg olaj- vagy gáztüzelésű, levegőelőmelegítő berendezésként alkalmazható, de szóba jöhet a használata más természetű berendezésekkel kapcsolatban is. A találmány tárgyát képező berendezés különféle mezőgazdasági célt szolgáó épületekkel kapcsolatban fűtésre, hűtésre hasznosítható elsősorban, emellett azonban egyéb célokat is előnyösen szolgálhat, pl. szárításra is igen kedvezően alkalmazható. A találmány szerinti berendezés a hőátszármaztató berendezések olyan csoportjába tartozik, amelynél a primer közeg áramlási terének legalább egy szakaszát övezi a szekunder közeg áramlási tere. Az ilyen rendszerű berendezéseknél általában az a probléma, hogy a szekunder közeg - vagyis a külső térben áramló közeg — az áramlási terét határoló belső falat, a kisebb átmérőjű falat, nem teljes mennyiségében érinti, ezért a hőátadás az említett fal mentén, a szekunder közeg oldalán nem kielégítő. Ha a szóban forgó áramlási terek egymással koaxiális hengerekkel vannak határolva, akkor különösen belátható, hogy a külső térben — ami körgyűrű keresztmetszetű - a szekunder közeg kifelé szorul és így a belső fal mentén a szekunder közegnek csak egy hányada áramlik. 2 A vázolt elrendezésű hőátszármaztató berendezések javítását úgy kívánták biztosítani, hogy a szekunder közeg terébe, a belső faltól sugárirányban kifelé terjedő bordaszerű elemeket építettek be. Ezek 5 a bordák kétségtelenül hatásosak voltak a turbulencia biztosítása, fokozása és fenntartása tekintetében, ás ennek révén a hőátszármaztatást javították. Nem változtattak viszont azon a helyzeten, hogy a szekunder közeg nagy hányada nem került érintkezésbe 10 a belső fallal, vagy nem kellő mértékben tudott a belső fallal hőáíadó kapcsolatba jutni. Ismeretesek olyan megoldások, amelyek a szekunderközeg terébe helyezett, axiális irányú bordákat alkalmaznak s ezek segítségével mintegy a belső fal 15 felé kényszerítik a szekunder közeget. Ilyen szerkezeti kialakítás ismerhető meg a 164 626 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból. Ezek a megoldások jelentős áramlási veszteséget képeznek s csak kismértékben lehet általuk javítani a hőátszármazta- 20 tás hatásosságát. A témakörben járatos szakemberek előtt közismert, hogy a hőátadási tényező a hőcserélő berendezésekben főleg az áramlási viszonyok révén befolyásolható. Különösen a gázok szilárd fal menti áram- 25 lási tulajdonságait kell kiemelni, mint a hőátadási tényező szempontjából nagyjelentőségű körülményt. Általában az áramló gáz turbulenciájára, vagy a turbulencia fokozására törekednek a hőcserélő berendezések tervezői és üzemeltetői, mert a turbulencia 30 mintegy fokmérője a hőátadási tényezőnek. 181667
