181666. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagként alkalmazott alfa-(4-)3',5'-dihalogén-piridil-2'-oxi(-fenoxi)-propionsavak telítetlen észtereinek előállítására

23 181666 24 vezőbb szelektivitásukkal is kitűnnek gyomnövények teljes irtásánál 0,5 kg/ha hatóanyagfelhasználás mel­lett. őszi búzát, amelyet októberben vetettünk, márci­usban, amikor az a 2—3 leveles fejlődési állapotot el- 5 érte, és 1-5 leveles fejlődési állapotban levő Avena fatua-val volt fertőzve, vizes hatóanyagkészítmények­kel permeteztünk meg felülről. A kezelés után 37 nappal a B összehasonlító ve­­gyület már 0,5 kg/ha esetén 50%-os károsodást oko- 10 zott a búzánál, 0,75 1 és 1,5 kg/ha hatóanyagfel­használásnál pedig 70%-ban károsították a búzát, ugyanakkor az Avena fatua-t 100%-ban irtották. Az A összehasonlító vegyület kevésbé volt fitotoxikus (20%-os károsodást okozott búzánál 0,5-1,5 kg/ha 15 hatóanyagfelhasználás esetén), nem mutatott azon­ban kielégítő hatást Avena fatua ellen (csak 30%-os hatás volt elérhető 0,5 kg/ha-nál és 80%-os hatás 1,5 kg/ha-nál). Az (I) általános képletű 1, 2. és 21. számú vegyü- 20 letek ennél jobb összképet mutattak, de az 1. számú vegyület minden koncentrációban 20—50%-ban káro­sította a búzát, a 2. számú vegyület 0,5 kg/ha és 0,75 kg/ha felhasználás esetén a búzát egyáltalán nem károsította, gyomirtó hatása pedig 90%-os volt, 25 és a 21. számú vegyület például 1 kg/ha felhasználás­nál szintén nem károsította a búzát, az Avena fa­­tura-ra kifejtett hatása pedig 100%-os volt. Ugyancsak jó hatást értünk el tavaszi búzánál (Olaf) is. Az elvetés után 1 hónappal végeztük a 30 poszt-emergens permetezést, amikor az Avena fatua már 3-3 leveles állapotban volt. A hatóanyagot tartalmazó szerek alkalmazása után 15 nappal a következő eredményeket kaptuk: a B összehasonlító vegyület 0,5, 0,75 és 1 kg/ha 35 anyagfelhasználás esetén 30—70%-ban károsította a búzát, a gyomirtó hatás 60-90%-os volt; az A ve­gyület az említett koncentrációtartományban egyál­talán nem károsította a búzát, de csak 30—50%-os hatást tanúsított. 40 Ezzel szemben a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaiként használt 1, 2 és 21. számú vegyületek a fenti 0,5, 0,75 és 1 kg/ha anyag­felhasználás esetén egyáltalán nem károsították a búzát, míg a gyomirtó hatásuk 70—90%-os volt *5 Az előzőekből látható, hogy az 1, 2. és 21. számú vegyületeket hatóanyagként tartalmazó sze­reknél az említett, Avena fatua-val elgyomosított ga­bonakultúrákban a szabadföldi kísérletek során leg­alább egy olyan felhasználási dózist lehet találni, 50 amelynél a szerek a lehető legkisebb gabonakárosító hatást okoznak, amely az összehasonlításul szolgáló vegyületek egyikénél sem állapítható meg. Ezek min­den egyes választható adagnál vagy csak csekély gyomirtó hatást mutatnak vagy fitotoxikusak a ga- 55 bonára. Szabadalmi igénypontok: 60 1. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1-95 súly%-ban valamely (I) általá­nos képletű telítetlen 4-(3’,5’-dihalogén-piridil-2’­­-oxij-o-fenoxi-propionsav- vagy -propiontiolsav-ész­­tert - ahol a képletben 65 Hal X R egymástól függetlenül klór- vagy bróm­­atom, oxigén-, vagy kén atom, és valamely — adott esetben halogén atom­mal legfeljebb kétszeresen helyettesített 3-6 szén atomos alifás, legalább egy ket­tős- és/vagy hármaskötéssel rendelkező csoport, etinilcsoporttal egyszeresen he­lyettesített 5—6 szénatomos cikloalkücso­­port, ciano-(l—4 szénatomos alkil)-cso­­port, vagy abban az esetben, ha X oxigén­atom, R jelenthet egy —N=C /R "•R 1 2 csopor­tot is, amely képletben K1 jelentése 1—4 szén atomos alkil- vagy fenü­­csoport, R2 1-4 szénatomos alkil- vagy cianocsoport, R1 és R2 együtt tetra- vagy pentametiléncsoportot alkot -és szilárd hordozóanyagok, előnyösen kaolin és kréta, folyékony oldó- és hígítószerek, előnyösen ciklohexanon és xilol és felületaktív szerek, elő­nyösen nátrium-dibutil-naftalinszulfortát, oleil-metü­­-taurid-nátriumsó és naftalinszulfonsav-fenolszulfon­­sav-formaldehid-kondenzátum közül legalább egyet tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű telítetlen észtert tartal­maz, ahol Hal egy-egy klóratomot jelent. 3. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű telítetlen észtert tartal­maz, ahol R adott esetben halogénezett egy hármas­kötést tartalmazó 3—6 szén atomos alifás csoportot jelent. 4. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű telítetlen észtert tartal­maz, ahol R valamely helyettesítetlen 3—6 szénato­mos alkenilcsoportot képvisel és X kénatomot je­lent. 5. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R egy klórozott 3-6 szénatomos alkenilcsopor­tot jelent. 6. Az 1, igénypont szerinti herbicid készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R ciano-(l—4 szénatomos)-alkilcsoportot képvi­sel. 7. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, /Rí ahol X oxigénatomot jelent és R—N=C^ csoport, R2 ahol R1 és R2 az 1. igénypontban megadott. 8. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként a (2) képletű a-[4-(3’,5’-diklór-piridil-2’-oxi)-fenoxi]­­propionsav-propargil-észtert tartalmazza. 12

Next

/
Thumbnails
Contents