181665. lajstromszámú szabadalom • Fokozott növekedésserkentő és rovarírtó hatású, karlofurán-tartalmú növényvédőszer készítmény
3 181665 4 jól láthatóan vastagabb szárat és nagyobb lombleveleket fejlesztettek. Ezzel párhuzamosan megfigyeltük, hogy a találmány szerinti készítménnyel végzett kezelés hatására a paradicsom tesztnövények, valamint szabadföldön s a kukorica, a búza, dohány, cukorrépa növények leveleinek klorofill szintje megnőtt, ami a levelek vizuálisan is jól érzékelhető zöldebb színében nyilvánult meg. Nem volt várható, hogy a hordozó hatására a karbofurán hatóanyag gyökémövekedésre gyakorolt io hatása is fokozódik, ami a tesztnövények dúsabb, elágazóbb, hosszabb gyökérzetében, valamint a hajszálgyökerek képződésének megnövekedésében jelentkezett. I. Növekedésserkentő hatás vizsgálata: 1. A találmányunk szerinti készítmények paradicsom magvakra gyakorolt hatását az 1. példa szerint 20 előállított kompozíció hatásával szemléltetjük. összehasonlító kísérleteket a) karbofurán telített vizes oldatával, illetve b) ismert karbofurán-tartalmú készítménnyel 25 (FURADANr 10 G) végeztük. Kontrollként a kezeletlen növények szolgálták. A biológiai kísérletek módszere a következő volt: 228 cm2 felületű tenyészedényekben - minden kísérletsorozat esetében más helyről származó — vályogos kerti talajt töltöttünk 5 cm magasságig. Erre helyeztük a „Harrow” fajtájú paradicsom magvakat. A kísérletekben szereplő anyagokat teljes felületre, közvetlenül a magvakra juttattuk az alábbi módon: a) A granulátumokat (1. példa szerinti készítmény, illetve FURADANR 10G) 3 cm3 tisztára mosott folyami homokkal homogenizálva egyenletesen a tenyészedények felületére szórtuk. b) Tiszta hatóanyaggal végzett kezelés esetében a teljes felületet 700 ppm koncentrációjú karbofurán telített vizes oldattal, pipetta segítségével öntöztük be. A magvakat ezután 50 cm3 (228 cm2 mennyiségű 1—3 mm átmérőjű, szitán elválasztott) aprómorzsás földdel takartuk. A kísérlet ideje alatt az átlagos levegőhőmérséklet 18-25 °C volt, a levegő relatív páratartalma 60-90%. 28, illetve 35 nap elteltével 25-25 növény súlyát mértük, és számtani átlagukat számítottuk. A kísérleteket 6 ismétléssel végeztük. Az eredmények 6 x 25 = 150 mérés átlagát jelentik. Az eredményeket az I. táblázatban foglaltuk össze. I. táblázat A találmány szerinti „A” készítmény, valamint összehasonlító készítmények hatása Harrow-fajtájú paradicsomcsíranövények súlyára Felhasznált mennyiség A csíranövény súlya A csíranövény súlya a karbo- a kezelés utáni kezelés utáni Készítmény készítmény furánra számolva kg/ha 8. napon 35. napon kg/ha g %-os eltérés (kontrolihoz) g %-os eltérés (kontrolihoz) Az 1. példa szerint előállított „A” készítmény 20 2 5,61 +32 8,39 +42 FURADANr 10 G 20 2 4,58 + 8 6,50 + 10 Karbofurán telített vizes oldata 2 5,46 +28 7,05 +19 Kezeletlen KONTROLL — — 4,24 0 5,90 + 0 Találmányunk szerinti „A” készítmény hatására 55 — mint az az I. táblázatból látható - jelentősen növekedett a csíranövények súlya, nemcsak a kezeletlen kontroli-növényekhez és a karbofuránoldattal kezelt növényekhez képest, hanem — és ez még lényegesebb — a forgalomban levő ismert karbofu- 60 rán-tartalmu készítményekhez, az FMC-Niagara FURÁD ANr 10 G készítményéhez képest. Sőt, az utóbbi, kvarc-hordozót tartalmazó készítményhez képest a találmányunk szerinti készítmény növekedésserkentő hatása még nagyobb 65 különbséget mutat, mint a karbofurántartalmú vizes oldathoz képest. 2. Különböző szerves, hidrolizált, illetve nem hidrolizált hordozójú, karbofurán hatóanyagú granulátumok hatása a kukorica cárázására és növekedésére A kísérlet leírása: Szabadföldön, talajlakó károátóktól (Elateridae, Melodontidae) és cárakori kártevőktől (Tanymecus dilaticoliis) izolált környezetben 140 cm hosszú, 2
