181660. lajstromszámú szabadalom • Több előregyártott vasbeton födémelemből álló utófeszített födémmező födémszerkezetek céljára, továbbá eljárás a födémelemek, valamint födémmezők előállítására
5 181660 6 ábra szerinti, négy elemből készített födémmező bemutatása olyan rendszer esetében, amely két irányban többtámaszú, és pillérsíkokban is (ismert eljárással alakított) többtámaszú kiváltós rendszer része. Rátérve a rajzok részletesebb ismertetésére, az 1., a 3. és 14. ábrán födémelemekből kialakított födémmezőket látunk. Az 1. ábrán levő 1 födémelemekben nyitott 2 csatornák vannak kialakítva, amelyeket függőlegesen hosszúkás 7 lyukakkal áttört 3 bordák hidalnak át, ezek különösen a 8. ábrán bemutatott C—C metszetben láthatók. Ezen áthidaló 3 bordák következtében az 1 födémelem összefüggő egészet képez, és szokványos módon vasbeton födémelemként előregyártható. A födémmező képzése céljából az 1. ábra szerinti példában két darab 1 födémelemet, míg a 3. ábra szerinti példában három darab 8 födémelemet helyezünk 4 csatlakozási hézaggal egymás mellé. Ezen csatlakozási hézagokat gyorsan kötő kiöntő anyaggal — például poliuretánnal vagy epoxi műgyantával stb. — kiöntjük, úgy, hogy itt a szokványostól eltérő módon, szárazillesztés helyett a födémelemek között nedves illesztést alkalmazunk. Természetesen ez a művelet a födémelemek kisegítő tartószerkezetre helyezésével, alkalmazásuk helyén történik, majd a kötőanyag szilárdulása után a födémelemeknek egy vonalba eső 2 csatornáiban levő 3 bordák lyukain keresztül — mindenfajta kábelcsatorna-cső mellőzésével — vezetjük folyamatosan, megszakításmentesen az 5 kábeleket vízszintes síkban törésmentesen, majd a megfelelő számú — egy-egy födémmező kialakításához szükséges — födémelemen való átvezetés után a kábeleket megfeszítjük, és amennyiben azokat a födémelemek felső övében vezetjük, alkalmas szerkezet felhasználásával a csatlakozási helyeket lefeszítéssel külpontosítjuk. Alsó övben való vezetés esetén a külpontosítást a megtámasztási helyen való felfelé feszítéssel végezzük. Ezen művelet befejeztével a 6 külpontosított kábeleket ideiglenes kihorgonyzással rögzítjük, majd a csatornákat kibetonozzuk, amivel a kábelek megfelelő vonal szerinti vezetését tartósan és véglegesen biztosítjuk, ugyanakkor korrózió ellen is védjük. A 2. ábrán, amely a 1. ábra szerinti A—A metszetet mutatja, jól látható a 2 csatorna hosszmetszete, amelyben a 3 bordák metszetben láthatók, és bennük a 7 lyukak. Feltüntettük továbbá a felső övben szaggatott vonallal az 5 kábelt, amelyet azután a 4 csatlakozási hézag környezetében lefeszítéssel külpontosítottunk, amint ezt a teljes vonallal kihúzott és most már külpontosított 6 kábel szemlélteti. Az 1. ábra B részlete nagyobb léptékben a 6. ábrán látható, ahol példaképpen alulbordás födémelemekből levő födémmező részét tüntetjük fel, de természetesen adott esetben tömör betonból készült födémelemek is alkalmazhatók, amint ez a 8. ábrán látható, amely az 1. ábra szerinti C—C metszetet szemlélteti. A 8. ábra szerinti C—C metszeten a 7 lyuk felső övében vezetett 5 kábelt is bejelöltük, míg egy nyíllal jelöltük a lefeszítéssel külpontosított 6 kábel helyzetét, amit a 9 lefeszítési helyen elfoglal. A 3. ábrán látható három darab 8 födémelemből álló födémmező lényegileg nem különbözik az 1. ábrán látható két darab 1 födémelemből álló födémmezőtől. A találmány szerinti megoldás különlegességét azonban jól szemlélteti az F—F metszet, amelyet a 4. ábra mutat. Az ismert megoldásoknál a födémelemekbe már eleve bebetonozott kábelcsatorna csövek ugyanis íveltek és így a bennük vezetett kábelekkel legfeljebb két födémelemet lehet egymással úgy összekötni, hogy az födémmezőt alkosson. Ezen túlmenően ugyanis a kábeleket meg kell szakítani, és ki kell horgonyozni. Ezzel szemben a találmány szerinti megoldásnál, amint ezt a 4. ábra világosan mutatja, tetszőleges hosszon keresztül egyenesen tudjuk vezetni a nyitott csatornában az 5 kábelt és a szükséges 9 lefeszítési helyeken minden további nélkül tudjuk a megfeszített kábelt a nyitott csatornában külpontosítani, amint ezt az 5. ábrán látható E—E metszet, valamint a 9. ábra G—G metszete szemlélteti. Egyébként a 8. és 9. ábra mindössze annyiban különbözik egymástól, hogy a 8. ábrán tömör, a 9. ábrán pedig alulbordás födémelemet alkalmaztunk. A 10. ábra a 4. ábra D részletét szemlélteti nagyobb léptékben, ahol jól látható a 3 borda 7 lyukában először elhelyezett szaggatott vonallal jelzett 5 kábel, amely külpontosítás után a 6 kábelként a megfelelő irányban helyezkedik el ; ezt a helyzetet rögzítjük kibetonozással, mint azt a 11, ábra szemlélteti. / ■ Amint már említettük, a 14. ábra szerinti födémmezőben például olyan 14 födémelemeket alkalmazhatunk, amelyeknél a csatornák, valamint a kazetták alja vékony 17 kéregbeton réteggel van takarva, amint ez a 15. ábrán bemutatott H—H metszeten és a 16. ábrán levő I—I metszeten jól látható. A 17 kéregbeton réteg egyenletes mennyezetsíkot alkot, és a csatornák kibetonozásánál, miután a kábelek megfelelő elhelyezése és külpontosítása megtörtént, fölöslegessé teszi a csatorna alsó zsaluzását, úgy, hogy a kibetonozást a 13. ábra szerint egyszerűen el tudjuk végezni. A 7. ábra a 14. ábrán feltüntetett J részletet mutatja nagyobb léptékben, míg a 12. ábra a K—K metszetet szemlélteti. Ez utóbbi a korábbiak alapján további magyarázat nélkül is érthető. Az 1. és 3. ábrán a 4 csatlakozási hézagokat a födémelemek között egyenletesen végigfutó hézagokként tüntettük fel. A kábel jó feszítésének biztosítására azonban előnyösebb, ha ezen szűk 18 hézagok — amint a 14. ábra mutatja — csak az egymáshoz csatlakozó 2 csatornák, ilk egymást keresztező 21 csatornák csatlakozó végeinek környezetében vannak kiképezve, amelyeket a födémelemek szélén kialakított kiemelkedések alkotnak, míg a közbenső részeken szélesebb 19 csatornák vannak kialakítva, amint ezt ugyancsak a 14. ábrán láthatjuk. Természetesen egy-egy födémelem megfelelő csatlakozó oldala mentén, amennyiben csak egy csatorna van és így annak a környezetében csak egy kiemelkedés található a szűkebb 18 hézag biztosítására, a födémmező szélén legalább még egy kiemelkedést kell előállítanunk, hogy a feszítésnél a két födémelem megfelelő csatlakozását, és ezen keresztül a feszítésből fellépő nyomóerők felvételét biztosítsuk, illetve elmozdulását ki tudjuk zárni. Ilyen kialakítás mellett a keskenyebb 18 hézagokat öntjük csak ki a kábelek behelyezése és feszítése előtt a gyorsan kötő kiöntőanyaggal, majd miután a kábelek feszítését és külpontosítását elvégeztük, az elemek közötti 19 csatornákat kibetonozzuk. Míg az 1. és 3. ábrán bemutatott 1 és 8 födémelemek két-két egyirányú 2 csatornát tartalmaznak — de lehetne csak egy 2 csatorna is — a 14. ábrán bemutatott 14 födémelemek mindegyikénél két egymást keresztező 21 csatornát alakítottunk ki, és így a kábelek is keresztezni fogják egymást a födémmezőben. A 15. ábrán a 14. ábra szerinti H—H metszetben, amely egy csatorna metszete, látható, hogy a két kábel hogyan keresztezheti egymást. Egyébként a 14. ábra szemlélteti a födémmező 11 pillérhez való szokványos csatlakoztatását, ahol a 12 támasz5 10 15 20 25 30 35 40 45 '50 55 60 65 3
