181650. lajstromszámú szabadalom • Szeparálószer texturált sziliciumacél szalagok hőkezelésére

7 181650 8 e) 5,6 súly% ritkaföldfém-oxid, a maradék MgO 0 7,0 súly% ritkaföldfém-oxid, a maradék MgO g) 10 súly% ritkaföldfém-oxid, a maradék MgO h) 20 súly% ritkaföldfém-oxid, a maradék MgO i) 0,4 súly% ritkaföldfém-oxid, a maradék MgO. Az alkalmazott szeparálószer mennyisége 6 és 8 g/m2 között volt, a bevonat vastagsága általában 1—3 p. Az ismertetett szeparálószereket kétféle kivitelben alkalmaztuk. Az első megoldásnál 325-ös szita szemnyílásnál kisebb szem­csenagyságú anyagot használtunk fel (ezt a következő táblá­zatban 1-es indexszel jelöljük), a második megoldásnál pedig 140-es és 270-es szita szemnyílás közötti szemcsenagyságú anyagot vittünk fel (ezt a táblázatban 2-es indexszel jelöl­tük). Ennek megfelelően az a, jelölés azt jelenti, hogy a szepará­lószer 0,8 súly% ritkaföldfém-oxidot tartalmaz, és a mara­dék magnéziumoxid, a ritkaföldfémoxidok szemcsenagysága pedig kisebb, mint a 325-ös szita szemnyílás. Az a2 jelölés ugyanakkor azt jelöli, hogy azonos összetételű szeparáló­szerben a ritkaföldfém-oxidok szemcsenagysága a 140-es és a 270-es szita szemnyílások között van. 5 A szeparálószerrel történő bevonás után valamennyi sza­lagot feszültségnövelő és szigetelő keverékkel vontuk be, majd a hagyományos végső lágyító hőkezelésnek vetettük alá őket. A hőkezelt szalagok legfontosabb jellemzőit a 2. táblázat- 10 ban tüntetjük föl. A táblázatban szereplő Franklin-féle ellen­álláseloszlást az ASTM A 344—6C T szabvány szerint mér­tük. A tapadóképesség, illetve az adhézió mértékét a már ismertetett módon vizsgáltuk, azaz a bevonattal ellátott sza­lagot hengeres rúd körül 180°-kal meghajlítottuk, és a tapa- 15 dóképesség mértékeként azt az átmérőt tüntettük fel, amely­nél még a bevonat nem károsodott. A felhasznált szalagok vastagsága 0,3 mm volt. 2. táblázat Mióta Üvegfilm vastagsága <l»> Végső vastagság' a ré­­teggel együtt 00 EIlenálláseloszÍás(%) Tapadás (mm) Perméabilités Vasveszteség (W/kp) 0—39,9/cmJ 40—99,4/cm1 100—999/cm1 1000/cm2 «1 0,4 1,5 2 48 50 _ 23 1900 1,11 3,0 — 25 60 15 18 1,08 a 2 egyenlőtlen 2,1 80 20 — — >35 1890 1,16 3,1 75 25 — — 1,15 b, 0,4 1,6 — 40 50 10 18 1913 1,09 2,9 — 15 40 45 14 1,05 b2 egyenlőtlen 2,0 70 30 — — >35 1905 1,16 3,5 70 20 10 — 1,16 e1 0,5 1,6 — 8 60 32 12 1915 1,09 3,0 — 4 40 56 <10 1,05 e2 egyenlőtlen 2,8 10 50 40 — 20 1905 1,13 3,8 — 55 45 — 20 1,13 dt 0,4 1,7 — 8 50 42 10 1917 1,08 3,1 — 4 35 61 <10 1,04 d2 0,4 -1,7 — 25 65 10 15 1910 1,09 3,3 — 10 60 30 13 1,06 «1 0,5 1,9 — 10 40 50 <10 1910 1,10 3,1 — 9 45 47 <10 1,06 c2 0,5 2,0 — 20 50 30 12 1908 1,10 3,1 — 18 45 37 15 1,08 f, 0,7 2,1 — 5 50 45 15 1906 1,10 3,6 — — 50 50 12 1,08 f2 0,7 2,1 — 10 60 30 14 1910 1,08 3,5 — 10 50 40 14 1,06 8i 1,1 2,5 — 40 60 — 16 1900 1,12 3,8 — 40 50 10 13 1,10 g2 0,6 1,9 — 5 50 45 12 1913 1,07 3,6 — — 65 35 12 1,05 h, 1,8 3,1 15 35 50 — 20 1890 1,16 4,2 — 35 60 5 15 1,10 h2 0,7 2,1 — — 60 40 12 1910 1,09 3,6 — — 55 45 12 1,07 szabálytalan 1,3 30 45 25 — >35 1880 1,17 3,2 20 20 60 — 30 1,17 Az elmondottakat összefoglalva a találmány szerinti sze- 60 parálószer alkalmazása az alábbi előnyökkel jár. A szeparálószerrel hőkezelt szalagok felületén gyakorlati­lag eltűnnek a felületi hibák, és a sima felület következtében a magnetostrikciós értékek jóval egyenletesebbek, a mágne­­sezési görbék pedig kedvezőbbek. A találmány szerinti szeparálószer alkalmazásakor jelen­tős mértékben lerövidíthető a hőkezelendő anyagoknak a lágyító csúcshőmérsékleten történő lágyítási ideje. Bizonyos elektromágneses alkalmazási területeken fel­használt szalagok esetén kiküszöbölhető a járulékos szigete- 65 lő és feszültségnövelő üvegréteg alkalmazása, amivel a tech­: 4

Next

/
Thumbnails
Contents