181646. lajstromszámú szabadalom • Acetanilid hatóanyagot és diklór-acetamid antidotumot tartalmazó gyomírtószer
181646 10 20 sr. N,N-diallil-diklór-acetamidot feloldunk 80 sr. xilol, 8—10 mól etilén-oxid és 1 mól olajsav-N-monoetanol-amid 10 súly résznyi addíciós terméke, 5 sr. dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsó, valamint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 3 súlyrésznyi addíciós terméke elegyében. Az oldatot vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva 0,02 s% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. A találmány szerinti gyomirtószerrel növényházi és szabadföldi vizsgálatokat végeztünk és megállapítottuk, hogy az új szer az acetanilideket tartalmazó szerek haszonnövényeket károsító hatását csökkenti anélkül, hogy a gyomirtó hatásosság csökkenne. 9 11. példa I. Növényházi vizsgálatok 51 cm hosszúságú, 32 cm szélességű és 6 cm magasságú műanyag ládákba 6 pH-értékű és körülbelül 1,5% humusztartalmú agyagos homokot töltöttünk. Ebbe a talajba haszonnövényként sorokban kukoricát (Zea mays) sekélyen ültettünk. Gyomnövényként a talajba rendszertelenül kakaslábfüvet és ecsetpázsitot ültettünk. A sterilizálatlan talaj még életképes gyomnövény-magvakat is tartalmazott, és ezek is hozzájárultak a gyomnövény populációhoz. így sikerült egy haszonnövényekkel betelepített és gyomnövényekkel belepett szántóföld modellezése. A hatóanyagot és az antidotáló vegyületet külön-külön, valamint a megadott keverékek alakjában juttattuk ki. Ezeket az anyagokat vízben emulgeálva vagy szuszpendálva (7., illetve 11. példa) közvetlenül a vetés után és a vizsgálati növények kikelése előtt finom porlasztású porlasztóval a talaj felületére permeteztük. Néhány esetben a szert a haszonnövények elültetése előtt a talajba kevertük. Vetés és kezelés után a ládákat meglocsoltuk és a növények kikeléséig átlátszó műanyagfedővel lefedtük. Ezzel az intézkedéssel a növények egyenletes csírázását és fejlődését segítettük elő. A ládákat átlagosan 18—30 "C-on tartottuk. A növényházi vizsgálatokat addig folytattuk, amíg a kukorica 3—5 leveles lett. Ezután már nem volt várható, hogy a gyomirtószer károsodást idéz elő; ezt szabadföldi kísérletek is igazolták. A szer hatását 0-tól 100-ig teijedő skála alapján értékeltük. A 0 azt jelenti, hogy a növények rendesen kikeltek és fejlődtek, a kezeletlen kontrolihoz képest. A100 jelentése az, hogy a csírázás teljesen elmaradt, illetve a növények elpusztultak. Figyelembe kellett venni, hogy például a kukorica teljesen rendes körülmények között és kezelés nélkül néhány torz vagy törpe növésű egyede is előfordulhat. II. Szabadföldi vizsgálatok A szabadföldi vizsgálatokat 5—6 pH-értékű és 1—1,5% humusztartalmú agyagos homoktalajban és agyagban végeztük. A kikelés előtti kezelést közvetlenül a haszonnövények vetése után vagy legkésőbb 3 napon belül végeztük. A vegyes összetételű gyomnövény flóra természetes eredetű volt. Az eredményeket szemléltető táblázatban csak túlnyomó többségben szereplő képviselőiket említjük. A hatóanyagot és az antidotáló vegyületet, valamint keverékeiket vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk (7., illetve 11. példa) és kijuttatásuk motormeghajtású, traktorra szerelt parcellapermetezővel történt. Természetes csapadék elmaradása esetén mesterségesen öntöztünk, hogy a haszon- és gyomnövények fejlődését biztosítsuk. Mindegyik kísérlet több hónapig tartott, így a haszonnövényeknek a magtermésig való fejlődését nyomon követhettük. A szerek hatását szintén 0-tól 100-ig teijedő skála alapján értékeltük. III. Magvak csávázása Kukorica vetőmagvakat először N-propargil-N-(n-propil)-diklór-acetamid antidotummal kezeltünk oly módon, hogy a műanyag zsákokba helyezett magvakat 100 kgmagra számítva 25 g és 100 g mennyiségben, 150 g/liter antidotumot tartalmazó emulzió koncentrátumból készült, 0,5 kg magra vonatkoztatva 10 ml vízzel hígított szerrel együtt egy percig kézzel ráztunk. Ezután a magvakat 24 óra hosszat a lezárt műanyag zsákokban tartottuk, majd a magokat kiöntöttük és 2 napig szűrőpapíron szárítottuk. Szárítás után a magvakat elültettük a növényházi vizsgálatokhoz használt műanyag edényekbe, majd a talaj felületét — kikelés előtt —megpermeteztük az (I) hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerrel. Kontrollként antidotummal kezeletlen magokat is ültettünk. A kapott eredményeket a VII. táblázatban ismertetjük. Az eredmények igazolják az N-propargil-N-(n-propil)-diklór-acetamid antidotumnak a gyomirtószer fitotoxicitását csökkentő hatását. Eredmények A következő táblázatokban megadott kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az antidotáló hatású, (II) általános képletű diklór-acetamidokat az (I) általános képletű klór-acetanilideket tartalmazó szerekkel együtt alkalmazva utóbbiak haszonnövényeket károsító hatása csökken, illetve megszűnik. A haszonnövények sekély vetése és a gyomirtó hatás kifejtéséhez kedvezőbb feltételek következtében a gyomirtószerrel kiváltott károsodás növényházban jobban érvényesült, mint szabadföldön. Ennek következtében az antagonista vegyületek növényházi vizsgálata szigorúbb volt, mint szabadföldön. A vizsgált növények a következők voltak: Alopecurus myosuroides ecsetpázsit Chenopodium album fehér libatop Echinochloa crus galli kakaslábfű Zea mays kukorica II. táblázat A biológiai vizsgálatokban alkalmazott acetanilidek jelölése [(I) általános képlet, X klóratomot jelent] Jelölés A R R1 R3 (1) 1-pirazolil —ch3 —ch3 H (2) 1-pirazolil-c2h5 —ch3 H (3) 4-metil-l-pirazolil —ch3 —ch3 H (4) 4-metoxi-1 -pirazolil-c2h5 —ch3 H (5) 3-metil-l-pirazolil-c2h5 —ch3 H (6) 3,5-dimetil-l -pirazolil —ch3 —ch3 H (7) 1,2,4-triazolil —CHj —ch3 H (8) 4-klór-1-pirazolil —CHj —ch3 H (9) 1-pirazolil-CH3 —ch3 —ch3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
