181644. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként oximino-triazolil-etán-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
5 181644 a szokásos módon feldolgozzuk és tisztítjuk. Adott esetben előállítjuk a savaddíciós sót. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módja szerint célszerűen úgy járunk el, hogy az (V) általános képletű 1 -fenil-1 -oximino-2-(l ,2,4-triazol-1 -il)-etán-származékból indulunk ki, ezt valamilyen alkalmas, inert szerves oldószerben oldjuk és előnyösen alkálifém-hidriddel vagy alkálifém-amiddal reagáltatjuk, és így jutunk a (II) általános képletű oximino-etilát-származékhoz, amelyet izolálás nélkül azonnal továbbreagáltatunk a (III) általános képletű halogenid-származékkal. így egyetlen munkamenetben kapjuk az (I) általános képletű találmány szerinti hatóanyagot. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös foganatosítási módja szerint célszerűen úgy járunk el, hogy mind a (II) általános képletű oximino-etilát-származékok előállítását, mind a találmány szerinti reagálást a (III) általános képletű halogenid-származékkal kétfázisú rendszerben végezzük — például vizes nátrium- vagy kálium-hidroxid/toluol vagy metilén-klorid-rendszerekben — 0,1—1 mól fázis-transzferkatalizátor—például ammónium-vegyületek — hozzáadása közben. A (II) általános képletű oximino-etilát-származékok a szerves fázisban vagy a határfelületen képződnek és ezek reagálnak a szerves fázisban lévő (III) általános képletű halogenid-származékokkal. A találmány szerinti hatóanyagoknak erős fungitoxikus hatásuk van. A gombák irtásához szükséges koncentrációban nem károsítják a kultúrnövényeket. Éppen ezért alkalmazhatjuk e hatóanyagokat növényvédőszerekként a gombák irtására. A fungitoxikus készítményeket a növényvédelemben a Plasmodioromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes és Deuteromycetes irtására használjuk. A találmány szerinti hatóanyagoknak széles a hatásspektrumuk, ezért alkalmazhatók készítmények formájában azok ellen a parazita gombák ellen, amelyek a talaj feletti növényrészeket károsítják vagy a növényeket a talaj felől támadják meg, valamint a vetőmaggal átvihető kórokozókkal szemben. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítmények különösen hatásosak az olyan parazita gombák ellen, amelyek a talaj feletti növényrészeket károsítják. A találmány szerinti hatóanyagokat növényvédő készítményekként eredményesen használhatjuk a Venturia-fajták — például az almafarozsda kórokozójának (Fusicladium dendriticum) —, a Podosphaera-fajták — például a valódi lisztharmat kórokozójának (Podosphaera Ieucotricha) —, valamint a gabonamegbetegedések — például gabonalisztharmat és árpalisztharmat — irtására. Külön hangsúlyoznunk kell a találmány szerinti hatóanyagok részben szisztemikus hatását. így oly módon védhetjük a növényt a gombás fertőzés ellen, hogy a hatóanyagot tartalmazó készítményt a talajon és gyökéren keresztül juttatjuk a növény talaj feletti részeibe. Ha a találmány szerinti készítményeket vetőmag csávázószerként használjuk, úgy segítségükkel megszüntethetők a vetőmaggal átvihető gombás megbetegedések — például az árpa csíkos korhadása — azáltal, hogy a vetőmagvak felülete csíramentessé válik. De a találmány szerinti készítmények szisztemikusan is hatnak a vetőmagvak belsejében lévő gomba-kórokozókkal — például a búzaporüszöggel és az árpaporüszöggel — szemben. A vetőmagvak csávázása ezen túlmenően szisztemikus védőhatást eredményez a hajtások gombás fertőzésével — például liszthannattal — szemben. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítményeket alkalmazhatjuk a talaj, a vetőmag, valamint a talaj feletti növényrészek kezelésére egyaránt. A találmány szerinti hatóanyagokat ismert módon alakíthatjuk át a szokásos készítményekké — például oldatokká, emulziókká, spray-ekké, szuszpenziókká, porokká, porozószerekké, habokká, oldható porokká, granulátumokká, aeroszolokká, szuszpenziós-emulziós-koncentrátumokká, vetőmagporokká, hatóanyaggal impregnált természetes- és szintetikus anyagokká, finomkapszulákká, vetőmagok beágyazásával polimer anyagokba és bevonómasszákba —-, továbbá éghető anyagokat tartalmazó készítményekké —, például füstölő patronokká, -dobozokká, -spirálokká, és ULV (ultra-kis-térfogat)-hideg- és -meleg-köd készítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy elkeverjük a hatóanyagokat töltőanyagokkal—például folyékony oldószerekkel, cseppfolyósított hordozó- vagy töltőgázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal —, adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása mellett—például emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habzást előidéző szerek hozzáadásával. Ha töltőanyagként vizet használunk, úgy segédoldószereket — például szerves oldószereket — is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerekként a következőket használhatjuk: aromás szénhidrogéneket — például xilolt, toluolt, benzolt vagy alkil-naftalineket —; klórozott aromás vagy alifás szénhidrogéneket — például klór-benzolokat, klór-etiléneket vagy metilén-kloridot —; alifás szénhidrogéneket — például ciklohexánt vagy parafFineket, például kőolaj-frakciókat; alkoholokat — például butanolt vagy glikolt —, valamint ezen alkoholok étereit vagy észtereit; ketonokat — például acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexanont —; erősen poláros oldószereket—például dimetilformamidot, dimetil-szulfoxidot, valamint vizet —; cseppfolyósított töltő- vagy hordozógázok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gáz halmazállapotúak — például aeroszol-hajtógázok így diklór-difluor-metán vagy triklór-fluor-metán. Szilárd hordozóanyagok a természetes kőzetlisztek — például a kaolinok, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld —, a nagydiszperzitásfokú kovasavak, alumínium-oxid és a szilikátok, granulátumokhoz való szilárd hordozóanyagok: tört vagy frakcionált természetes kőzetek — például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit —, valamint szintetikus granulátumok szervetlen és szerves anyagokból — például fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricaszár és dohányszár. Emulgeáló és/vagy habzást előidéző szerek lehetnek a nem-ionos és anionos emulgeátorok — például a poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek —, poli(oxietilén)-zsíralkohol-éterek — például az alkil-aril-poli(glikoléter)-ek —, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, valamint a fehéije-hidrolizátumok. Diszpergálószerekként megemlítjük például a lignint, szulfitszennylúgokat és a metil-cellulózt. A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak még ragasztószereket — például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus porszerű, darabos vagy latexszerű polimereket, gumi arabicumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot. Ezenkívül tartalmazhatnak még szervetlen pigmenteket — például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket —, és szerves festékeket — például alizarin-, azo-fémftalocianinfestékeket —, és nyom-tápelemeket — például vasat, mangánt, bőrt, rezet, kobaltot, molibdént és cinket. A találmány szerinti készítmények általában 0,1—95 súly% — előnyösen 0,5—90 súly% — hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat a készítményekben 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
