181634. lajstromszámú szabadalom • Préselt hőcserélő
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG \ SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181034 jÉHél Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1978. II. 13. (HU—283) Közzététel napja: 1980. VIII. 28. NSZOj F 28 F 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI . ... HIVATAL ( -• -:r„ . ' • j Megjelent: 1985. XII. 31 V * ____ • V Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Forgó László gépészmérnök, Budapest Hűtőgépgyár, Jászberény László Károly gépészmérnök, Jászberény Pohl Oszkár gépészmérnök, Budapest Kovács Gyula gépészmérnök, Budapest Préselt 1 A találmány préselt hőcserélő, célszerűen alumínium bordás hőcserélő hatékonyságának növekvésére vonatkozik a turbulenciaképző apróbordák célszerű kiképzése útján. Ismeretesek olyan hőcserélők, amelyeknél a kisebb hőátadási tényezővel rendelkező oldalon megszakított bordákat, úgynevezett apróbordákat helyeznek el. Az apróbordák alatt olyan párhuzamos lemezcsíkokat kell érteni, amelyek az áramlási iránnyal párhuzamosan helyezkednek el. Ezeket a lemezcsíkokat úgy állítják elő, hogy a borda lemezét az áramlásra merőlegesen keskeny csíkokra osztják és minden második csíkot a borda eredeti síkjából — kopoltyúszerűen — kiemelik, vagy egyszerűen kivágással eltávolítják. A bordán keletkező ismétlődő megszakításokkal elkerülhető, hogy a borda mentén egy a hőátadást rontó, egyre vastagodó határréteg alakuljon ki. A megszakítás végén minden egyes bordacsíkon új határréteg alakul ki és így az átlagos höátadási tényező lényegesen nagyobb lesz, mint egyetlen síkborda esetében. Gazdaságos bordázat kialakítására végzett számítások egyértelműen azt eredményezik, hogy a bordákat lehetőleg vékonyra kell kialakítani, mert így azonos anyagmennyiség felhasználásával több hőátadó felület állítható elő. A borda vékonyításnak két körülmény szab határt: a borda hővezető képessége és szilárdsága. . Az eddig ily módon kialakított bordás hőcserélőknél a lemezvastagság kb. 0,5 mm körül mozgott. A bordás hőcserélő széleskörű alkalmazási területei köhőcserélő 2 zött különleges helyet jelentenek a száraz hűtőtornyok, úgynevezett légkondenzációs berendezések. A légkondenzációs berendezés leggyakoribb kiviteli formájánál a bordás hőcserélőn átáramló levegő mozgását természetes huzatú kűrtő- 5 vei, úgynevezett száraz hűtőtoronnyal biztosítják. A kürtőhatást közismerten az hozza létre, hogy a bordás hőcserélőn a levegő felmelegszik, fajsúlya a környezeti hideg levegőhöz képest megváltozik és a fajsúlykülönbség biztosítja a légmozgást. A légkondenzációs hűtőtornyok optimális kialaki- 10 tására végzett számítások azt a meglepő eredményt hozták, hogy a berendezés minimális összköltségét akkor kapjuk, ha a bordás hőcserélő intenzitását még a légellenállás növelése árán is fokozzuk. A bordás hőcserélő ugyanis a levegő áramlásának útjában ellenállást jelent, azonban ez az ellenállásnö- 15 vekedés kisebb hatvánnyal befolyásolja az összköltséget, mint a hőleadás növelés, így tehát a hőleadás növelését kell előmozdítani. A hőátadás növelését az említett megszakított bordákkal 20 és azok célszerű kialakításával lehet elérni. A találmány lényege, hogy a bevezetőben említett hővezetési és szilárdsági szempontokat a fokozott turbulenciaképzés igényével kell összeegyeztetni. Olyan megszakított bordákat kell kialakítani, amelyek megfelelő turbulenciát biztosítanak és vastagsá- 25 guk az eredeti lemezvastagság kétszeresét teszik ki. Ez úgy érhető el, hogy a borda kivágások során keletkező hulladékanyag megtakarításával az eddig kivágott lemezcsíkot a megmaradó lemezcsíkra 180°-kal visszahajlítjuk. így kétszeres falvastagságú apróbordákat kapunk, amelyek hővezető 30 képessége is kétszerese az egyedi bordának, szilárdsága is 181634
