181624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés SECAM tipusú szinsegédvivők frekvenciájának stablizálására
3 181634 4 nagyon érzékeny. Már kis relatív elhangolódás (pl. 10“J) is azzal jár, hogy a szűrő nem a kívánt harmonikust választja ki, ekkor pedig a színsegédvivő inkrementális elhangolódása 15 625 Hz-nyi, s ez egy nagyságrenddel meghaladja a megengedett elhangolás értékét. A technika állása szerinti színsegédvivő oszcillátor frekvencia stabilizáló áramkörét szemlélteti az la ábra. A frekvenciamodulált 108 és 109 oszcillátorok egy-egy bemenetére adják egyfelől a félképre vonatkoztatott sorfrekvenciás 102, illetve 104 indítójelet, másfelől a vörös, illetve kék színsegédjei pillanatértékét meghatározó színkülönbségi moduláló 103, illetve 105 jelet, s a 108, illetve 109 oszcillátorok kimenetein a megfelelő 114, illetve 115 színsegédjei jelenik meg. A sorfrekvenciás 101 ütemjelből az egyik 106 sokszorozó a 272. harmonikust (4250 kHz), a másik 107 sokszorozó a 282. harmonikust (4406 kHz) állítja elő. Ezeket 110, illetve 111 fázisdetektorban összehasonlítják a megfelelő — a sorkioltás tartamára modulálatlan színsegédvivővelés a frekvenciahibával arányos különbségi jelet analóg 112, illetve 113 tárolóban tárolják, így az nem csak a sorkioltás tartamára, de a teljes periódus tartamára szolgálhat AFC-jelként, mely a 108, illetve 109 oszcillátorok frekvenciameghatározó elemének munkapontját megfelelően korrigálja. Az lb ábrán látható a sorkioltás állapotában az Y jelet leképező 11 jelalak, a színkülönbségi 12 jel, a sokszorozókból származó kvarcpontosságú harmonikus 13 jel és a 108 vagy 109 oszcillátor kimenőjele három esetre, nevezetesen a frekvenciapontos 14a jel, a névlegesnél nagyobb frekvenciájú 14/3 jel és a névlegesnél kisebb frekvenciájú 14y jel. A 14/3 jelet a 13 jellel összehasonlítva pozitív +Aq> fázishibajelet kapunk, mely a 108 vagy 109 oszcillátor frekvenciameghatározó elemét csökkentő tendenciával vezérli, a 14 jelet a 13 jellel összehasonlítva negatív — Arp fázishibajelet kapunk, mely növekvő tendenciával vezérel. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kényes félharmonikusképzés mellőzhető és gyakorlati megvalósítás szempontjából kedvezőbb kapcsolási elrendezés alakítható ki olyan eljárás alkalmazása esetén, melynél a frekvenciahibából eredő fáziseltérést nem fázisdetektorral érzékeljük, hanem a színkülönbségi jelet szolgáltató áramkör oszcillátorának kimenőjeléből frekvenciaosztás útján olyan szubharmonikust állítunk elő, melynek félperiódusideje a — K +1 időegységnyi — sorkioltás időtartamát annyira megközelíti, hogy a félperiódusidő és a sorkioltás időtartama közötti különbség az időegységnél (pl. 1 /rs-nál) kisebb és minden sorkioltási ciklusban annak kezdőfázisától számított K időegység eltelte után egy időegységnyi tartamra képezzük a frekvenciaosztással nyert impulzusjel feszültségintegrálját és azt összehasonlítjuk — névleges frekvenciájú kimenőjel leosztásával egyező módon nyerhető feszültségintegrált reprezentáló — referenciajellel és az összehasonlítás eredményeként kapott különbségi jellel előjelhelyesen vezéreljük az oszcillátor frekvenciameghatározó szervét. A frekvenciaosztással nyert impulzusjel nyilvánvalóan fázisegyezésben van az oszcillátor leosztott kimenőjelével, félperiódusára pedig fennáll a T,-T0-cT2<T, egyenlőtlenség, ahol T, a sorkioltás időtartama, mely K + l időegység, T0 az időegység, pl. 1 fis, T2 a leosztással nyert impulzusjel félperiódusideje. A találmány szerinti eljárást részletesebben a foganatosítására szolgáló kapcsolási elrendezés ismertetése keretében szemléltetjük. A 2a ábrán egy oszcillátor frekvenciájának stabilizálását kiszolgáló láncot mutatunk, a 2b ábrán az la ábrán mutatott szerkezethez hasonló kialakítást, de a találmány szerinti stabilizáló lánc alkalmazásával. A találmány szerint is olyan 204 oszcillátort alkalmazunk, mely a sorfrekvenciához szinkronizált, célszerűen úgy, hogy arra sorfrekvenciás indító 202 impulzust és színkülönbségi moduláló 201 jelet kapcsolunk. A 211 kimenőjelből mim ellenőrző jelből leszármaztatott AFC jelet itt is analóg tároló 210 fokozat kimenetéről csatoljuk a 204 oszcillátor frekvenciameghatározó elemének vezérlő bemenetére, s a 204 oszcillátor kimenete és az analóg tároló 210 fokozat bemenete közé van itt is kapcsolva a rendelkező jelet szolgáltató jelfeldolgozó lánc. A találmány szerint e jelfeldolgozó láncot sorrendben frekvenciaosztó 205 fokozat, analóg kapcsoló 206 fokozat, integráló 207 fokozat és — 209 referenciaforrással csatolt — komparátor 208 fokozat alkotja. A frekvenciaosztó 205 fokozat bemenete a 204 oszcillátor kimenetével, a komparátor 208 fokozat kimenete az analóg tároló 210 fokozat bemenetével van csatolva. A csatolás kifejezéssel kívánjuk érzékeltetni, hogy e kimenetek és bemenetek közvetlenül is csatlakozhatnak egymásra, de közvetve is. Az analóg kapcsoló 206 fokozat működtető bemenetére szinkronizált, időegységnyi impulzust szolgáltató jelforrás csatlakozik. Célszerűen a berendezés szinkrongenerátorának megfelelő kimenete csatlakoztatható közvetlenül a működtető bemenetre, de bármilyen módon közvetve is csatolható a működtető bemenettel az időegységnyi kivezérlést biztosító, a szinkrongenerátorról leszármaztatott 203 kapujel. A gyakorlatban a teljes felépítés (2b ábra) természetesen hasonlít az la ábra szerintire azzal az eltéréssel, hogy a találmány szerinti jelfeldolgozó láncot iktatjuk a 204, illetve 204’ oszcillátorok kimenetei és az analóg tároló 210, illetve 210’ fokozatok bemenetei közé. \z osztásviszony és a 203 kapujel alkalmas megválasztása mellett a frekvenciaosztó 205 fokozat szekvenciálisán kiszolgálhatja a soronként váltakozó színkülönbségi jeleket szolgáltató két 204 és 204’ oszcillátorokhoz rendelt jelfeldolgozó láncokat, így csak az analóg kapcsoló 206 és 206’ fokozat, az integráló 207 és 207’ fokozat, a 209, illetve 209’ referenciaforrással ellátott komparátor 208 és 208’ fokozat és az analóg tároló 210 és 210’ fokozat van egy adott 204 vagy 204’ fokozathoz rendelve, a frekvenciaosztólánc közös. A működésmód a 2c ábra alapján követhető. A 204 és 204’ oszcillátorok a sorfrekvenciához fázisban kötöttek, pl. soronkénti újraindítás révén. A számlálás (frekvenciaosztás) a sorkioltás ideje alatt történik. A 2c ábrtn látható, hogy a sorkioltó 21 jel tartama alatt a 204 vagy 204’ oszcillátor kimenetén megjelenő 22 impulzussereg helyett a frekvenciaosztó 205 fokozat kimenetén egyetlen, de a 22 impulzusseregre nézve fázishelyes 23 impulzus jelenik meg. A 12 fis tartamú sorkioltás kezdőfázisához képest pl. a K=ll fis eltelte utáni fázisban az analóg kapcsoló 206 vagy 206’ fokozat működtető bemenetére adott 1 fis időtartamú 24 kapujel olyan intervallumot jelöl ki, mely magában foglalja mindkét színkülönbségi jel karakterisztikus fázisát, a 23 impulzus lefutó élét. A sorkioltás tartamára a színkülönbségi jel a modulálatlan színsegédvivő. Ha az oszcillátorok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
