181593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélyfúrású csőkutak gáz, főleg metángáz mentesítésére
3 181593 4 li példájával kapcsolatosan a mellékelt rajzokra való hivatkozással magyarázzuk meg részletesebben. A rajzok közül az 1. ábra a berendezés vázlatos tengelymetszete, a 2. ábra az 1. ábrán A-val jelölt keresztmetszete kinagyítva. 5 Az 1 aknába torkollik a mélyfúrású csőkút légfelső 2 rakata, amelyben a víz 3 nyugalmi szintje kiszivattyúzás közben a 4 üzemi szintre süllyed. A 2 rakatba nyúlik be az 5 felszálló vezeték, amely jelen esetben a rakatba lesüllyesztett 6 búvárszivattyúban végződik. Már itt megjegyezzük, 10 hogy az 5 felszálló vezeték búvárszivattyú nélkül is betöltheti a találmány szerinti szerepét, ebben az esetben az 5 felszálló vezeték egy nem ábrázolt szivattyúnak a szívócsövéül szolgál. Az 5 felszálló vezeték, illetve a 6 búvárszivattyú alsó nyílása alatti 8 szintben kiképzett fenékkel van elhelyezve a 15 2 rakatban az elkülönített térségül szolgáló, felül nyitott 9 kamra, úgy hogy egyszersmind magában foglalja az 5 felszálló vezeték alsó végszakaszát, illetve a 6 búvárszivattyút. Ugyancsak ide nyúlik be e fölött a lefelé növekvő átmérőjű perforált 11 gyűrűs csövekkel ellátott 10 levegőztető, amely- 20 be a levegőt egy nem ábrázolt légsűrítő a 13 elzáróelemmel ellátott 12 légszállító csövön át nyomja, s melyek együttesen a légbefúvó szervet alkotják. Az 5 felszálló vezeték is el van látva a 14 elzárószerkezettel. A 2 rakat felül zárt, belőle kiágazik a megfelelő magasságra kivezetett 15 gázcső. Az 1 25 aknában van még a klóradagoló szervet képező 16 klórtartály a 17 zárószeleppel ellátott és a 9 kamrába levezető 18 adagolócsővel. A 17 zárószelepet a kútvíz felszínén lebegő 19 úszó vezérli a 20 csigát megkerülő 21 lánc, illetve az ezzel mozgatott 22 kar útján. 30 A berendezés a következőképpen működik. A kútvíz a 2 rakatba kerülve, a 2 rakat fala és a 9 kamra fala közötti hengeres térségben felgyorsulva jut a rakat atmoszferikust megközelítő nyomású 2b térségébe, ahol turbulens mozgással bukik le a 9 kamrába a 6 búvárszivattyú szívó 35 hatására. Ez a turbulens mozgás intenzív érintkezést okoz a levegővel, amely a vízben levő szabad gáz nagy részét kihajtja. Ugyanekkor a 10 levegőztetőbői a 11 perforált gyűrűs csöveken át 7 légbuborékok kerülnek a 9 kamra 9a térségébe és ezek itt a szembeáramló kútvízből az oldott állapotban 40 levő gázt is kihajtják. A külső levegő szennyezettsége miatt szükséges vizcsírátlanítást a 18 adagolóvezetékből beadagolt klór végzi el. A 19 úszó gondoskodik arról, hogy ez a csírátlanítás csak a szivattyú üzemelése esetén történjék; ha bármi okból a víz szívása a kútból megszűnik, a 4 üzemi vízszint 45 megemelkedik a 3 nyugalmi vízszintre s ekkor a 19 úszó a 21 lánc, illetve a 22 kar mozgatása útján a 17 zárószelepet zárja. A 2. ábra a 11 perforált gyűrüscsövek elhelyezését mutatja be vetületben. 50 Amennyiben a mentesítendő kútvíz gáztartalma főleg csak szabad gázból áll, a berendezésből elmaradhat a 10 levegőztető a 11 perforált gyűrűs csövekkel és a levegőt szolgáltató légsűrítő a 12 légvezetőkkel, mert a víznek a 2b rakatszakaszon végzett turbulens mozgása önmagában is kihajtja a 55 szabad gázt. Amennyiben pedig gáztalanításra lényegében nincsen szükség, de csírátlanításra valamely okból kifolyólag igen, úgy a 18 klóradagoló cső önmagában is bevezethető a 2 rakatba, illetve a 9 kamrába és foganatosítható a 19 úszóval a 16 tartályban levő klórnak a 21 lánc, a 22 kar és a 17 elzárószelep által szabályozott adagolása. Meg kell jegyezni, hogy a gáz kihajtása a folyadékból főleg a kisebb jelenlevő oldott gázmennyiség esetén okozott mindeddig nehézséget. Ezért nagy jelentőségűek a végzett kísérleteink, amelyek igazolták, hogy a találmány szerinti eljárással és a kapcsolatos kísérleti berendezéssel a pl. 3,6 NL/vízm3 metángáztartalmat 0,55 NL/vízm3 gáztartalomra sikerült csökkenteni, ami jóval a megkívánt 0,8 NL/vízm3 határ alatt van. Ily módon beigazolódott, hogy a gázmentesítést a találmány szerint a berendezés méretezésével minden esetben megbízható módon el lehet végezni. A fentiekből egyszerűen belátható a találmány jelentősége, mivel ezzel az eljárással a gáztalanítás már magában a csőrakatban elvégezhető egyszerű berendezéssel és ily módon jelentős beruházási és üzemelési költség takarítható meg. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás mélyfúrású csökutak gáz, főleg metángáz mentesítésére és/vagy csírátlanítására azzal jellemezve, hogy a szabad gáz eltávolítása érdekében a vizet a kútban atmoszferikus nyomást megközelítő környezetébe és egyben turbulens mozgásba hozzuk, az oldott gáz kioldására pedig e környezet alatt, elkülönített térségben légbefúvást alkalmazunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kút elkülönített térségébe klórt vezetünk be. 3. Berendezés az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a kútból kivezető felszálló vezeték (5) alsó szívónyílása alatti szintű fenékkel kialakított, felül nyitott kamra (9), oldott gáz jelenléte esetén a kamrában légkompresszorral kapcsolt légbefúvó szerkezet van elrendezve (10, 11, 12, 13). 4. A 3. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légbefúvó szerkezet a kamrában egymás alatt növekvő átmérőjű több perforált gyűrűs csővel (11) van kialakítva. 5. Berendezés a 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a klóradagoló szerv csővezetéke (18) a csőkútban elhelyezett kamra (9) vízterébe nyúlóan van kialakítva. 6. Az 5. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a kút vízszínén a klóradagoló szerv zárószelepét (17) mechanikus átvitellel a kút üzemi vízállásakor (4) nyitott, nyugalmi állapotában (3) zárt helyzetbe hozó úszó (19) van elhelyezve. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 85.5412.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató
