181582. lajstromszámú szabadalom • Gabona gyomirtószer készítmény
(19) H(J MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY (11) 181582 Bejelentés napja: (22) 1978. I. 20. (21) (EA—184) Nemzetközi osztályozás : (51) NSZOj ORSZÁGOS Közzététel napja: (41) 1980. (42) XII. 27. Aottí tote TALÁLMÁNYI ( Szabadalmi Tár. ' HIVATAL Megjelent: (45) 1986. VI. 30. Feltalálók : (72) Szabadalmas: (73) Dombay Zsolt oki. vegyész, Miskolc, Északmagyarországi Vegyiművek, dr. Grega Józsefné oki. vegyész, Miskolc, Sajóbábony Havelka Ferenc vegyészmérnök, Budapest,' Kovásznay Anna mezőgazdasági mérnök, Miskolc (54) Gabona gyomirtószer készítmény í A találmány olyan gyomirtószer készítmény, amely két herbicid hatóanyag: S-etil-N,N-hexametiIén-tiokarbamát (Molinate) és 2-terc. butilamino-4-etiIamino-6- -metiltio-l,3,5-triazin (Terbutryne) keveréke, s amely előnyösen irtja a gabonafélékben az Avena fatua és az Apera spica-venü gyomokat. A nagyüzemi gabonatermesztés agrotechnikájában hazánkban mintegy huszonöt éve alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. A kialakult növényvédelmi technológia szerint a védekezésben a hormonhatású herbicideket alkalmazzák posztemergens kezeléssel és őszi vetésű gabonákban, s a gyomirtószer kipermetezéséí kora tavasszal végzik. A legelterjedtebben alkalmazott herbicidek a 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D) és a 2-metil-4- -klór-fenoxi-ecetsav (MCPA) hatóanyagokat tartalmazó különféle készítmények. Azonban a hormonhatású szerek hosszabb időn keresztül történő alkalmazása eltolódást okozott a gabonafélék gyomflórájában, s egyre jobban elszaporodtak a fenoxi-ecetsav származékoknak ellenálló egyszikű gyomnövények. Már Kádár rámutatott 1971-ben (Növényvédelem VII. évf. 1. szám 34—36. old.), hogy megváltozott a gabonafélék gyomflórája, s felvetette annak gondolatát, hogy át kell alakítani a védekezés módszereit mind a használt gyomirtószerek, mind a kezelés időpontja tekintetében. Külkedi [Magyar Mezőgazdaság XXXII. 13, 12. old. (1977)] átfogóan vizsgálta az őszi búza vegyszeres gyomirtásának külföldi és hazai tapasztalatait, s kiemelte a hormon hatású szerek két nagy hátrányát. Egyik ezek közül, hogy ezek hatékonysága nagymértékben függvénye a hőmérsékletnek, s csak szűk hőmérséklethatárok: 16—22 °C között kedvező. 5 Másik hátrányuk, hogy a gyomflóra jelentősen megváltozott, s nagymértékben elterjedtek az ellenálló egyszikű gyomok, mint a vadzab (Aventa fatua), nagy széltippan (Apera spica-venti). A gabona vegyszeres gyomirtásának problémáival foglalkozó szakirodalmi köziéit) mények a hormonhatású herbicidek fent ismertetett hátrányai mellett behatóan vizsgálják, hogy milyen hátrányokat jelent az őszi gabonák tavaszi növényvédelme, s többnyire megállapítják, hogy a vetés utáni közvetlen védekezés terméstöbblettel jár, s ezért célszerűnek tar- 15 tanák az áttérést a preemergens védekezésre. Ezt méginkább indokolja az, hogy a búza a fejlődés kezdetén legérzékenyebb a gyomkártételre, s termőképességére a fiatalkori gyomosodás mértéke döntő hatá- 20 sú. Az őszi búza időben történő elvetése esetében még az ősz folyamán a gyomok lényeges mennyisége kel ki és fejlődik, megerősödik, majd a téli fagyok elmúltával jelentős fejlődésnek indul, s ilyenkor már az ellenük való védekezés csak csökkent hatású lehet. 25 Külkedi [Növénytermelés Tom. 26. No. 4. 299—303. (1977)] szerint az 1974., 1975. és 1976. években végzett kísérletek bebizonyították, hogy az alkalmazott kilencféle hormonhatású szer nem biztosít védelmet a vadzab (Avena fatua) és a nagy széltippan (Apera spica-venti) 30 ellen. 181582
