181579. lajstromszámú szabadalom • Távkioldó csat
3 181579 4 lése útján lehet végrehajtani. Hátránya, hogy a reteszelés jósága a kifordulás elleni biztonsággal van összefüggésben, a reteszelés maga pedig komplikált elemekkel történik, és így ez a szerkezet sem tudott elterjedni. Hengeres tokban elhelyezett, középütt két irányban nyíló karabinerhez hasonló kapocs ismerhető meg a 7 512 364 számú francia leírásból. A középütt terhelt íves kapocs éppen a legnagyobb igénybevétel helyén nem egybefüggő keresztmetszetű, és ezért nagyobb terhek emelésére vagy nem alkalmas, vagy csak túlságosan gazdaságtalanul alakítható ki. Kihorgonyzó szerkezeteknél használható kapcsoló szerelvényt ismertet a 2 029 954 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás. Lényege, hogy a kireteszelés egy csuklós taggal megtoldott horogvég kifordulásával hozható létre. A működtetés egy bowden huzallal mozgatott retesszel valósítható meg. A megoldás tartalmaz ugyan jó gondolatokat, a szerkezet felhasználhatósága azonban túlságosan szűk körre korlátozódik. Többcélúan alkalmazható ezzel szemben az a horogszerkezet, amelyet a 2 017 912 lajstromszámú NSZK leírás tartalmaz. Ennél egy fölső fogószerkezet kúpos bevezető résszel rendelkezik, és ez fogad egy olyan elemdarabot, amely furatos fülecs formában lehet kialakítva. A furatba kapcsolható egy egyszerű szögletes horog, amely csuklópont körül el tud fordulni. Az elforgatás távműködtetéssel is megvalósítható. Hátránya, hogy a sajátságos kialakítású fülecset az emelt teherbe kell beépíteni, a szerelvénynek a biztonságtechnikai követelményeket kielégitő volta pedig a szöveg alapján nem dönthető el. Csukló körül elforduló horgot tartalmaz az a szerelvény is, amely a 2 539 513 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban található. Elfordulás közben a horog íve egy ellendarab mögé húzódik, s eközben a beakasztott tárgy az ellendarab lejtős felületén le tud csúszni. A reteszelés a horog és az ellendarab testén átfűzött idom útján jön létre. Az ismert megoldások között ez a fejlettek közé tartozik, hátránya azonban, hogy a horognak nincs kioldás elleni biztosító szerve. Amellett a szövegből nem látszik lehetőség a szerkezet távműködtetésére. önzáró forgószerkezetes távkioldó ismerhető meg a 2 449 750 lajstromszámú NSZK közzétételi iratból. Felépítését tekintve hasonló az ún. javítóműhelyí lehúzó szerkezetekhez, amelynek önmagával párhuzamosan nyitható körmei vannak. A nyitást egy központi csavarorsóval mozgatott paralellogramma szerkezet végzi. A csavarorsó működtetése villamos motorral történik. A csuklós karokat tartalmazó mozgató mechanizmus, a fogaskerék-rendszer és a villamos meghajtás a megoldást — az egyébként meglevő előnyei ellenére — bonyolulttá és költségessé teszi. Figyelemre méltó az a forgószerkezet is, amelyet a 2 708 788 számú NSZK közzétételi írat tartalmaz. Sajnálatos módon ez is csak betonelemekhez használható. Lényege, hogy a tárcsa alakú és alul bevágást tartalmazó fogófej a betonelembe beépített csapszeg vállas peremébe tud belekapaszkodni. A tárcsa alakú forgófej középső furatába kapcsolódik az emelő lánc végszeme. A forgóretesz egyszerű körömként kialakított kilincsművel rendelkezik, melynek nyitása közvetlenül vagy távkioldóval egyaránt végrehajtható. Hátránya a már említett szűkkörű alkalmazhatóság mellett az is, hogy az emelendő teherben bennmaradó — tehát elvesző — értékes gömbfejű csapszeget kell hozzá használni. A találmány célja olyan távkioldó csat kifejlesztése, amely az ismert megoldások fogyatékosságait kiküszöböli, fölöslegessé teszi az emelendő teherben bennmaradó és elvesző drága alkatrészek használatát, amellett pedig egységesen alkalmas különböző építőelemek, így pl. készre festett acélszerkezeti elemek kíméletes mozgatására is. Feladata a találmánynak ezen belül az is, hogy a teheremelési művelet végrehajtásához csupán elvesző alkatrészt ne kelljen a teherbe beépíteni, de egyáltalán ne legyen szükség olyan segédelemekre sem, amelyeket utólag kellene az épületből kiszerelni. Fontos az is, hogy a távkioldó csat alkalmas legyen műanyagszálas emelő kötelek és emelő hevederek esetében való alkalmazásra is. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a távkioldó csatnak egyfelől emelés közben kiakadás ellen biztosított helyzetben kell lennie, mégpedig úgy, hogy a s/étkapcsolódás csak két feltétel egyidejű teljesítése esetén- nevezetesen a tehermentesítés és a szándékos kioldó cselekvés együttes fennállása esetén — legyen végrehajtható. A felismeréshez tartozik az is, hogy a csatot ezért olyan alkatrésszel látjuk el, amely egyfelől meggátolja, hogy a horogból a kiakadás szándékolatlanul bekövetkezhessék, másrészt módot ad olyan távműködtetésű oldásra, amelyet a csat ugyanezen alkatrésze úgy valósít meg, hogy a horogból automatikusan kiakasztja a benne levő teherátadó szerv pl. függesztő lánc végszemét. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti távkioldó csat teheremelő függesztékekhez, főleg építőipari teheremelési feladatoknak munkavédelmi szempontból biztonságos végrehajtására —, amely csatnak az emelendő teher megfogására alkalmas horogban végződő álló része van, az álló rész törzse célszerűen közvetítő elem útján az emelőszerkezet kötelének végén elhelyezett függesztékhez kapcsolódik, a horog elkeskenyedő csúcsa és a horog törzse között pedig teherátadó szerv, pl. függesztő lánc végszemének befogadására alkalmas szájnyílás van — oly módon van kialakítva, hogy az álló rész törzsére, annak tengelyvonalához képest axiális irányú relatív elmozdulásra képes és rugó erejével a horog szájnyílását lezáró mozgó tag van fölfűzve, a mozgó tag pedig a horog csúcsához illeszkedő, a szájnyílás lezárására alkalmas biztosító csőrrel, valamint a rugó erejének időleges hatástalanításakor a teherátadó szerv pl. függesztő lánc végszemének a szájnyílásából való eltávolítására alkalmas kiemelő nyelvvel van ellátva. A találmány szerinti távkioldó csat további ismérve lehet, hogy az álló tag és a mozgó tag közé az utóbbi elmozdulását megkönnyítő betételem, pl. görgő vagy csúszóbetét van beiktatva. A rugó az általa kifejtett erő időleges hatástalanítására alkalmas villamos, pneumatikus, hidraulikus vagy mechanikus távműködtető szervvel, pl. bowden huzallal van összeköttetésben. A bowden huzalt befoglaló bowden spirál a mozgó taghoz, maga a bowden huzal pedig az álló taggal mereven egybeépített, a rugó végének rögzítésére alkalmas támasztó idomhoz van hozzáerősítve. A mozgó tag a bowden huzal befogadására alkalmas hüvellyel rendelkezik. A bowden huzalnak a csattal ellentett végén kezelő fogantyú van, a kezelő fogantyúhoz pedig a bowden huzal spiráljával összeerősített markolat tartozik. A találmány szerinti távkioldó csatnak az eddig ismert megoldásokkal összehasonlítva számos előnye van. Ezek között a legfontosabb a szerkezet egyszerűsége, továbbá a munkavédelmi szempontból való megbízhatósága és távolból való működtethetősége. Ez annyit jelent, hogy a csat — mint a teheremelő függeszték tagja — a teher emelése és mozgatása közben a szándékolatlan kiakadás ellen biztosított helyzetben van. Előnye a széleskörű alkalmazhatósága, amelynek köszönhetően teljesen közömbös, hogy segítségével vasbetonból vagy acélszerkezetből készült építőelemeket vagy bármely 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
