181571. lajstromszámú szabadalom • Fotooptikai szabályozó eszköz
3 181571 4 rűbb és olcsóbb a potenciométereknél alkalmazott gőzöléses technológiánál. Ebből adódik, hogy tetszőleges karakterisztika kialakítását lehetővé teszi, és zárt belső háza, továbbá az érintkező hiánya tartós és megbízható működést garantál. A találmány szerinti fotooptikai szabályozó eszközt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az: 1. ábra a találmány szerinti fotooptikai szabályozó eszköz első kiviteli alakját szemlélteti szétszerelt állapotban, részben metszetben, a 2. ábra az 1. ábrán vázolt eszköz részletének nagyított metszeti képe, a 3. ábra a találmány szerinti fotooptikai szabályozó eszköz második kiviteli alakját szemlélteti szétszerelt állapotban, részben metszetben, a 4. ábra a 3. ábrához tartozó vázlat, amely a fényforrás és az érzékelők egyik lehetséges relatív elrendezését szemlélteti, az 5. ábra a 4. ábrához hasonló vázlat, amely egy másik elrendezést szemléltet. Az 1. ábrán a találmány szerinti fotooptikai szabályozó eszköz első kiviteli alakját szemléltettük szétszerelt állapotában. Az eszköz külső megjelenésére hagyományos felépítésű forgótengelyes potenciométerhez hasonlít és két fő részből áll. Az első részt 1 ház képezi, amelynek belső részéhez 2 mozgórész illeszkedik. A 2 mozgórész célszerűen egyetlen darabból van kiképezve, műanyagból fröccsöntéssel vagy fémből forgácsolással készíthető. A 2 mozgórész 3 tengelyének 3a felső szakasza és 3b alsó szakasza van. A 3a felső szakasz a potenciométerek tengelyéhez hasonlóan a mozgatáshoz szükséges. A 3b alsó szakasz az 1 ház középső részén kialakított 4 vezető furatba illeszkedik és a 2 mozgórészt központosán csapágyazza. A 3b alsó szakaszon 5 horony van, amelybe 6 rugós köröm pattintható, és ez a 2 mozgórészt a 1 házhoz kapcsolja. A 6 rugós köröm és az 1 ház között 7 alátét helyezkedik el. A 2 mozgórész korong alakú teste alulról, az 1 ház felől nézve üreges kiképzésű, és belső részét 8 fényterelő él, 9 fényzáró fal és 10 perem három gyűrűalakú részre osztja. A legbelső gyűrűalakú rész 11 homloklapjához papírból, műanyagból vagy egyéb hasonló anyagból készült 12 vezérpálya van például ragasztással erősítve. A középső gyűrűalakú rész 13 homloklapjának belsejéhez másik 14 vezérpálya kapcsolódik. Az 1 ház a 2 mozgórész felé nyitott kiképzésű és belső terét 15 fényzáró fal két részre osztja. A külső részt a 16 perem határolja. Az 1 házon a 8 fényterelő éllel szemközt 17 furat van kiképezve, amely az optikai elemek fogadására szolgál. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti fotooptikai szabályozó eszközt összeszerelt helyzetben szemléltettük nagyított ábrázolásban. Az 1 ház 17 furatában műanyagból készült 18 hengeres tömb van rögzítve, és a 18 tömbben sugárirányban egymás mellett három furat van. A furatok közül a középső nagyobb méretű és tengelye a 8 fényterelő éllel szemközt helyezkedik el. Ebben a furatban 19 fényforrás, célszerűen világító dióda, rizsszem izzó vagy száloptika vége van rögzítve, amely megfelelő vezérlés hatására a 2. ábrán nyíllal vázolt irányban fényt bocsát ki. A két szélső furat kisebb átmérőjű és bennük 20 és 21 fényérzékelők, előnyösen fotodiódák vannak, amelyek a 12 és 14 vezérpályákról visszavert fényt fogadják. A 18 tömbhöz 22 nyomtatott áramköri lap csatlakozik, amely fogadja a 19 fényforrás, valamint a 20,21 fényérzékelők kivezetéseit és lehetővé teszi az eszköz villamos csatlakoztatását. A találmány szerinti fotooptikai szabályozó eszköznek a 1. és 2. ábrákon vázolt kiviteli alakja kettős szabályozó elemként működik, összeszerelt állapotban a 19 fényforrás fényét a 8 fényterelő él kettéosztja és a fény egy része a belső 12 vezérpályára, más része pedig a külső 14 vé^érpályára esik. A 12 és 14 vezérpályákon a kívánt elfordulás-fényreflexió jelleggörbének megfelelő feketedésű nyomtatott mező van kiképezve. A 2 mozgórész minden szöghelyzetében a 19 fényforrásból kilépő és a 20 illetve 21 fényérzékelők felé visszavert fénysugarak útjába a 12, illetve 14 vezérpályák megfelelő sötétedésű szakasza esik. A 20, illetve 21 fényérzékelőket ért fény mennyisége ennek a szakasznak a szürkeségétől (reflexiós tényezőjétől) függ. A 2 mozgórész elforgatásakor a 12 és 14 vezérpályák elfordulnak a rögzített 18 tömbhöz képest, és a rajtuk kialakított karakterisztika határozza meg az egyes 20, 21 fényérzékelők kimeneti jelét. A 12 és 14 vezérpályáknak matt felülettel kell rendelkezniük és a szokásos nyomtatási eljárásokkal is kialakíthatók. Mivel nyomtatással tetszőleges jelleggörbe kialakítható, a találmány szerinti eszköz rendkívül sokféle karakterisztika megvalósítására alkalmas. Lehetőség van a 12 és 14 vezérpályák cserélhető kiképzésére, és ekkor egyetlen eszköz többféle szerepet tölthet be. A feketedési jelleggörbe például figyelembe veheti a fényérzékelőként használt eszközök karakterisztikáit is, és képes azok linearizálására. A példakénti esetben két eltérő szabályozást megvalósító kiviteli alakot mutattunk be, de beláthatjuk, hogy hasonló elven ennél több vagy kevesebb pályát is kiképezhetünk. Most a 3. ábrára hivatkozunk, amelyen a találmány szerinti fotooptikai szabályozó eszköz egy további előnyös kiviteli alakját szemléltettük, amely a lineáris potenciométerekhez hasonló felépítésű. Az eszköznek hosszúkás téglatest alakú üreges 30 háza van, amelynek felső részén 31 horony van. A 31 horonyban 32 működtető szerv van lineáris elmozdulásra megvezetve. A 32 működtető szervnek a 30 ház belsejébe eső része végtelenített szalag alakjában kiképzett 33 mozgórésszel kapcsolódik. A 33 mozgórész a kiviteltől függően lehet filmszalag vagy papír- illetve műanyag szalag és két oldalt egy-egy hengeres 34, 35 görgő közé van kifeszítve. A 33 mozgórészen vannak kiképezve a 41 ill. 42 vezérpályák. A 30 ház alsó részéhez 36 tartószerkezet csatlakozik, amelyben 37 tartóvilla közrefogja a 33 mozgórészt képező szalag célszerűen alsó részét. A 37 tartóvilla alján 38 fényforrás, felső részén pedig egy vagy két 39, 40 fényérzékelő van. A 4. ábrán vázolt elvi rajz a 38 fényforrás, a 39,40 fényérzékelők valamint a 41, 42 vezérpályával ellátott 33 mozgórész elrendezését szemlélteti. Ennél a megoldásnál a 41, 42 vezérpályákon áthatoló fény mennyisége adja a kimenőjelet, és a kívánt karakterisztikát a fényáteresztőképesség befolyásolásával érhetjük el. Fototechnikai eljárásokkal tetszőleges fényáteresztőképesség—elmozdulás jelleggörbe hozható létre. Két 41, 42 vezérpálya alkalmazásával kettős szabályozó karakterisztikát érhetünk el. Az 5. ábrán a 4. ábrához hasonló vázlattal szemléltettük, hogy a lineáris elmozdulású kialakításnál is lehetőség van fényvisszaverésen alapuló szabályozásra. Itt a 33 mozgórészt papírszalag képezi, amelyen két egymás mellett lévő 41, 42 vezérpálya van kiképezve. A 36 tartószerkezet ekkor az előző kiviteli alaknál ismertetett 18 tömbnek megfelelő 43 tömböt tart, amelynek 44 fényforrása és 45,46 fényérzékelői vannak. A fény útját egy 47 fényterelő ék osztja meg. A rajz síkjára a merőlegesen elmozduló 41,42 vezérpályák szürkeségi foka és így fényvisszaverő képessége a kívánt jelleggörbének megfelelően változik és így a 45, 46 fényérzékelőkben a keltett villamos jel is ezt a változást követi. Beláthatjuk, hogy a fenti példákon kívül a fényátbocsátó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
