181566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények magvainak bevonására
9 181566 10 lönálló magvakra, amelyek ezután keresztülhaladnak a 33 nyíláson és behullnak a 34 gyüjtőtartályba, ahol a magvak egy tömeggé halmozódnak, azonban már nem agglomerálódnak. A találmány szerinti eljárás előzőkben részletesen ismertetett előnyös foganatosítási módjából kitűnik, hogy nagy számú, főleg a bevonat keverék kikeményedési tulajdonságaira vonatkozó, változtatható paramétert kell figyelembe venni, kiegyensúlyozni és beállítani ahhoz, hogy a kívánt célokat elérjük és valamennyi szükséges műveletet az ismertetett és rajzokon vázolt különleges berendezésen belül el tudjunk végezni. Nyilvánvaló az is, hogy a találmány gyakorlati alkalmazását megelőzően mindig meg kell határozni a bevonat keverék kikeményedési jellemzőit, az alkalmazni kívánt művelet körülményeit a kikeményedés befolyásolására, valamint a berendezés megfelelő kialakítását annak biztosítására, hogy a találmány foganatosításához szükséges műveleti lépések hatásosak legyenek a bevonat keveréknek a műveleti körülmények közötti megfelelő sebességgel való kikeményítéséhez. Az előzőkben részletezett, előnyös foganatosítási módnál olyan típusú poükarbamid lenolaj anyagot választottunk, amely a használható bevonat keverékek legkülönbözőbb típusainál meglehetősen gyorsan tud kikeményedni. A bevonat keverék kikeményedésére jó hatással van és a kikeményedési meggyorsítja az, ha a potenciálisan ártalmas gőzöknek műveleti térből való eltávolítása céljából a berendezésben kis mértékű vákuumot keltünk. A vízzel kikeményíthető poükarbamid lenolajkence anyagok az atmoszferikus nedvesség révén ténylegesen kikeményíthetők, azonban az előzőekben ismertetett művelet révén ehhez vizet adagolva azt tapasztaltuk, hogy ennek hatása a bevonat keverék kikeményedését meggyorsítja és ezért előnyös. Már azt is említettük, hogy a vízadagolás bizonyos mértékig megkönnyíti a maghalmaznak eljárási folyamaton való keresztülszállítását és az agglomerálódott maghalmaz foltöltését. A kikeményedési meggyorsító más körülmények is alkalmazhatók egyedül is, másokkal kapcsolatban is. így például a hőnek a kikeményedés idejére elég nagy hatása van, ezért a berendezésbe vezetett meleg levegő vagy más segítségével alkalmazható. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a hőhatás alkalmazása az eljárás foganatosításával járó költségeket lényegesen növelheti. A találmány szerinti eljárás foganatosítási módjának megválasztásánál ezért főként olyan körülményeket választottunk, amelyek alkalmasak a kikeményedés kívánt gyorsítására és más előnyök biztosítására, olyanokat viszont figyelmen kívül hagytunk, amelyek az előnyeiket messze meghaladó költséggel járnak, mint például a fűtést. Minden esetre a műveleti lépéseket és a körülményeket úgy választottuk meg, hogy ezek révén a magvak megfelelően legyenek keverhetők ahhoz, hogy egy teljes bevonat jöjjön rajtuk létre még az előtt az idő előtt, ami után tovább keverve a magvak bevonatán olyan repedés, törés jönne létre, amely állandóan megmaradna és a végleges bevont terméken többé-kevésbé látható törésként jelentkezne. Általában nem nagy annak kockázata, hogy lényegében bármilyen típusú bevonat keverék használata esetén ez nem lesz képes a magvak teljes bevonására a keverés megszűnésének ideje előtt, kivéve ha a keverési folyamatot szándékosan megszakítjuk vagy véletlenül megszüntetjük. Általában azt találtuk, hogy az előnyös poükarbamid bevonó keverékek és hasonló gyorsan kikeményedő anyagok használata esetén előfordulhat, hogy a keverés megszakításának, megszűnésének ideje előtt a magvak keveredése nem történt kielégítő módon. Ilyen esetekben a keverést hosszabb ideig végezzük, mint ami szükséges a magvak teljes bevonásának eléréséhez. A megfigyelések azt mutatják, hogy a magvak keverésének folyékony bevonó keverék alkalmazása utáni folytatása bizonyos törési károsodást okozhat, aminek mennyisége az idővel többé-kevésbé lassan nő, azonban egy ésszerű időtartam alatt kis vagy minimáUs szinten marad. Azt az időt, amikor a keverést le kell állítani és a magvakat a sztatikus halmazba kell összegyűjteni, tipikusan jelzi lényegében az a pont, amelytől a keverést folytatva a törések számának jelentős, éles növekedése mutatkozik. Azt is megfigyeltük, hogy a bevonó keverékek a kikeményedés különböző fázisain mennek keresztül, és hogy az egyik fázisból a másikba való átmenet is szembeszökően jelzi azt a pontot, amelynél a jelentős törés elkerülése érdekében a keverést le kell állítani. A poükarbamidok, lenotajkencék és hasonlók által képviselt bevonó keverékek, főként egy világos és áttetsző bevonatot szolgáltató bevonó keverékek használatánál e keverékek a magvakra való adagolás idején kis vagy közepes viszkozitásúak, ezután nagyobb viszkozitásúvá, mézszerűvé válnak, majd egy olyan fokozatba jutnak, amelyben kaucsukszerűek és szakíthatok. Lényeges járulékos kikeményedés után a keverék elveszti ragadósságát, ami után a végső kikeményedésig rövid idő marad. A végső kikeményedés előtti állapotot a bevonatban fÖUépő zavarosság jelzi, ami gyakran nagyobb mértékű akkor, ha a kikeményedés megkönnyítésére vizet adagoltunk. Megfigyeltük, hogy az erősebben viszkózus vagy mézszerű állapotból a keveréknek szakítható vagy kaucsukszerű állapotba való átmenetét a nem kívánatos törésnek, repedésnek jelentős növekedése kíséri, ami jelzi, hogy a keverés megszüntetésének ideje elmúlt. A találmány céljainak — főként folyamatos üzemben — legjobban az felel meg, ha a ragadós magvakat a lehető legkorábban, vagy az arról való megbizonyosodás után halmazba gyűjtjük össze, hogy a bevonó keverék teljesen bevonta a magvakat. A magvaknak bevonó keverékkel való teljes bevonása utáni összegyűjtésével nemcsak a túlságosan sokáig végzett keverés által okozott károsodást csökkentjük, hanem rendszerint a berendezés méretei és a műveleti idők szempontjából is jelentős megtakarítást érhetünk el. így a különálló magvak keverése csak jelentősen költségesebb és kisebb kapacitású berendezésben végezhető el, mint a halmazba összegyűjtött magvak esetében. Az előnyös folyamatos kezelés esetében jelentősen nagyobb méretű lapátos keverőre és szalagos szállítószerkezetre lenne szükség. A gyakorlatban általában kívánatos, hogy ahol csak lehetséges, gyorsan kikeményedő bevonó keveréket alkalmazzunk. Előnyös, ha az összegyűjtött sztatikus halmaz a bevonó keverék magvakra juttatásának kezdete után 5 percen belül kialakul, azonban még előnyösebb, ha ez az idő nem több mint 3 perc. A különösen kívánatos műveletek azok, amelyeknél a bevonó keverék és a műveleti körülmények úgy vannak megválasztva, hogy a bevont magvakat 5 percnél rövidebb időn belül kell összegyűjteni ahhoz, hogy a bevonat nagymérvű, tartós törési károsodását elkerüljük. A magvak összegyűjtésére különösen előnyös, ha ez 2 percen belül végezhető és a 2 perces időtartam föltétlenül elegendő a teljes bevonás végrehajtására, mivel még akkor is lehetővé teszi a biztonságos kezelést a jelentősebb törés kiküszöbölésére, ha gyorsabban kikeményedő bevonó keverékeket alkalmazunk, különböző előrelátható gyakorlati műveleti körülmények között. Az előzőekben ismertetett, előnyös eljárásunk során a bevonó keverék alkalmazásától számított 1 percen belül elvégezzük a magvak összegyűjtését és az erre való alkalmasság biztosítja a rövid műveleti időt, A magvaknak agglomerálódott halmazba való összegyüj-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
