181556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedves szemestermény tárolására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181556 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. VI. 6. (1424/80) Módosítási elsőbbsége: 1981. IV. 20. Közzététel napja: 1982. IV. 28. Megjelent: 1985. VII. 31. Nemzetközi osztályozás: NSZO3 A 01 F 25/00 Feltalálók: Szabadalmas: Gábriel István oki. építészmérnök, Budapest AGROBER Mezőgazdasági és Dr. Tresser Pál oki. agrármérnök, Dunaharaszti Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat, Budapest Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Dunavarsány Eljárás és berendezés nedves szemestermény tárolására 1 A találmány nedves szemestermény tárolására vonatkozik. Ismeretes, hogy betakarításkor a termények nedvességtartalma általában nagy, így a szemeskukoricánál 25—35 súlyszázalék között változik. Ilyen nagy nedvességtartalom mel- 5 lett a termény közönséges körülmények között nem tárolható, ezért általában tárolás előtt szárítani szokták. A szárítás azonban igen sok energiát igényel. Egy tonna kukorica szárításához (20% nedvesség elvonás esetén) 1,6—1,8 • 109 J energia szükséges, ami meglehetősen nagy költséget jelent. 10 Ez a termelés önköltségének 15—18%-a is lehet. A magas hőfokon történő szárításnál emellett a szemestermény beltartalmi értéke jelentősen, mintegy 10—15%-kal csökken. Különösen nagy veszteség, hogy a legértékesebb aminosavak és vitaminok károsodnak szárítás közben. Ezért 15 a szemestermény nedves állapotban tartósított tárolására törekednek. A szemestermények közül különösen a kukoricának van nagy szerepe, mivel — a legnagyobb takarmányfogyasztó ágazatban — a sertéstenyésztésben igen nagy mennyiségű kukorica etetésére van szükség. Emellett a ned- 20 vés állapotban való tárolás szempontjából ez a legigényesebb szemestermény. A szemestermény s így elsősorban a kukorica nedves állapotban történő tartósított tárolására a legtökéletesebb megoldásnak az inert gázban való tárolás mutatkozik. Ehhez 25 nemcsak légmentes silókra, hanem ezenkívül a benne levő oxigén eltávolítására és nitrogén bejuttatására is szükség van, ezért ez a költséges eljárás a gyakorlatban általában nem kerül szóba. Sokkal inkább járható utat képez a légmentes tárolóban 30 2 való tartósítás. A légmentes tárolás során ugyanis a halomban levő 02 a termény légzése és a beinduló fermentáció során felhasználódik. Az erjedés során C02 képződik, mely elősegíti a további erjedés lezárását. Az oxigén hiánya meggátolja az aerob penészgombák élettevékenységét. Ezáltal a termény hosszú ideig — akár egy évig is — károsodás nélkül tárolható. A nedves szemestermények légmentes térben történő tárolását, illetve feletetés során való tartósítását ezideig csak a légmentesen záró toronysilókban sikerült megoldani, amelyekbe levegő a részleges kitárolás során sem jut be. Ilyen ismert berendezéseket mutat be pl. a 3 908 839 és a 4 099 632 sz. USA szabadalmi leírás is. Ezeknek a légmentes toronysilóknak azonban nagy hátrányuk az igen nagy beruházási költségük, amely használatuk lehetőségét nagymértékben korlátozza, illetve gazdaságtalanná teszi. A tartósított tárolás gazdaságosabbá tételére történtek már kísérletek. Erre szolgálnak olcsó fóliával takart tárolók, amelyeknek közös hátrányuk, hogy légzárásúk nem tökéletes, és ezért a terményt elsősorban csak a tejsavas eijedés tartósítja. Ilyen tárolók a fóliával bélelt és fedett árok- vagy halomsilók. Ezek fejlettebb formája már a fóliával bélelt és fedett falközi tároló, amelybe a terményt szemes vagy zúzott állapotban rakják bele. Bennük a szemes, illetve zúzott termény jól tárolható mindaddig, amíg a tárolót meg nem bontják. Megbontás után az oxigén jelenlétében a penész- és élesztőgombák a tartósító tejsavat elbontják, ezért a kitárolt terményt 48 órán túl nem lehet tartani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szükséges mennyiséget naponta ki kell tárolni. A folyamatos kitárolás miatt — a fólia felhajtása következ-181556
