181533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikon kaucsuk alapú művész-festékek előállítására
7 181533 Zár, homogenizáló keverövel ellátott készülékben, inert gázatmoszférában a teljesen vízmentes festékpasztát homogenizáljuk és a készülékhez csatlakoztatott tubusoló berendezés segítségével tubusoljuk. Az egykomponenesű festék használatánál ügyelni kell arra, hogy a levegő nedvességének hatására a festékanyag térhálósodása a katalizátor mennyiségétől és minőségétől függően kezdődik meg. Az egykomponensü paszták használata igy az időben korlátozott. 3. példa A festendő felületek előkészítése a szilikonfesték felvitele előtt A szilikonkaucsuk alapú festékekkel minden olyan felület festhető, amelyhez a térhálósodás után kialakult, szilikonkaucsuk kötőanyagú festék jól tapad: nem finiseit lenvászon, üvegszövet, üveg, beton, rakott felület, fa, réz, ill. alumínium felületek. Annak érdekében, hogy a szilikonkaucsuk alapú festék tapadását az alaphoz növelni lehessen, célszerű az adott festendő felületet előkezelni. Az előkezelésre minden olyan, a szilikon kémiában ismert eljárás alkalmazható, amely papír ill. textíliák esetében vízlepergető kikészítést biztosít, vagy üveg, üvegszövet, beton ifi. rakott felületek hidrofobizálására alkalmas. 3a) Lenvászon alap előkészítése Finiseletlen lenvásznat fakeretre feszítünk, majd az így felfeszített alapra ecsettel egyenletes vastagságban szilikonkaucsuk-titán-fehér festéket (A. komponens: l.a. példa) hordunk fel. A festékréteget spatulával teljesen elsimítjuk. Az így felvitt fehér festékréteget az aerosolos formában kezelt katalizátorral (B komponens l.a. példa) szerinti vékony rétegben egyenletesen lefújjuk. (Alkalmas katalizátor Szilozka K—1, a Finomvegyszer Szövetkezet gyártmánya.) A felvitt alapozó rétegre 2 óra elteltével—a réteg megszáradása után — lehet szilikon festékekkel festeni. 3b) Fa alap előkészítése A festmény készítéséhez megfelelő méretű teljesen sima felületű falapot, festékszóró pisztollyal vékony rétegben szilikonlakk réteggel szóljuk be (Szilozlakk 1401 Finomvegyszer Szövetkezet gyártmánya). A felvitt lakkréteget vagy 24 óra alatt levegőn, szobahőmérsékleten, vagy az oldószer elpárolgása után (kb. 1 óra) meleg levegő (150 °C) ráfújással szárítjuk meg. A megszáradt lakkrétegre már lehet szilikonkaucsuk alapú festékréteget felvinni. 4. példa Kétkomponensű szilikonkaucsuk kötőanyagú festékek felvitele és térhálósítása. 4a) Festmény készítése lenvászon alapra A 3a) példa szerint előkészített lenvászonra, a szilikonfestékek felvitele történhet ecsettel, kenéssel, spatulázással. A kész, kialakult festményt aerosolos formában kiszerelt katalizátorral, amely például Szilorka K—1 katalizátor egyenletesen vékony rétegben le kell fújni, így a mű rögzíthető. Amennyiben a katalizátorral lefújt felület 12—24 óra után is kissé tapad, a leszórást meg kell ismételni. A térhálósítás után a festék megszárad. Ezután a festményen csak újabb réteg felfestésével és rögzítésével lehet változtatni. 4b) A festmény rögzítésének, fixálásának másik módszere: a festő a palettán keveri össze a szilikon festéket a katalizátor kellő mennyiségével (A katalizátor mennyisége: minimum a festék tömegének 1%-a, maximum a festék tömegének 10%a, célszerűen a festék tömegének 4—5%-a). Katalizátorként alkalmazható minden olyan, szilikonkaucsuk térhálósítására alkalmas katalizátor, amely 1 óránál hosszabb fazékidöt (az az időtartam, amely alatt az elegy még eredeti konzisztenciáját megtartja) és legalább 6 óra kötési időt (a teljes térhálósodás időtartama) biztosít. A térhálósodás időtartama az alkalmazott katalizátor minőségétől és mennyiségétől függően szabályozható. (Gyorsanható katalizátor alkalmazása szűk időre korlátozza a katalizátorral elkevert festék felhasználhatóságát. 8 5. példa Termoanalitikai vizsgálatok Vizsgáltuk a festékek készítéséhez felhasznált pigment anyagok, a töltő és adalékanyagot nem tartalmazó, lOOOOmPas viszkozitású, térhálósított polimer, és az 1. példa szerint, Ti02 pígmentanyaggal készült festék hőstabilitását térhálósítás után. A méréseket a MOM G—425 típusú készüléken végeztük. A termoanalitikai görbék kiértékelésekor kapott eredményeket az I. táblázatban foglaltuk össze. A felhasznált fém-oxid pigmentek jó hőállóságát a táblázat egyértelműen tükrözi. A töltő és adalékanyag nélkül vulkanizált szilikongumi 200 °C felett szenved észrevehető bomlást, 350 "C felett tömegváltozása már több mint 10%. A titán-fehér pigmentet tartalmazó minta 200 °C-ig csak 2% tömegváltozást szenved, de még 350 °C-on is csak 5,1% a tömegvesztesége és ez az érték 400 °C-on is 10% alatt marad (6,5%). A hőálló pigmentekkel készült szilikon festékek tehát még tovább javítják a jó hőállóságú (150—200 'C) szilikonkaucsuk kötőanyag termikus tulajdonságait. Kísérletsorozatot végeztünk annak eldöntésére is, hogy megállapítsuk mennyivel hőállóbb az ugyanolyan minőségű lenvászon alapra felvitt szilikonfesték ill. olajfesték hőállósága. összehasonlítással vizsgáltuk a tiszta üvegszövet ill. a szilikonkaucsuk-titánfehér rendszerrel előkezelt üvegszövetek hőállóságát is. Vizsgálati eredményeinket az 1. ábrán összegeztük, feltüntetve az egyes minták tömegveszteségét a hőfokváltozás függvényében. Az 1. ábra jelzéseinek értelmezése az alábbi: Lenvászon impregnált lenvászon ——— Olajfesték-titán fehér alapú festékkel kezelt lenvászon X-X-X-H Szilikonkaucsuk-titán fehér festékkel impregnált lenvászon • ••*•••• Szilikonkaucsuk-titán fehér festék üvegszöveten —* * —* * Üvegszövet Az 1. ábrából egyértelmű, hogy a szilikonkaucsuk alapú festékkel bevont lenvászon hőállósága javul a kezeletlen lenvászonhoz viszonyítva. A táblázatból az is kiderül, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
