181530. lajstromszámú szabadalom • Árambevezető és elektróda, valamint gázkisüléses lámpa és eljárás gázkisüléses lámpa előállítására
5 181530 6 4 középső szakaszon a peremeket nem ellenkező irányba hajlítanék ki, az alkatrész ugyan merev lenne, de a központosítást nem tudná biztosítani. Ezen túlmenően az 5 és 6 peremeknek a találmány szerint történő kihajtása súrlódásos kapcsolatot hoz létre a 4 középső szakasz és a 23 nyakrész 23a belső palástja között, aminek eredményeképpen a beillesztett 1 árambevezető a meghatározott helyen marad a behelyezés és a hermetikus rögzítés időpontja között. Ez különösen nagy jelentőségű a lámpák automatikus sorokon történő gyártásánál, ahol a munkadarab meglehetősen nagy sebességgel kerül az egyik munkahelyről a másikra, miközben különböző műveletek elvégzése megtörténik. Az 1. ábrán látható 1 árambevezető és az ehhez csatlakozó elektróda az égő anódjaként szolgál. Az anód tulajdonképpen egy 8 wolfram csap, amely 9 varrattal kapcsolódik a 2 molibdén huzalszakaszhoz és másik végén 10 gömb van kialakítva. A 2 molibdén huzalszakasz és a 8 wolfram csap közötti 9 varratot, illetve a kötést előnyösen lézeres tompahegesztéssel lehet előállítani. Ez lehetővé teszi, hogy az alkatrészek egymással egytengelyűek maradjanak és teljesen szimmetrikus szerkezetet alakítsunk ki. Ennek részletes technológiáját ismerteti a 4 136 298 sz. amerikai szabadalmi leírás. A 10 gömböt lényegében a 8 wolfram csapot alkotó huzalból lehet kialakítani oly módon, hogy plazmasugárral megolvasztjuk a végét, miközben a huzalt függőleges irányban tartjuk. Az így előállított anód jól használható a miniatűr fémhalogenid égőkben, amelyek egyenárammal működnek és teljesítményük például 35 watt. Az egyenáramú lámpákban az anód egyszerűen elektron kollektorként van kialakítva, de elegendő hőátadó kapacitással kell rendelkezzék, hogy elkerülhető legyen a csúcs gyors eróziója a működés során. A 10 gömb ennek a feladatnak jól megfelel és jellegzetes mérete körülbelül 0,64 mm. A találmány szerinti 1 árambevezető Z keresztmetszetű 4 középső szakasza — mint mondottuk — központosán helyezkedik el a 23 nyakrészben és a viszonylag nehéz anódgömböt, illetve katódtekercset biztonságosan megtartja a tengely vonalában még akkor is, ha a lámpa előállítása során vízszintes helyzetben végezzük a műveleteket. Az 1. ábrán bemutatott 1 árambevezető 4 középső szakaszát a molibdén huzal hosszirányú hengerlésével állítottuk elő. Kialakítható azonban a 4 középső szakasz keresztirányú hengerléssel vagy kovácsolással is. Készíthető 1 árambevezető a 4. ábrán látható módon több elemből összeállítva is. Itt a 11 molibdén fóliát egyik oldalán 12 molibdén huzalhoz, másik oldalán 13 wolfram huzalhoz hegesztettük. A 12 molibdén huzal végét 14 lapított résszel láttuk el, hogy könnyebben elvégezhető legyen az összehegesztés. A másik oldalon a 11 molibdén fólia és a 13 wolfram huzal közé 15 platina lapkát helyeztünk hasonló céllal. Emellett a 15 platina lapka némileg merevíti a 11 molibdén fóliát, miközben a hegesztést vagy forrasztást elvégezzük. A bemutatott megoldásnál a 11 molibdén fólia 5' és 6' peremeit a korábbiakban ismertetett módon kihajlítottuk, azaz az 5' perem fölfelé, a 6' perem lefelé van hajlítva. Az 1. ábrán bemutatott 1 árambevezető 2 és 3 molibdén huzalszakaszai, valamint a 4 középső szakasz között — mint már korábban leírtuk — 7a kúpos rész van kialakítva. Ez a 7a kúpos rész, amely a lelapított 4 középső szakaszt és a 2, illetve 3 molibdén huzalszakaszokat kapcsolja össze, a hosszirányú hengerlés során egyszerűen előállítható. Ha a 4 középső szakaszt keresztirányú hengerléssel képezzük ki, a 7a kúpos részt a hengerek megfelelő kialakításával lehet előállítani. Mindkét esetben azonban fontos, hogy az 5 és 6 peremek kihajlítása elkezdődjék, mielőtt a 4 középső szakasz minimális vastagsagat eléri. Ez biztosítja ugyanis az átfedést a vékony 4 középső szakasz és a már önhordó huzalrész között. A 4. ábrán bemutatott megoldásnál az 5' és 6' peremek szintén olyan hosszban vannak kialakítva, hogy átfedjék a hegesztett vagy forrasztott részeket, amelyek már megfelelő merevséggel rendelkeznek. így a 12 molibdén huzal 14 lapított része és a 13 wolfram huzalhoz csatlakozó 15 platina lapka egy része átfedésben van az 5' és 6' peremekkel. A 4. ábrán bemutatott, részekből összeállított elektróda bevezető egy másik kiviteli alakjánál a külső 12 molibdén huzal végén hengerléssel van a lelapított középső szakasz kialakítva és ehhez csatlakozik hegesztéssel vagy forrasztással a 4. ábrán látható módon a 13 wolfram huzal. Ebben az esetben az 5' és 6' peremek egyik oldalon az 1. ábrán látható módon a kúpos résszel, másik oldalon pedig a 4. ábrán látható módon a hegesztett vagy forrasztott kötéssel vannak átfedésben. Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy nem szükséges a teljes árambevezető merevítése, hanem elegendő a peremeket csak a teljesen lelapított részen kialakítani. Ekkor a peremek és a kúpos részek, illetve kötések átfedése nem szükséges. A találmány szerinti árambevezető kialakítás tehát univerzálisan alkalmazható és segítségével biztonságosan végezhető el az ismert technológiával történő hermetikus rögzítés. Ha a találmány szerint kialakított árambevezetőt befogjuk, az mind függőlegesen, mind vízszintesen kihajlás nélkül a beállított helyzetben marad, ami lehetővé teszi, hogy a korábbinál pontosabban tájolt elektródákat építsünk be a lámpákba. A megoldás által biztosított előnyök különösen jól kihasználhatók a vízszintes helyzetben történő automatizált lámpagyártás technológiájában. Ennek bizonyos lépéseit mutatjuk be az 5—9. ábrákon. A munkadarab ekkor a 21 lámpatest, amely szilícium vagy kvarcüveg csőből van kialakítva oly módon, hogy közepén gömb alakú 22 bura van. Ennek belsejében van az ívkamra, amelyben a gázkisülés lejátszódik. A bemutatott megoldásnál az ívkamra lényegében gömb alakú és térfogata kisebb, mint 1 cm3. Megjegyezzük azonban, hogy a találmány alkalmazhatóságát illetően teljesen mindegy, hogy a bura a bemutatott gömb alakkal vagy egyéb, például ellipszis vagy henger alakkal rendelkezik, illetve mérete eltérő. A 22 burához kétoldalt egymással ellenkező irányban csatlakozik a 23 és 24 nyakrész. A 23 és 24 nyakrészek hengeresek és átmérőjük teljes hosszuk mentén azonos. Ez az átmérő természetesen kisebb, mint a 22 bura átmérője. A gyártás során a 21 lámpatestet a 8. és 9. ábrákon látható üvegesztergába fogjuk be vízszintes helyzetben. Az üt egeszterga 25 fejrészt és 26 szánt tartalmaz, amelyek 27 tokmánnyal és 28 befogó patronnal vannak ellátva. A 23 és 24 nyakrészek a 28 befogó patronban vannak rögzítve. A 29 vezérorsó, amelynek csak egy része látható a rajzon, a 25 fejrész és a 26 szánt köti össze az ismert módon és biztosítja szinkronban történő forgásukat. A 21 lámpatest a technológiai műveletek során forog a rajzon látható 20 nyíl irányában. A gyártás során a 30 katódot a jobb oldali 24 nyakrészen át vezetjük be és előre tolva juttatjuk 23 nyakrészben. Ezt a 31 helyező cső és 32 ütközőrúd segítségével végezzük, ahol az utóbbi tartja az elektródát a megfelelő helyzetben, amíg a 31 helyező csövet visszahúzzuk. Ez látható az 5. ábrán. A katód a korábbiakban ismertetett 4 középső szakasszal van ellátva, fejrésze pedig 34 gömbcsúcsból és 33 wolfram spirálból áll. Az automatizált lámpagyártás során az üvegesztergát az 5 » 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
