181529. lajstromszámú szabadalom • Letépő hengerek gabonafélék betakarításához
3 181529 4 szédos letépő hengerek szinkron forgása közben ezek először szorosabban, majd lazábban fogják meg a gabonafélék közéjük került szárait. A találmány szerinti letépő hengerek ciklikusan ismétlődő hatásait vizsgálva azt találtuk, hogy a kalászt vagy hasonlót az eddig ismerteknél pontosabban tépik le a vastagabb végénél, ezenkívül a növényt sértetlenül hagyják, ami megkönnyíti és megjavítja a szárak, levelek és gyomnövények kezelését, és ezáltal jelentősen nő a letépő hengerek révén eltávolított hulladék anyag, gaz mennyisége. A találmány feladata tehát gabonafélék betakarításához olyan letépő hengerek létrehozása, amelyek a terménynek szárról való eltávolítását a termény és növény lényeges sérülése nélkül végzik és a terményt a növény többi részétől és a gaztól az eddig ismerteknél pontosabban és jobban elválasztják. A találmány a kitűzött feladatot olyan letépő hengerek létrehozása révén oldja meg, amelyek a betakarítógép vagy feldolgozógép soregységei fején, ennek részeként, páronként vannak elhelyezve. A letépő hengerek egymás mellett, egymástól térközzel elválasztva, az előre és hátra nyúló réssel kiképzett felszedő-terelő lap alatt, ettől kis távolságra vannak elhelyezve. Az álló gabonaféle szárai a felszedő-terelő lapban levő résen keresztül jutnak be a betakarítógép soregységeibe. A letépő hengerek ellenkező irányokban forognak és a gabonafélék szárait a soregységen keresztül lefelé húzzák mindaddig, amíg a gabonafélén levő kalász vagy hasonló érintkezésbe nem kerül a felszedő-terelő lappal. Mivel a letépő hengerek ezután is tovább forognak, minden szárról leválik, leszakad a rajta levő kalász vagy hasonló, mert ennek vastagabb vége túlságosan nagy ahhoz, hogy a felszedő-terelő lap résén keresztülhaladhasson. A szabaddá vált kalászok vagy hasonlók a száraktól elvált állapotban gyűjtő láncokon, szállítócsigákon és emelő szerkezeteken keresztül a kezelő, illetve feldolgozó szerkezetbe jutnak. Mindegyik letépő hengernek egy központos tengelye van, amely előre kinyúló vége közelében forgathatóan van ágyazva. A letépő henger előre kinyúló vége úgy van ágyazva, hogy az ágyazást a soregység kerete tartja. Mindegyik letépő henger központos tengelye az alap felé levő végén hajtó fogaskerekes szerkezet révén a betakarító vagy feldolgozó gép fő hajtásához csatlakozik. Az egy pár letépő hengerhez tartozó fogaskerék szerkezet úgy van kialakítva, hogy a két letépő henger szinkronizáltan, egymással ellenkező irányban forog, és ha a letépő hengereket előre kinyúló végüktől hátrafelé nézve szemléljük, akkor a jobb oldali az óramutató járásával szemben, a bal oldali pedig az óramutató járásával egy irányban forog. Mindegyik letépő henger felületén rovátkolást képező, tengelyirányban elnyúló, páros számmal meghatározott borda van. Valamennyi páratlan borda mindegyik letépő hengeren sugárirányban kifelé nyúlik úgy, hogy mindegyik borda magassága nő a letépő henger kinyúló elülső végétől tengelyirányban az alap felé haladva. Mindkét letépő hengeren valamennyi páratlan számú borda azonos. A páratlan számú bordák között hasonló mennyiségű páros számú borda van. A páros számú bordák a tengely középvonalától kiinduló, sugárirányú vonal mentén nyúlnak kifelé. A páros számú bordák a sugáriránnyal 20° és 30° közötti szöget zárnak be. Mindegyik páros számú borda tengelyirányban folytonos és úgy nyúlik kifelé, hogy mind a páros, mind a páratlan számú bordák csúcsai ugyanazon a képzelt körön vannak. E képzelt kör egytengelyű a központos tengellyel. Ez azt jelenti, hogy a páros számú bordák magassága is nő, ha a letépő henger előre kinyúló végétől ennek alapja felé haladunk. Az ilyen típusú kialakításnál az egymás után következő bordák csúcsai közötti távolságok különbözők. Az első vagy páratlan számú bordától indulva ennek csúcsától távolabb van a második borda csúcsa, mint a második borda csúcsától a harmadik borda csúcsa. Abban az esetben, ha a letépő hengeren összesen hat borda van, a második borda csúcsa több mint ötven százalékkal messzebb van az első borda csúcsától, mint a második borda csúcsa a harmadik borda csúcsától. A két letépő henger egymáshoz viszonyított szöghelyzete olyan, hogy a bordák egymás közé kapcsolódnak. Az egyik letépő henger szöghelyzete a másik letépő henger szöghelyzetéhez viszonyítva úgy van meghatározva, hogy a szögeltérés a 360° osztva a letépő hengeren levő bordák kétszeresével alakú képlettel van megállapítva. így például ha egy letépő hengeren összesen hat borda van, akkor az egyik letépő henger a másikhoz viszonyítva 360°/2 * 6 értékkel, illetve 30°-kal van elfordítva. Mivel a bordák közül — körben haladva — minden második nem sugárirányban nyúlik kifelé és a két letépő henger összhangban forog, az egyik letépő hengeren levő bordák úgy kapcsolódnak a másik letépő hengeren levő bordák által képzett, rovátkaszerű mélyedésekbe vagy hornyokba, hogy a szemben levő bordák először közelebb kerülnek egymáshoz, azután egymástól távolabb, majd ismét egymáshoz közelebb stb. Azt találtuk, hogy ez a ciklikus nyitó-záró kialakítás nagyon kedvező eredményeket biztosít. Ennek a kialakításnak első kedvező következménye, hogy a letépő hengerek kalászokat vagy hasonlókat letépő képessége javul, emellett a növény többi részét az alsó térbe szállítja, és így tisztább terméket szállít a kezelő, illetve feldolgozó szerkezethez. Második kedvező következménye, hogy az egymás közötti terekbe benyúló, lüktető nyitó-záró bordakialakítás következtében a letépő hengerek alkalmassá válnak arra, hogy a kalász vagy a hasonló felszedő-terelő laphoz ütközése következtében elszakadt, illetve eltépett növényszár végét fogják. A találmány további tárgyai és előnyös tulajdonságai a rajzok és a következő leírás alapján ismerhetők meg. A találmány szerinti, gabonafélék betakarításához használható letépő hengereket részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti, gabonafélék betakarításához használható egy pár letépő henger fölülnézeti vázlata, amelyen a letépő hengerek csúcsainál levő nyitott torokrész és a bordáknak az alap közelében való átlapolódása is látható. A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett 2—2 vonal menti vázlatos metszet, amely a felszedő-terelő lap viszonylagos helyzetét is mutatja. A 3. ábra az 1. ábrán föltüntetett 3—3 vonal menti vázlatos metszet, amelyen a letépő hengerek a 2. ábrán láthatóhoz viszonyítva 30°-kal elfordított helyzetben vannak szemléltetve. A 4. ábra az 1. ábrán föltüntetett 3—3 vonal menti vázlatos metszet, amelyen azonban a letépő hengerek a 2. ábrán láthatóhoz viszonyítva 90°-os szöggel elfordított helyzetben vannak szemléltetve. Az 5. ábra az 1. ábrán foltüntetett 3—3 vonal menti vázlatos metszet, amelyen a letépő hengerek a 2. ábrán láthatóhoz viszonyítva 60°-os szöggel elfordított helyzetben vannak, és amelyen az is látható, hogy a bordák hogyan fogják meg a gabonaféle szárát. Az 1. ábrán föltüntetett 10 és 12 letépő hengerek a gabonafélét betakarító vagy kezelő gép rajzokon nem látható soregységének kerete révén vannak tartva. A betakarítógép vagy kezelőgép elülső homlokoldala mentén több soregység 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
